139573. lajstromszámú szabadalom • Készülék csővezetéken átáramló közeg által leadott melegmennyiség mérésére

139573. S lés, mint aszinkronmotor, erős csúszással (slip) működik és ezáltal a forgórendszerre ható ellenállási erők, mint pl. súly, illetőleg tömeg, csapágy súrlódás, a mágnes sarkai 5 és az álló rész közötti erőhatás, stb. legnagyobb részét kiküszöböli. Ennek a következménye, hogy a forgórendszer kisebb sebességnél jön forgásba, mint aszinkronmotor hatása nélkül. A motorba jutó szabá-10 lyozható váltakozóáramú feszültség alkalmas megválasztása esetén az (A) pont (2. ábra) így a koordinátarendszer kezdőpontjába hozható. Amennyiben a vízsebesség növekszik, úgy lassan csökken a csúszás 15 és egy bizonyos Vx sebesség (szinkronpont) elérése után az (5), (6) motor a forgórendszerre fékezőleg kezd hatni, mit követően a fékező hatás növekvő sebesség• gel emelkedik. Ilymódon a (b) vonalat 20 kaphatjuk, tehát a generátor feszültsége pontosan lineárisan arányos a vízsebességgel, és ezzel egyben a vízmennyiséggel is. Az aszinkronmotor úgy a készüléknek egy bizonyos idő múlva történő utánállításánál, 25 mint az elkészítésnél való összeállításnál és beállításnál is nagy jelentőségű, minthogy lehetővé teszi azt, hogy a feszültség növelésével a forgórendszert próba és ellenőrzés céljából üzembe helyezzük anélkül, SO hogy a turbinát vízzel kellene meghajtani. A turbina tulajdonságait azáltal változtathatjuk, hogy a (8) mágnest kézzel a (4) közdarabhoz viszonyítva egy bizonyos szöggel elfordítjuk, miáltal a (10) és (11) la-35 pátok összhosszát változtatni lehet. A generátorban gerjesztett áramot egyenirányítóval, önmagában ismert módon egyénirányíthatjuk. A feszültség jellegének aszinkronmotor segélyével történő résziO beni vagy egészbeni változtatása helyett a generátor áramkörében állandó feszültségű galván-elemet is helyezhetünk el, melynek hozzáadandó feszültsége az (a) karakterisztikát (2. ábra) önmagával párhuzamo$5 san eltolja. Az elem feszültségének megfelelő megválasztása esetén az a vonalat a nullpontba futó (c) vonallá alakíthatjuk át. Az áramkörben elhelyezett szabályozható ellenállás segélyével! a karakterisztikának az 50 abszcisszához való hajlását változtathatjuk, mint pl. a rajzon látható (a), (d), (e) illetőleg (c), (b) vonalak. A hőmennyiség mérése céljából az áram ezután egy Wheatstone-hídba megy, amely 5i n

égy hőérzékeny ellenállásból, vagy két hőérzékeny és két állandó ellenállásból áll. Ha fémhuzal-ellenállás helyett elektrolit ellenállást alkalmazunk, akkor az egyenirányító elmaradhat; az elektrolitek összetételét az egyenáram tudvalevőleg megvál- 60 toztatja. Míg egyenáram esetén az eredő áram integrálását elektrolitmérővel végezzük, váltóáramnál, tekintettel a váltakozóáramú mérőeszköz kisebb érzékenységére, erősítőt kell alkalmazni, pl. erősítőcsövet. 05 Az 1. ábrában a vízmennyiségmérőtől balra hőérzékeny ellenállás van feltüntetve. Ez a hőmérő, vagy ellenállás, házba van beépítve, amely a vázolt foganatosítási alaknál a (23) karimával ellátott (22) cső- 70 darabból és az ezzel csavarok útján összekötött (24) lemezből áll, amely lemez viszont az (1) házzal van összekötve. A (24) lemez mindkét oldalán (25) tömítőgyűrűk vannak behelyezve. A karima, a lemez és a 75 tömítőgyűrűk ugyanolyan (D) belső átmérőjűek, mint a csővezeték. A hengeralakú (26) mérőcella a (22) házban úgy van elrendezve, hogy belső (27) fala a csővezeték egy részét képezi, és ugyanolyan belső át- 80 mérőjű, mint a csővezeték. A ház és a cella külső (28) fala, valamint (29) és (30) oldalfalai közé alkalmas hőszigetelő (31) masszát, pl. parafát, bakelitot szigetelőlemezt, vagy hasonló anyagot helyezünk. 85 A (26) cella rossz hővezető anyagból lévő (32) csőhöz csatlakozik, amely a házon és a (31) szigetelő rétegen keresztül nyúlik. A (32) csövön keresztül csatlakoznak a mérőcella villamosvezetékei. 90 A mérőcella falai olyan vékonyak, amilyenek csak lehetnek és jó hővezetőképességű anyagból, pl. vörösrézből vannak, úgy hogy a mérőcella állandóan ugyanolyan hőmérsékletű, mint a csővezetéken 95 átáramló folyékony vagy gázalakú anyag. Minthogy a cella, az áramló közeggel érintkező felületét kivéve, minden oldalról hőszigetelőanyaggal van körülvéve, igen megbízható mérési eredményeket kapunk. An- 100 nak következtében, hogy úgy a háznak, mint a szigetelőanyagnak, valamint a mérőcellának ugyanakkora belső átmérője van, mint a csővezetéknek, a közegnek a mérőkészüléken való átáramlásánál minden 105 nyomásveszteségett elkerülünk. A cella töltése vagy, mint-az a rajzban látható a (33) ellenállástekercsből (egyenáram esetén) vagy pedig folyékony vagy félig folyékony (kocsonyás) állapotú elektrolitekből (váltó- no áram esetén) vagy szénből ill. kristályos szerkezetből áll. A találmány természetesen nincs a csak célszerű példaként bemutatott és leírt foganatosítási példára korlátozva. A 2. ábra 115 szerinti karakterisztika változtatására való, fentismertetett szerveket természetesen al-