139539. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcsöves berendezés

139539, 5 généi nagyobb sebességű és e közepes sebességnél kisebb sebességű elektronokat tartalmaz. A vezérlőtérből kikerülő elektronok ez-6 után a (24) elektródától körülvett, a továbbiakban utolérőtérnek nevezett, mezőmentes térbe jutnak, amelyben az, említett sebességváltozásoknak intenzitásváltozásokká való átalakulása megy végbe. Az át-10 alakulás úgy történik, hogy a gyorsított elektronok a lassított elektronokat utolérni törekszenek, minek folytán a közepes nyalábsűrűségnél nagyobb sűrűségű elektroncsoportok képződnek. 15 Mielőtt azonban ez a folyamat teljesen befejeződnék, az elektronok a (24) elektróda végéhez érkeznek, melynél az elektronok pályájában a (25) elektróda van, melyhez a (22) feszültségforrásból a katódhoz képest 20 negatív feszültséget juttatunk. Az utolérőtérből kikerülő elektronok a (24) elektróda és az ú. n. (25) fékmezőelektróda közötti feazültségeséssel létesített fékmezőbe jutnak, mely az elektronok mozgási irányát 25 megfordítia. Az elektronok ekként másodszor is áthaladnak az utolérőtéren és a vezérlő elektródacsoporton. Ennek következtében a sebességváltozások átalakulása intenzitásváltozásokká, , minthogy a (26), (27) 30 elektródák vezérlőhatása folytán lelassult elektronokat a gyorsított elektronok a mozgásirány megfordulása után utolérik, folytatódik mindaddig, amíg a teljes átalakulás végbe nem ment. Az átalakulás célszerűen 35 akkor fejeződik be, amikor az elektronok a (26), i(27) vezérlő elektródákon másodszor haladnak át. A vezérlőelektródák csoportján való másodszori áthaladásánál laz elektroncsioportok, amelyekből a nyaláb most 40 áll, a (26), (27) elektródákkal összekötött rezgőkörben váltakozóáramú feszültséget indukálnak. A nyaláb elektronjainak közepes sebességét a (24) elektróda hosszához igazodóan 45 célszerűen akként szabjuk meg, hogy a (96), (27) elektródákon másodszor áthaladó elektronok által a (28) Lecher-vezetékben indukált váltakozóáramú feszültség fázisa a (26), (27) elektródákba vezetett vezérlő-50 feszültség fázisának megfeleljen. Ez esetben az indukált váltakozóáramú feszültség maga is vezérli a nyaláb elektronjainak sebességét, úgyhogy az ismertetett berendezéssel önmagukat fenntartó rezgéseket kelt-55 hetünk. A vezérlő elektródacsoport és ia (25) fékmezőelektróda között, ez utóbbinak közelében (35) elektróda van, mely az elektronnyalábot körülfogja. Ebbe a (35) elektródába a visszatérő elektronok sűrítésére al- 60 kaim as előfeszültséget vezetünk, amivel a vezérlőtérbe másodszor belépő, visszatérő elektronokat újból nyalábbá egyesítjük. A 3. ábra szerintii berendezésben ia ve zérlőtéren másodszor is áthaladt elektro- 65 nokat a (16) szívóanód fogja fel, mely tehát elektronfogó elektróda szerepét is játssza. A (16) szívóanódnak ez a kettős szerepe iázzál a hátránnyal jár, hogy ennek az elek- 70 tródának feszültségét nem tehet a kétféle szerep számára egyaránt legelőnyösebb értékre (beállítani. Nehézségeket okozhat a (16) elektróda erős felhevülése is, melyet a ledolgozott elektronok1

ütközése idéz elő. 75 A találmány szerinti berendezés egyik módosított kiviteüi alakjánál ezért olyan eszközöket alkalmazunk, amelyek hatására a visszatért elektrónok, miután a vezérlő elektróóacsoporton másodszor is áthalad- 80 tak, elterelődnek és külön e célra szánt felfogó elektródára jutnak. Ilyen eszköz a 3. ábrán látható kivitelnél! a ferromágneses anyagú (30) gyűrű, mely ,az elektronnyalábot létesítő (3, 15, 16) szerveket , koncén- 85 trikusian körülveszi és az ábrázolt esetben az (1) búra belsejében van. E gyűrű továbbá a (40) csévékkel létesített máp-neses sűrű előtérben van és e mező alakjának olyan helyi elváltozását idézi! elő, hogy a 90 mágneses erővonalak iá (23) és (16) elektródák között a (32) szakadozott vonalak szerinti lefolyásúak. A visszatérít ^elektronok, melyek- lényegileg a mágneses, erővonalakat követik, ennélfogva a (30) gvű- 95 rűre jutnak, melv tehát felfogó elektródaként is hat és evégből a szakadozott vonallal ielzett (31) vezeték révén a (18) feszültségforrás alkalmas oozitív feszültségű pontjához van kötve. Ha a (30) gyűrűt az íöo (1) burán kívül rendezzük el. úgy célszerű, ha a (32) erővonalak útjába gyűrűalakú elektródát helyezünk, mely laz elektronokat felfogja. A 4. ábra a találmány szerinti berende- 105 zés további, utolérőteres kivitéli. alakját tünteti fel, melynél az elektronok, mielőtt azokat felfogjuk, eltérítést szenvednek. Evégből az (1) üvegbúrának az egyik végén két (1') és (1") ágiai van, melvek az 110 (1) búra egyéb részének hosszabbításával kis szöget zárnak be.' Az (1') részben berendezések vannak, elektronnyaláb létesítésére; ez a 3. ábra szerinti hasonló berendezésnek felel meg. A búra (1") ága az 115 eltérített elektronokat felfogó (20) elektródát, valamint olyan (21) elektródát tar-