139737. lajstromszámú szabadalom • Többrácsos csövet tartalmazó keverőkapcsolási elrendezés

£ Í39731 ?. van csatolva a belső vezérlőrács köréivel,, hogy kiegyenlítse a külső vezérlőrácsról a belső vezérlőrácsra az említett túlnyomóan kapacitív impedancia révén történő jelát-5 vitelt. Előnyösen az említett elektróda és a fca­tóda között impedancia van elrendezve és az elsőnek említett impedanciához képest nagy második impedancia van az említett 10 elektróda és a belső vezérlőráos közé kap­csolva. A gyakorkrtban az említett elektróda |és a katóda közé néhány ezer ohmos ohmos­ellenállást iktathatunk, míg az említett ielektróda íés a belső vezérlőrács közéi egy 15 kb. 1 pF kapacitású kondenzátor van kap­csolva. Ha a bielső vezérlőráosot egy oszcillátor­anódá követi, melynek (köre a belső vezérlő­rács körével van csatolva, avégett, hogy a 20 helyi rezgések gerjesztődjenek, az említett második impedancia, az említett elektróda és az oszcillátoranódá között is elrendezhető. •Avégett, hogy a találmány világosabban megérthető és könnyebben megvalósítható 25 Jegyen, azt az alantiakbán a találniány egy kiviteli példáját szemléltető csatolt rajz kapcsán részletesebben ismertetjük. A rajz egyetlen1 ábráján októdatípusú (1) keverőcső látható, melynek (2) katódája, 30 (3) belső vezérlőrácsa, (4) oszcillátoranódája, (5) árnyékolórácsa, (6) külső vezérlőrácsa, (7) második árnyékolórácsa, a katódával összekötött (8) forgórácsa és (9) anódája van. A (3) vezérlőrács köre a (10) rezgőkört 35 tartalmazza, mely a (4) oszcillátoranódá körébe iktatott (11) visszacsatolóteklerccsel van csatolva, úgy hogy a (10) rezgőkörben helyi rezgések gerjesztődnek. A jelrezgéseik a külső (6) vezérlőrácshoz a bemenő (12) 40 rezgőkör útján jutnak és a fcözbensőfrek­venciás kimenőfeszültséget az anódákörbie iktatott (13) közbensőfrekvenciás rezgőkör­ről vételezzük le. Az indukcióshatás kiegyenlítése végett a 45 (3) és (6) vezérlőrácsok közé túlnyomóan kapacitív természetű impedancia van kap­csolva, melyet soroskapcsolásban (14) kon­denzátor és (15) ohmosellenállás alkot. Ennek az ismert kapcsolási elrendezós-50 nek hátránya, hogy a (14—15) impedancia révén a külső (6) vezérlőrácsról a (3) belső vezérlőrács felé nem kívánt jelátvitel lép fel, melynek többek között az a hatása, hogy a helyi rezgések frekvenciája változik 55 a külső (6) vezérlórács előfeszülteégévél. A találmány szerint ezt a hátrányt azzal küszöböljük ki, hogy a (7) árnyékolórács körébe néhány ezer ohmos (16) ellenállást iktatunk^ mely nagyfrekvenciás áramok szempontjából nincs áthidalva és a (7) ár- 60 nyékolórács, valamint a (3) vezériŐrács közé kb. 1 pF kapacitású (17) kondenzátort kap­csolunk. A (16) ellenállás sarkain többek között a felvett, ós a (6) vezérlőeleKtródá­hoz vezetett, jelfrekvenciájával rendelkező, 65 de a (6) vezérlőrács feszültségével ellentétes fázisú feszültség lép fel. Ennek következté­ben a (17) kondenzátoron át a (3) vezérlő-* rács felé olyan áram halad, amely fázisban kb. 90°-fcal siet a (16) ellenállás sarkain fel- 70 lépő feszültséghez képest éss így fázisban kb. 90°-kal késik a (6) vezérlőrács feszült­ségéhez képest. A (16) és (17) elemek kellő méretezését feltételezve, a (6) vezérlőráes­ról a (14, 15) impedancián át a (3) vezérlő- 75 rácshoz haladó áramot ki lehet egyenlíteni azzal az árammal, amely a (17) kondenzá­toron át a (3) vezérlőrács felé folyik, és így el lehet kerülni a (6) vezérlőrácshoz vezetett feszültség nemkívánatos hatását a 80 (3) vezérlőrács körére. , Az ismertetett kiegyenlítéssel a (7) ár­nyékolórács árama és a (6) vezérlőrács fe­szültsége közötti, az elektronok átmeneti ideje révén fellépő, fáziseltolódást szükség 85 esetén számításba kellj venni és hasonlókép­pen a (14, 15) impedancián át a (3) vezérlő­rácshoz átvitt feszültség fáziseltolódását is, amely fáziseltolódást a (15) ellenállás okozza. Ezt pl. a (17) kondenzátorral sorba- 90 kapcsolt ohmos ellenállás' útján érhetjük él. Ahelyett, hogy a (3) ós (7) rácsok közé iktatnánk a (17) kondenzátort, az is lehet­séges, hogy a (7) árnyékolórács és a (4) oszcillátoranódá közé túlnyomóan induktív 95 impedanciát kapcsoljunk. Ebben az esetben a kiegyenlítőfeszültséget a (3) vezérlőrács­hoz a (11) visszacsatolótekercs útján vezet­jük. Alternativaként ezt az induktív impe­danciát együttesen alkalmazhatjuk a (17) ioO kondenzátorral és ennek előnye, hogy a kiegyenlítést valamely előre meghatározott törvényszerűség szerint frekvenciafüggővé tehetjük avégett, hogy különösen pontos ki­egyenlítést érhessünk el bizonyos frekven- i05 ciákon, pl. a jelrezgósek sávjának legma­gasabb frekvenciáin. A külső (6) vezérlőrácshoz vezetett jel­feszültség frekvenciájával rendelkező fe- J • szültségen kívül a (16) ellenállás sarkain no a helyi rezgések frekvenciájával, valamint a közbensőfrekvenciával rendelkező feszült­ség is fellép. Bizonyos körülmények között ez nem kívánajtos visszacsatolásokra vezet­het. Ezeket a nehézségeket a (16) ellenállás 115 helyébe iktatott, a vett jelfrekvenciájára hangolt, rezgőkör alkalmazásával1 küszöböl­hetjük ki.

Next

/
Thumbnails
Contents