139680. lajstromszámú szabadalom • Rajzszeg

Megjelent 1949. évi július hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI Bí ROSA'S SZABADALMI LEÍRÁS 139680. SZÁM. * 70 e OSZTÁLY. — T-7503. ALAPSZÁM. (XVI/a.) . Rajzszeg. Tardi István alezredes, Budapest és Németh Gyula ékszerész, Budapest. A bejelentés napja: 1948. évi április hó 17. A jelenleg elterjedi rajzszegeknek ko­moly hátránya, hogy kiemelésük bonyo­dalmas és rendszerint segédeszközt vagy nagyobb gyakorlatot, különös ügyességet 5 igényel. Még így is előfordul, hogy segéd­eszköz nélküli rajzszögkiemelés közben a köröm beszakad vagy letörik, amiből az1 után további kellemetlenségek származ­hatnak. 10 A találmány ezt a nehézséget küszö­böli ki és lényege abban van, hogy a rajzszegfej egy része felfelé homorú, gö>mb­süvegszerűen felhajlik: A rajzszegfej: többi része szolgál a rajzlap leszorítására, ez-15 ért a találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint a rajzszegfej e részének alsó felülete érdesítve lehet, aminek ha­tása az, hog\» a rajzlapot az ily rajzszeg­gel akkor hatásosan, leszoríthatjuk, ha a 20 rajzlapot az átszúrástól megakarjak kí­mélni. Az ily rajzszeg kiemelése akként történik, hogy a gömbsüvegszerűen fel­hajló rész szabad szélét lenyomjuk, mire az emelőhatás révén a rajzszegfej leszo-25 rító része a rajzlaptól eltávolodik, a rajzlap felszabadul, a rajzszeg pedig uj­jaink számára hozzáférhetővé és kiemél­betővé válik, A mellékelt 'rajz a találmány két ki­viteli példáját mutatja be. Az 30 1. ábra a találmány egy kiviteli pél­dájának függőleges metszete, a 2. ábra ugyanennek felülnézete, a 3. ábra a találmány más kiviteli pél­dájának oldalnézete, végül a 85 4. ábra ez utóbbi kiviteli példának fe­lülnézete Az 1. és 2. ábrában bemutatott kiviteli alaknál a rajzban baloldali (a) rajzszeg­fejrész való^ a papiros leszorítására, ezért 40 ennek alsó (b) felülete érdesített lehel. A kiemelés céljára a rajzban jobboldali felfelé homorú gömbsüvegszerűen felhajli­tott (c)rajzszegfejrész való. A (d) rajszeg­tüskét, mely a rajzszegfej közepéből nyúl 45 felfelé, a szokásos módon a rajszegfejből való kicsákozásisal alakítjuk ki és az is­mert eljárások szerint sajtolással, henger­léssel, mángorlással munkálhatjuk meg. A, 3. és 4. ábrában bemutatott rajzszeg 50 az előbb tárgyalttól csak annyiban külön­bözik, hogy két (d) rajszegtüskéje van, melyeket az (a) rajzszegfejrész oldalából csákozással hasítunk és hajlítunk le.

Next

/
Thumbnails
Contents