139664. lajstromszámú szabadalom • Kertészeti vetőgép

2 139664. van, amely közrefogja a (2) váztartóból kinyúló (27) csavart és e csavar révén a (23) tolattyú beállítható, illetve beállított helyzetében rögzíthető. A vetőmagvak át-5 eresztésére a (23) tolattyúban (23a) nyílás, míg a (24) tolattyúban a (24a) nyílás van. A felső (24) tolattyút az ú. n. adlagolóto­lattyút, a vetőgép tolása, illetve járása ré­vén a (3) melllsőkerék működteti, és az 10 lapjának irányában, löketszerű mozgást vé­gez. Evégett a (3) kerék agyán, vagy -kül­lőin a (28) tárcsa van felerősítve^ amelyből a (29) peckek nyúlnak !ki. E peckek a (3) kerék forgása révén, a (30) nyíl irá-15 nyában kilendítik a (31) csap körül len­gethetően ágyazott (32) emelő (33) karját. A. (32) emelő a (34) rúd révén, csuklósan össze van kötve a (24) tolattyúlioz erősí­tett (35) csuklófejjel. A (7) konzolba erő­g0 sített (36) csapon a kétágú (37) rúgó van elrendezve, amelynek egyik szára a helyt­álló vázrészhez, a másik szára pedig a (32) emelőnek támaszkodik, és azt olymó­don, terheli, hogy annak (33) karja állan­„. dóan. érintkezésben maradjon a működtető (29) peckek egyikével. Nehogy a (33) kar a (29) peckek közül'lefelé kibillenhessen, ezért annak (32) emelőkarja elé ütközőként a (7) konzolból kinyúló (38) pecek van al-30 kalmazva. A (37) rúgó a ,(32) emelőre ki­fejtett nyomásával közvetett módon az eme­lővel összekötött (24) tolattyúra is hat és igyekszik azt állandóan a (3) mellső kerék felé húzni, amire azért van szükség, 35 mert a (29) peckek a (33) emelőkarra kifejtett működtetésükkel csupán egyirány­ban, vagyis csak hátrafelé mozgatják el a (24) tolattyút, míg visszafelé, vagyis előre nem. Ezt az előremozgatást igyekszik te-40 Mt elvégezni a (37) rúgó, de emellett cél­szerűen még a (39) rugót is alkalmazzuk, amely ugyancsak a (32) emelőre hatva, a (24) tolattyút állandóan a (3) mellső­kerék irányában, vagyis előre mozgatja. 45 Az elmondottakból kitűnik tehát, hogy a (3) mellsőkerék, illetve a (29) peckek a (24) tolattyú hátrafelé irányuló löketét létesítik, míg az előre irányuló löketet a (37), illetve (39) rugók végzik. 50 A (3) mellsőkereken célszerűen a (40) kapaszkodók vannak, nehogy kemény ta­lajon,, pl. kora tavaszi vetéseknél, csússzon a vetőgép, vagyis ezen kerék szükségsze­rűen állandóan forgásban legyen, s a ve-55 tőmag adagolását végezze (24) tolattyú mű­ködtetése révén. A vetőgép a következőképpen működik: A (4) tartályt megtöltjük a vetésre szánt vetőmaggal, miután előzőleg a vetőmag szemnagyságának és a (24) tolattyú löké- 60 leként kiszórandó mennyiségének megfele­lően beállítottuk az alsó, vagyis (23) sza­bályozólolattyút. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a (4) tartály és a (6) magvezetőcső közötti átömlő keresztmetszet csak akkor jön létre, 65 ha a (23) és (24) tolattyúk (23a) és; (24aj) nyílásai fedésbe kerülnek. Ezen átömlő keresztmetszet nagyságát a (23) tolattyú el­tolásával beállíthatjuk. A vetőmagvak ki­szórásának szaporaságát, vagyis távolságát 70 pedig a 29 peckek számának a változtatá­sával szabályozhatjuk, ezért a peckek old­hatóan vannak a (28) tárcsába beerősítve. Ahány (29) pecek vau a (2S) tárcsában, annyi löketet fog végezni a (24) tolattyú 75 a (3) kerék egy körülfordulása alatt, vagyis annyiszor kerülnek tehát fedésbe egymás­sal a (23a) és (24a) nyílások. Sűrű löket esetén, úgyszólván folytatólagosan fognak a vetőmagvak kihullani a (6) vetőmagcsa- go tornán át, míg ritka löketszám esetén sza­kaszosan, úgyhogy, ilymódon fészekbeül­tetésszerű vetést végezhetünk a géppel. Ilymódon tehát, tetszőlegesen tág ha­tárok között szabályozhatjuk a vetést, 85 miértis a találmány szerinti vetőgép egye­temesnek tekinthető, mert szóróvetésre és szabályozható távolsági, úgynevezett fészek­vetésre egyaránt használható és emellett a vetőmagvak szemnagyságának megfele- 90 lően, valamint hosszegységenként a vető­barázdába szórandó tetszőleges szem meny­nyiségre beállítható. A fentiekben ismertetett beállítás mel­lett még a (9) hátsókerék emelésével 95 vagy süllyesztésével szükségszerűen beál­lítjuk a (14) eke-kés szántási mélységét é.s ezzel együtt a vetőbarázda mélységét is, mert minél magasabban van beál­lítva a hátsókerék, annál mélyebben fog too a talajba hatolni a (11) eke és a (15) csoroszlya. A fenti beállítások után a kezelőszemély maga előtt tolva- a vetőgépet, ia (14) eke elvégzi a talaj lazítását, a vele együtt 105 utána haladó (15) csoroszlya végzi a sor­húzást, illetve a vezetőbarázda készítését, miközben beállítás szerint folyamatosan és önműködőlég történik a vetőmagvak adagolás'a és beszórása a barázdába, majd no a (16) lapátok révén következik a mag­takarás, utána a (19) keréktalp révén a hengerlés és; végül szükség szerint a (21) boronával a porhanyóssá művelés. A találmány keretén belül különböző 115 előnyös szerkezeti megoldásokat lehet

Next

/
Thumbnails
Contents