139579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás papiros rostanyagok töltőanyagtartalmának fokozására és sejtanyagok (cellulóz) megtakarítására
Megjelent 1949. évi július hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139,579. SZÁM. 55 c OSZTÁLY. _ B-16750. ALAPSZÁM. (XUI/a.) Eljárás papiros rostanyagok töltőanyagtartalmának fokozására és sejtanyagok (cellulóz) megtakarítására. Dr. Barna János vegyészmérnök, Kispest. - . • A bejelentés napjaj1 : 1947. évi november hó 3. Ismeretes, hogy a papirosgyártásinál a papírfajták minősége szerint több-kevesebb töltőanyagot használnak fel, amelyek leginkább aliumíniumszilikátok (kaolin, stb.) 5 és újabban alumíniiimhidroszilikátok. Ez utóbbiak alatt értjük azokat a hidrofil alumíniumhidroszilikátokat tartalmazó ásványi anyagokat, kőzetekel, melyeik molekuláris szerkezetük következtében nagyit) mérvű vízfelvételire, azaz duzzadásra képesek. Minél nagyobb valamely hidrofil alumínium-hidroszlikátot tartalmazó kőzetőrlemény diszperzitásfoka vízben, annál 15 nagyobb, egyébként azonos körülmények között a cellulóz által adszorbeálhat*) mennyiség is. A földpátmállástermékű al'umíniumhid'roszilikátoknál általában annál nagyobb a diszperzitás foka, miinél na-20 gyobb az jónkicserélőképesség. Űj eljárást dolgoztam ki a papirosi'ajták töltőanyagtartalmának fokozására, anél -kül, hogy a papiros megkívánt fizikai és mechanikai tulajdonságai szenvednének. 25 Ismeretes, hogy a cellulóz a készülő' papírban a töltőanyagot főként kétféle módon tartja vissza: (adszorpció és szűrés útján. Az eddigi gyártási eljárások szerint általában az utóbbi módon történik 30 a töltőanyag nagyobb részének a megkötése és ezért inkább a durvább szemcséjű töltőanyagokat tartották megfelelőbbeknek, a kolloidalis eloszlásra allkalma« alumíniunihidrosziiikátokkal szemben. Tapasztalat szerint ugyanis, ha túl nagy 35 diszperz;itás-fokkal" rendelkezilk a töltőanyag, akkor a készülő papír szűrőhatásia nem érvényesülhet" és a töltőanyag nagy : része az adszorpció útján leköthető menynyiségen kívül, eltávozik a papírgyártásnál 40 felhasznált vízzel együtt. A világjelenségként uralkodó ccllulózhiány egyre jobban sürgeti, hogy a papirosban a lényegesein olcsóbb töltőanyag mennyisége fokozható legyen. Ennek 45 határt szabott azonban ;az a körülmény is, hogy a sok töltőanyag rontotta a papiros mechanikai tulajdonságait, mert csökkentette az elemi cellulóz sejthosisz és keresztmetszet viszonyának minél na- 50 gyobb értéke által biztosított szilárdságot, másrészt a különféle . fogásokkal bevitt túl sok töltőanyagot a piapiros nem bírja eí* Kipereg belőle, ezáltal sok por fejlődik, ami különösen a nyomdagépekre 55 káros hatású. Eljárásom kidolgozása közben az eddig leggyakrabban használt töltőanyagnak, a kaolinnak, két egymástól lényegesen eltérő csoportra való osztása mutatkozott 60 szükségesnek: 1. a vízben azonnal ülepedőkre, 2. a vízben megduzzadókra, a már említett ahimíniumhidroszilikátokra. E két csoport a természetben igen gyakran ke- 65 verten fordul elő és a belőlük származó
