139510. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diafragmák eltömődésének csökkentésére és állandó egyenletes szűrésének biztosítására

2 139510. nak belső' felületére és pórusaiban lerakó­dott és összefüggő egységet alkotó grafit­szemcsék útján ia burkolatot teljes egészé­ben ánamve'zetésre alkalmassá tesszük. A f> grafítanód'ákaí kjörülvevő jburfcolat belső' felületére lerakódott grafitréteg és az anó­dák között ugyancsak villamosan vezető érintkezést hozhatunk létre. Ezáltal a gra­fitréteg is anódként szerepel és a rajta át-10 haladó áram is bontja az elektrolitot. A bontásnak megfelelően a diafragmák egész felületén egyenletes mérvű gázképződés ke­letkezik és a keletkezett gázbuborékok a diafnagmákra lerakódott szennyeződést ál-15 landóan lazítják és ezzel eltömődésüket akadályozzák. A burkolat és az anódák között tartós és szoros villamosan vezető érintkezést léte­síthetünk. Az anódákat körülvevő burkolat 20 lyukacsosságát úgy választhatjuk meg. hogy az anódákon fejlődött gáz az elektro­lit szintje alatti térben a burkolaton belül maradjon és a keletkezett gázbuborékok miatt előálló fajsúlykülönbség a gázáram-25 lássál egyidejűleg a burkolaton belül lévő folyadékot is alulról felfelé irányuló áram­lásra kényszerítse. A foiíyadék áramlását az anódák burkolatának alsó részén alkalma­zott nyílásokkal befolyásolhatjuk. Célszerű 30 továbbá, ha az anódákkal vilamosan vezető érintkezésben lévő és áramvezetésre alkal­massá tett burko'at ós a diafragmákra lera­kódott grafitréteg között oly érintkezést lé­tesítünk, hogy a burkolattal határolt térben 35 fejlődött gázokat a burkolaton kívül eső térben uralkodó nyomáshoz viszonyítva túl­nyomáson vezetjük el, melynek hatására a burkolat a difragmákhoz nyomódik és üzem közben e helyzetben marad. A burkolaton 40 belül uralkodó túlnyomást a burkolaton lé­tesített nyílások útján befolyásolhatjuk. A találmány • további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amely iá találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas 45 elektrolitos cella példakénti kiviteli alakját hosszmetszetben tünteti fel. Az (1) grafitelekróda az áriamforrás po­zitív pólusával van kapcsolva és így mint anód szerepel. A (2) katódot perforált vas-50 lemez képezi, amelyet a szokásos módon aszbesztszövetből készült (3) diafragmia bo­rít. Az anód jelen talállmány szerint körű1 van véve (4) aszbesztszövetből készült bur kolattal. Az (Ái, Ag, A3) tér együttesen: ké-55 pezi az anódteret, amelyben mint elektrolit sóoldat van. A cella alkotórészét képezi még az (5) borítólemez, vialaminit a (6) lúgleeresztőcső, amelynek kifolyó nyílása feljebb vagy lej­jebb állítható, ahogyan azt a rajzban szag 60 gatott vonallal jelölt példaképeni helyzetei mutatják. Az anódtérben .az (a) folyadéknívót állandó magasságban tartjuk. A katódtér­ben azonban a (k) folyadéknívót annál in- 65 kább kell a (6) lúgleeresztőoső megfelelő állításával sülyeszteni, minél jobban eltö­mődik a (3) diafragma. Egy bizonyos mér­tékű eltömődés után a (k) folyadéknívó sülyeszthetőségének határ'áig jutunk, ami- 70 kor is a cellát az üzemből ki kell kapcsolni és a diafragmákat a fentemlített módon mosni keik Az eltömődés fokozta rossz hatást (6)-os csőnek megfelelő nívóba állítása által sem 75 lehet teljesein kiküszöbölni, mert a lúgle­eresztőoső állításával az átfolyó folyadék­mennyiség szabályozható ugyan, de ha az elrakodás a diafragmán egyenlőtlen, úgy a cella továbbra is gazdaságtalanul dolgozik. 80 A fentemlített elektromos hatás a lerako­dás mértéken felüli megnövekedését akadá lyozza meg és egyenletes szűrést biztosít a diafnagmák egész felületén előálló gázfejlő­dés által. A diafragma felületén a gázképző- 85 dés létrejötte a következő módon van bizto­sítva: Az (A2) térben fejlődött klórgáz az (Ai) és (A3) térben uralkodó nyomáshoz ké­pest túlnyomással távozik el iá (4) burkolat pórusain, illetve az erre a célra készített (d) 90 nyílásokon keresztül, si e túlnyomás a (4) burkolatot hozzászorítja a (3) diafragimák­hoz. A (4) burkolaton belül lerakódott (7) jelű, valamint a burkolat pórusait is kitöltő (8) finom grafitszemcséken keresztül áram- 95 vezető érintkezés létesül az (1) anód és a (3) diafragmákra lerakódott (9) grafitszemcse­réteg között, aminek hatására a grafitréteg mint kis áramerősséggel működő anód sze­repel, megbontja az elektrolitét és előáll 0 100 már fenteimlített gázképződés a diafragma felületén. A fent leírt jelenséghez szükséges állandó áramvezető összekötés az (1) anód és (4) burkolatra lerakódott (7) grafit­réteg között a következő módon van bizto- 105 sítva: Az (A3) térben lévő folyadékoszlop fajsúlya működés közben mindig nagyobb az (A2) térben lévő folyadékoszlop fajsúlyá­nál az ebben a térben képződött gázbuboré­kok miatt. így az (A2) és (A3) tér folyadék- no oszlopa közötti fajsúlydiffetrencia miatt ál­landó, az (A3)-ból az (A2) térbe történő alulról felfelé ható áramlás áll elő. Ezt a

Next

/
Thumbnails
Contents