139542. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikai elem, mint lencse, előállítására

Megjelent 1949. évi június hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI B I R d S A" fi SZABADALMI LEIRAí 139542. SZÁM. 42 k i—6. OSZTÁLY. — P-10399. ALAPSZÁM. (Vll/a,, Xl/tl.) Eljárás optikai elem, mint lencse, előállítására. N. V. Philips' Gloeiiampeiifabrieken cég* Eindhoveii-ban (Németalföld). A bejelentés napja: 1942. évi július hó 18. Németalföldi elsőbbsége: 1941. évi július hó 19. Egyik korábbi, nyilvánosságra még nem hozott szabadalmi bejelentésünkben javasoltuk optikai elemek, mint lencsék, előállítását oldatban zselatinozható anya-5 gokból. Lehetőnek bizonyult ezzel az eljárással aránylag egyszerű módon, továbbá igen nagy pontossággal pl. lencsék előállítása csiszolási megmunkálások alkalmazása nélkül. Ennél az eljárásnál matricát 10 alkalmazunk, melybe oldatban zselatinozható anyag oldatát visszük be. Miután ezt az anyagot az oldatból zselatináltuk és beszárítottuk (esetleg keményítettük), az elemet, mely ekkor a kívánt alakot fellő vette, a matricából eltávolíthatjuk. Ennél az eljárásnál azlt a jelenséget hasznosítjuk, hogy a matricában a zselatinozható anyag oldatából elkülönített, merev és egyúttal rugalmas gél a beszára-20 dáskor zsugorodik. A zsugorodás mérvét az oldatban zselatinozható anyag a hozzátartozó oldószerben; való koncentrációjának alkalmas megválasztásával teljes mértékben uraljuk. Ez ,a zsugorodás zse-25 latin esetében 3 és 50 nagyságrend közötti tényezők között fekhet. E zsugorodás következtében laz illető optikai elem elkészítéséhez alkalmazott matrica méretei, jóval nagyobbak lehetnek mint a vég-30 legesen előállítandó tárgy méretei. A matricának rendszerint fenéklemeze van amelyhez a matricába bevitt oldat hozzátapad. Ekként a fellépő zsugorodás főleg az előállítandó optikai elem tengelyirányú 35 méreteire korlátozódik. Az imént említett fenéklemez a sugárirányú zsugorodást megakadályozza. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy az említett eljárás alkalmazásával igen csekély axiális méretű lencséket állíthatunk elő, kiváltkép- 40 pen olyan lencséket is, amelyeknek egy vagy több határolófelülete aszférikus. Az ilyen lencséket pl. Schmidt-féle kamarában (lásd Danjon és Couder „Lunettes et Telescopes''" című művét, 1935, 252—254 45 oldalak) helyesbítőelemként alkalmazzuk és ezek csiszolása igen sok időt és szaktudást igényel. Az imént ismertetett eljárás alkalmazásával ezeket a l hátrányokat elháríthatjuk. Ennél az eljárásnál az elő- 50 állítandó optikai elemet, mint már említettük, esetleg keményítjük; ez a megmunkálás a szárítás közben vagy ezt követően történik. Ez a találmányunk szintén eljárás 55 optikai elem, pl. lencse, előállítására a fentemlített anyagokból, emellett azonban azt a gél-állapotú testet, amelynek az opti- . kai elemet alkotnia kell, előbb mesterségesen keményítjük és csak ezt követően 60 szárítjuk. A korábbi szabadalmunkban ismertetett keményítési eljárással szemben a találmány szerinti keményítési eljárás előnyei a következők: 65 Mindenekelőtt, amint ezt megállapítottuk, a keményített anyag folyási határa lényegesen (a tényező kb. 10) magasabb, mint a keményítetlen anyagé. Mint az előbb megmagyaráztuk, a gél-állapotú 70 test, amelynek az optikai elemet alkotnia kell, száradás közben jelentékeny mérv-