139566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás vegyületek előállítására

189566, 7 Összefoglalás. Az alacsony forrpontú aromás szeniiidrogének mint ilyenek vagy azok keve-5 rékei, különböző célokra használhatók, beleértve a nagy fűtőértékű alkatrészeket belső égésű erőgépekhez és* más termékek szintéziséhez. A magasabb allkilbenzolok (forrpontjuk 140—180 C°), amelyekre fent 10 mint az eljárás egyik termékére utaltunk, jói használhatók fel motorok tözdőanyagáliioz való keverésre, miután azok keverési értékét 119-ben határoztuk meg. A leírt eljárás módot ad arra, hogy alalö csony forrpontú benzineket aromás, egyfajta, jól meghatározott szénhidrogéneikké, vagy aromás vegyültetek keverékévé alakítsuk át, meg nem változtatott, viagy nem teljesen arómásítídtt (ciklío-paraffinos, ole-20 fines) szénhidrogénekkel. Az átalakítás körülményeinek, nevezetesen a hőfoknak és a sebességnek megváltoztatása — legalább is bizonyos határok között — lebeltó'vó teszi, hogy azt az arányt, 25 amelyben az arómásított termékek egyes összetevői keletkeznek, megváltoztassuk. Ez az arány ugyancsak függ a kiindulási adag szerkezetétől és a molekulák alakjától (forrpontkörzet), mimellett a kiindulási 30 anyag paraffinos, niaftalinos, aromás vagy kevert alapú nyersanyagokból, azoknak oldószerekkel kapott kivonataiból, finomítványaiból vagy kever'élkeiből Választható ki. Kíséretekből kitűnt, hogy a kiindulás.! 35 adag sűrűsége és a kitermelt aromás folyadék mennyisége között egyenes arányosság áll fenn. Minél nagyobb a sűrűség, annál több folyadék és kevesebb gáz keletkezik. Ez a megállapítás technikai szempontból íO 'lényeges, különösen alkalmas kiindulási anyagnak azon körzetekből való kiválasztása szempontjából, amelyek a kívánt termékhez jellegzetesen alkalmasak. Mivel a szénhidrogének sűrűsége növeksziik az í5 egyenes láncú paraffinok, —» elágazó paraffinok, —* olefinek, —» naftalinok egy. másra következésében, a fenti kísérletek azt mutaitják, hogy nafténes olajok jobban krakkolódnak aromás vegyületekké, mint az 50 olefinesek és ezek jobban, miint a paraffínosok. Szabadalmi igényporvtok: I. Eljárás természetes oly petróleumolajfrakciók átalakítására, ame'iyek egé-55 szűkben 95 C°—180 C° hőmérsékletek között forrnak, oly termékké, amelv aromás anyagok folyékony keverékéből áií, melyre jellemző, hogy az említett kiindulási anyagot 500 C°—750 C° közötti hőmérsékleten hidrogénezésre és 60 dehidrogénezésre aikalmas katalizátor behatásának tesszük ki és eközben oly sebességgel áramoltatjuk, hogy a katalizátor 1 liternyi térfogatán óránként az anyag 0.1—0.5 liternyi mennyisége 65 áramlik át. 2. Az 1.. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, melyre jellemző, hogy az eljárást 600 C°—750 C° közötti hőmérsékleten foganatosítjuk. 70 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítása módja, melyre jellemző, hogy oly fémes katalizátort alkalmazunk, melynek férne króm, kobalt, réz, vas, mangán, molibdén, nikkel, a pia- 75 tinacsoport féméi, például palladium, vagy ezüst, wolfram és vanadium, e fémek többjének keverékei, vagy több ily fém alkotta ötvözet. 4. Az 1—'3. igénypontok bármelyike sze- go rínti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, bogy nem teljesen arómásított terméket állítunk elő és azt a reakciós kamrába egyszer vagy többször visszavezetjük. 85 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a 145 C°—180 C° hőmérsékleti határok közötti forrpontú airómásított frakciót ugyanazon vagy 90 más hidrogénezésre és dehidrogénezésre alkalmas katalizátor hatásának 500 C°—750 C° hőmérsékleti határok között tesszük ki. 6. Az 1—4. igényponítok bármelyike sze- 95 rinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az eljárással előállított /\ V / szerkezeti képletű benzolszármazékokat 100 600 C°—750 C° hőmérséklethatárok kö-