139537. lajstromszámú szabadalom • Rekesztőréteges cella, egy vagy több ráccsal

Megjelent 1949. évi június hó 15-én. M AGYA II S Z A B A 1) A l lí 1 BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1 39537. SZÁM. 2Í £ 1—16 OSZTÁLY. — P-10075. ALAPSZÁM. (VII/g.) Rekesztöréteges cella, egy vagy több ráccsal. N. V. Philips''Gloeilampeiifabrieken cég", Eindhoven. A bejelentés napja: 1941. évi július hő 4. Németalföldi elsőbbsége: 1940. évi juiius hó 3. 10 A találmány rekesztöréteges cella oly nem-genétikus rekesztőréteggel, melybe egy vagy több rács van ágyazva. A. rekesztőréteget akkor nevezzük „gené-5 'tikus"-nak, ha a két főelektróda egyikének anyagából vegyi átalakulás révén létesült, ,.nem-genétikus" viszont az a rekesztőréteg, melyet az egyik elektródára felvittek és mely pl. lakkrétegből áílnat. Rekesztöréteges cellák elektronáramának befolyásolására ismeretes egy vagy több rácsnak ágyazása oly rekesztőrétegbe, mely a két íőeíektródához képest nem-genétikus jellegű. Ahhoz, hogy a két főelekti'óda köi'r

) zött elégséges erősségű villamos mezőt kapjunk, szükséges, hogy az elektródák között: távolság igen csekély, még pedig néhány mikron nagyságú legyen. A rácsnak vagy rácsoknak és a több hártyából álló re-20 kesztőrétegnek tehát igen csekély vastagságúnak kell lennie. Az egyes, együttesen a rekesztőréteget alkotó szigetelő hártyáknak az elektródák egyikére való felvitele enneK következtében nehézségeket okoz. 25 Javasolták már a rekesztőréteg anyagának bizonyos anyagban való oldását, majd a borítandó elektródára való kenését vagy , feciskendezését, amire 'az dktószert kiűzik és a rekesztőréteg anyagának igen vékony 30 hártyája mar'ad vissza. finnek a következő hátránya van. Ha az említett módon .az első réteget létesítettük és azon rácsot alkalmaztunk és a rácsra hasonló módon második réteget kí-35 vánunk felvinni, akkor, az első réteg anyaga, legalábbis részlegesen, isméi oldódik. Emiatt a réteg vastagsága, melyet előzőleg pontosan megszabtunk és előállítottunk, ellenőrizhetetlen módon sváltozik, úgy hogy a cella tulajdonságait előr'e ki nem számít- *o hatjuk. E hátrány kiküszöbölésére a találmány szerint az egyes hártyákat, melyek együttesen a rekesztőréteget alkotják, különféle anyagból készítjük. E rendszabály alkalma- 45 zása követketében az egyes hártyák felviteli módjainak kiválasztásánál nagyobb szabadságunk van. Előbb pl. oldatból előállított polisztirolhártyát alkaiimazhatunk, mefryre további laluminiumoxidhártyát 50 szuszpenzióból vehetünk fel. Ennél az új eljárásnál a második hártya felvitelével a/, első hártyát nem befolyásoljuk. Ha a rekesztőréteg felviteléhez az ismertetett oldattal dolgozó módszert kívánjuk 55 alkalmazni, a találmány szerinti rendszabályt szintén előnyösen bajthatjuk végre akként, hogy az egymásra következő hártyák számára olyan anyagokat választunk, melyek más-más oldószerben oldódnak. fio Az első hártyát, mely bizonyos szigetelőanyagból, mint polisztirólból, sétákból, kanadabalzsamból vagy klórgumilakkból van, bizonyos szerben oldva vihetjük fel, majd a következő szigetelőhártya felviteléhez más 65 szerbem oldható szigetelőanyagot alkalmazunk. A találmányt még részletesebben a rajzon látható foganatosítást példájának vázlata kapcsán magyarázzuk meg. A rekesztőré- 70