139615. lajstromszámú szabadalom • Olajfázist és vizes fázist tartalmazó anyagkompozició, valamint eljárás ennek előállítására
139615. 3 Vízfázis Súlyrész etilalkohol 40.50 víz , 50.106 vízben oldható kvaterner 5 ammóniumvegyület " 0.034 nátriumklorid! 1.07 nátriumbitaratrát • 0.03 A kompozíció előállítása célszerűen a következőképpen történik: 10 Az olajfázis készítésére az olajtoan old.ható emulgeálószert az olívaolajhoz adjuk, melyet azután vízzel alaposan összekeverünk. Az olajat ezután a víztől pl. centrifugálással elkülönítjük. Az elegyet a szétlő választás előtt széndioxiddal telíthetjük. Ezt a finomító kezelést, mely alatt az olaj némely nem-olajos alkatrésze — feltételezhetően a gyantásodó anyagok, foszforos fehérjék és egyéb, nem-zsíros al-20 katrészek — az olajtól különválva a vízfázisba mennek, addig ismételjük, míg ezek az anyagok az olajból el nem távoztak és tiszta választófelületet nem kaptunk. A finomítással eltávolított anyagok 25 azok, amelyek, az olajban hagyva, az olajfázis és a vízfázis között a kész termékben a nem-kívánatos, zav:aró hatású harmadik fázist alkotnák. Széndioxid jelenléte a szennyeződések eltávolítását meg-30 könnyíti, . A tokoferolokat és az illatosítót előnyösen a finomítás előtt adjuk az olajihoz, mert a finomítás alatt azok szennyeződései is, melyek a termék# választófe-35 lületét rontanák, eltávoznak. A vizes fázist úgy készítjük, hogy a kvaterner ammóniumvegyületet a nátriumkloriddal és a nátriumbitartaráttal együtt az alkohol és víz elegyében oldjuk. A vi-40 zes fázist ezután az olajfázishoz adjuk és ezt az elegyet felrázzuk, esetleg megszűrjük, majid palackozzuk. A fenti kompozíción és előállítási eljárásán számos módosítást végezhetünk 45 anélkül, hogy a találmány kereteit elhagynók. így pl. az olívaolajat, részben vagy egészen, valamely más nernnszáradó olajjal, így pamutmagolajijal, ataerifcai mo-50 gyoró olajával, szójababolajjal, ricinusolajjal és egyebekkel helyettesíthetjük. Előnyösen azonban olívaolajat használunk. Épígy az olaj mennyiségét is változtathatjuk aszerint, hogy mennyi olajos ma-55 radékot akarunk ia- hajon hagyni. Ez a mennyiség nem szokott több lenni az elegy felénél. Az olajfázisban tartalmazott emulgeálószer, melynek a növényi olajban természetesen oldhatónak kell lennie, valamely 60 polihidroxivegyület parciális zsírsavesztere lehet, vagyis olyan észter, amely el nem eszterezett^ szabad hidroxilgyököket tartalmaz. Célszerűen valamely többértékű alkohol olyan polialkilén-oxidszármazékai- 65 nak parciális zsírsavesztereit alkalmazzuk, amelyekben a zsírsavgyököik száma .kisebb, mint a szabad hidroxilgyökök száma a parciális észterben. E parciális zsírsavak alkiléngyökének 2—4 szénato- 70 mot kell tartalmaznia. A többértékű alkohol, hexóz, polihexóz, hexitol, polihexitol vagy szénnek, hidrogénnek és oxigénnek más alifás vegyülete lehet, mely 6--12 szénatomot és szabad hidröxilgyö- 75 köket tartalmaz.' így pl. propilén-glikol-glikozid etilénoxiddal olyan reakcióba lép, amelynél egy éterkötés révén a glikozidba, ennek hidroxilgyökeinél, etanolgyökök jutnak. 80 Az ilyen etanolgyökök száma a hatóanyagok mennyiségétől függ és nincs megszabva. A parciális zsírsaveszter úgy jön létre, hogy egy vagy több hidroxilgyököt zsírsavgyökökkel eleszterezünik. Bármelyik 85 hexóz vagy polihexóz lehet a glikozid alapanyaga. Előnyösen a származék pro-, pilén-glikol-glukozid olyan po'ietilén-oxid» származékának parciális zsírsayesztere, amelyben a zsírsavgyökök száma kisebb, 90 mint a parciális észterben a szabad hidroxilgyökök száma. Ez az anyag a kereskedelemben kapható. Az olajban oldható emulgeálószer előnyösen olyan elegy, amely kis mennyi- 95 ségben egyéb alkatrészeket is tartalmaz, így poliglikoloknak, poligluikozidok propálén-glikol-glikozidjai hidroxi-etüén (eta- -no!) étereinek és poliglikóz hidroxi-e til énétereinek parciális zsírsavesztereit.. A fő- 100 komponens azonban a propilén-glikol-glukozid hidroxil-etilén-éterének parciális zsírsavesztere. A parciális észter képzéséhez használt zsírsav 12 vagy több szénatomot' tártai- i05 maz és telített vagy telítetlen lehet; ilyenek a laurinsav, mirisztinsav, palmitin- ••• sav, olajsav vagy a stearinsav. E savakat magasabbrendű zsírsavaknak nevezik. Az olaj sav azért előnyös, mert az emulgeáló- no szert az olajban ez teszi legjobban oldhatóvá. AzXathrjban oldható emulgeálószer mennyisége a felhasznált vegyülettől^ ill. elegytől és a hidroxilgyökök számától függően kissé változik és némileg függ attól 115 is, hogy az emulziót rázás útján milyen
