139714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biguanid-származékok előállítására
139714. 7 N1 - p - klórf enil - NJ - metil-N6 - eti I - biguanid; hidrokloridjának olvadáspontja 175—177 O, Nx -p -klórf enil -N 2-metil-N 6 -metil -biguanid: hidrokloridjának olvadáspontja 177—179 C°, 5 N1-p-klórfenil-N 2 -etil-biguanid; hidrokloridjának olvadáspontja 175 — 177 C°, N1 - p - klórf enil - N2 - etil - N6 - metil-biguanid : hidrokloridjának olvadáspontja 174 C°, N1 - p - klórf enil - N2 -metil-N 6 -n-propil-bigua-10 nid; hidrokloridjának olvadáspontja 177— 179 C«,, N^p-klórfenil-N^etil-N^n-propil-biguanid; hidrokloridjának olvadáspontja 175—177 O, N1 -p-brómfenil-N 9 -'metil-N 6 -izopropil-'bigu-15 anid; hidrokloridjának olvadáspontja 182— 184 O. N^p-brómfenil-N^etil-N6 - izopropil- bigua. nid; hidrokloridjának olvadáspontja 180 C°, N1 '- p - j ódfenil -N2 - metil-N6 -izopropil-bigua-20 nid; hidrokloridjának olvadáspontja 212— 214 C», • -N1 -p-jódfenil-N 2 -etil-N 6 -izopropil-biguanid; hidrokloridjának olvadáspontja 219—220 C°. 13. példa. 25 6,8 rész N,N-dimetil-guanidin-szulfátot 50 rész abs. etánolba adagolunk, melyben 1,15 rész nátriumot oldottunk. A keveréket közönséges hőmérsékleten 4 órán át kavarjuk, majd ezt követően 3,21 rész p-klórfenil-tio-30 karbamidot és 7,22 rész higanyoxidot adunk hozzá. A keveréket közönséges hőmérsékleten 1.7 órán át kavarjuk, majd leszűrjük. A szüredéket bepároljuk és a maradékot 60 rész • 7°/0 -os sosavoldattal eldörzsöljük, megszűrjük 35 és a szüredéket vizes ammónia hozzáadásával lakmuszra semlegesítjük. A keveréket ezután megszűrjük, a maradékot vízzel kimossuk és 7°/0 -os sósavoldattal feloldjuk, az oldatot szénnel derítjük és hideg nát-40 riumhidroxidoldat feleslegébe öntjük. Ekkor' N'-p-klór-fenil-N6 , N 6 -dimetU>biguanid válik ki, melyet leszűrünk, vizzel kimosunk és megszárítunk. Olvadás pontja 165—166 C°. Ha a fenti példa szerinti módon dolgozunk, 45 megfelelő kiindulási anyagot használva az alábbi vegyületekhez juthatunk: N^-p-jódfenil- N6 - metil-N 6 -izopropil-biguanid, N 1 - p-klórfenil-N6 metil-N B -izopropil-biguanid, N u p-brómfenil-N^metil-NMzopropil-biguanidjN1 -50 -p-klórfenil-N'-metil-N^n-propil-biguanidjN1 -3-klór-4-brómf enil-N6 -metil-N 6 -n-propil - biguanid, N'-3-klór-4-brómfenil- N6 -metil-N 6 -izopropil-biguanid és N1 -3-klór-4-jódfenil-N 5 -metil-N6 -izopropil-biguanid. 55 ' 14. példa. * 3,0 rész izopropil-guanidin-szulfátot 0,8 rész nátriumhidroxidot tartalmazó 20 r^sz abs. etanol lal egy órán át közönséges hőmérsékleten kavarunk. Ezután 4,0 rész N-p-klórfenil - 8 - metil - izotiokarbamidot adunk 60 hozzá és a keveréket visszaf olyatás m'ellett 30 órán át kavarjuk. A keveréket ezután lehűtjük, 100 rész vizzel felhigitjuk és 35 °/o-os sósav hozzáadásával megsava'nyitjuk. Az oldatot szénnel 'derítjük, majd meglugo- 6.0 sitjuk és a kiváló olajat benzollal kivonatoljuk. A benzolos oldatot ammóniás rézszulfát-oldattal összerázzuk és a vizes réteget elöntjük. A benzolos oldatot vizzel kimossuk, megszűrjük és 7%-os sósavoldattal rázzuk. 70 A savanyu oldatot nátriumszulfiddal kezeljük mindaddig, amig rézszulfát-csapadék már nem válik ki. Á keveréket leszűrjük és a szüredéket 40°/o-os nátriumhidroxidoldattal erősen meglugositjuk, majd benzollal kivonatoljuk. 70 A benzolos kivonatot káliumkarbonát fölött megszárítjuk, leszűrjük és bepároljuk. A maradékot száraz etilacetátban feloldjak, az oldatot derítjük, majd cseppenként jégecetet adunk hozzá mindaddig, mig az oldat lak- 80 muszra nem semleges. Ezután állni hagyjuk, mikoris színtelen kristályok válnak ki. Ezeket leszűrjük, száraz etilacetáttal kimossuk és megszárítjuk. A kristályok N'-p-klórfení]-N6 -izopropil-biguanid-acetátból állanak, 85 olvadáspontjuk 187 C0 .' Ha hasonló módon dolgozunk, de a megfelelő' anyagokból indulunk ki, a 6. példában felsorolt higuanideket állíthatjuk elő. Szabadalmi Igénypontok: 90 1. Eljárás kemoterapeutikus hatású vagy ilyen hatású anyagok előállításánál közbülső termékként használható biguanid-származékok előállítására,- melyek általános képlete • »15 RR"N - C(=NX) - NH - C(=NY)-NR'R'", ahol R és R' mindegyike szénhidrogéngyököt. R" és R'" mindegyike hidrogént vagy alkilgyököt, X és Y közül az egyik « hidrogént, a másik hidrogént vagy alkil- 100 gyököt jelent, mimellett az X, Y, R, R', R" és R'" csoportok közül legalább kettő hidrogén és azok közül, melyek nem hidrogént jelentenek, egyeseknek vagy valamennyinek nem savanyú helyettesi- 10.0 tései lehetnek, azzal jellemezve, hogy az RR" N - C (NX) — NH, képletű guänidin-származékokat vagy az Alk8 — C (= NY)- NR'R'" képletű 8-ben helyettesitett izotiokarbamidokkal, vagy az S = C (NHY)- íio - NR' R'" képletű tiokarbamidokkal és valamely kéntelenítő szerrel hozzuk reakcióba, mimellett R, R', R", R'", X és Y jelentése ez utóbbi képletekben a fentiek-