139510. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diafragmák eltömődésének csökkentésére és állandó egyenletes szűrésének biztosítására
2 139510. nak belső' felületére és pórusaiban lerakódott és összefüggő egységet alkotó grafitszemcsék útján ia burkolatot teljes egészében ánamve'zetésre alkalmassá tesszük. A f> grafítanód'ákaí kjörülvevő jburfcolat belső' felületére lerakódott grafitréteg és az anódák között ugyancsak villamosan vezető érintkezést hozhatunk létre. Ezáltal a grafitréteg is anódként szerepel és a rajta át-10 haladó áram is bontja az elektrolitot. A bontásnak megfelelően a diafragmák egész felületén egyenletes mérvű gázképződés keletkezik és a keletkezett gázbuborékok a diafnagmákra lerakódott szennyeződést ál-15 landóan lazítják és ezzel eltömődésüket akadályozzák. A burkolat és az anódák között tartós és szoros villamosan vezető érintkezést létesíthetünk. Az anódákat körülvevő burkolat 20 lyukacsosságát úgy választhatjuk meg. hogy az anódákon fejlődött gáz az elektrolit szintje alatti térben a burkolaton belül maradjon és a keletkezett gázbuborékok miatt előálló fajsúlykülönbség a gázáram-25 lássál egyidejűleg a burkolaton belül lévő folyadékot is alulról felfelé irányuló áramlásra kényszerítse. A foiíyadék áramlását az anódák burkolatának alsó részén alkalmazott nyílásokkal befolyásolhatjuk. Célszerű 30 továbbá, ha az anódákkal vilamosan vezető érintkezésben lévő és áramvezetésre alkalmassá tett burko'at ós a diafragmákra lerakódott grafitréteg között oly érintkezést létesítünk, hogy a burkolattal határolt térben 35 fejlődött gázokat a burkolaton kívül eső térben uralkodó nyomáshoz viszonyítva túlnyomáson vezetjük el, melynek hatására a burkolat a difragmákhoz nyomódik és üzem közben e helyzetben marad. A burkolaton 40 belül uralkodó túlnyomást a burkolaton létesített nyílások útján befolyásolhatjuk. A találmány • további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amely iá találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas 45 elektrolitos cella példakénti kiviteli alakját hosszmetszetben tünteti fel. Az (1) grafitelekróda az áriamforrás pozitív pólusával van kapcsolva és így mint anód szerepel. A (2) katódot perforált vas-50 lemez képezi, amelyet a szokásos módon aszbesztszövetből készült (3) diafragmia borít. Az anód jelen talállmány szerint körű1 van véve (4) aszbesztszövetből készült bur kolattal. Az (Ái, Ag, A3) tér együttesen: ké-55 pezi az anódteret, amelyben mint elektrolit sóoldat van. A cella alkotórészét képezi még az (5) borítólemez, vialaminit a (6) lúgleeresztőcső, amelynek kifolyó nyílása feljebb vagy lejjebb állítható, ahogyan azt a rajzban szag 60 gatott vonallal jelölt példaképeni helyzetei mutatják. Az anódtérben .az (a) folyadéknívót állandó magasságban tartjuk. A katódtérben azonban a (k) folyadéknívót annál in- 65 kább kell a (6) lúgleeresztőoső megfelelő állításával sülyeszteni, minél jobban eltömődik a (3) diafragma. Egy bizonyos mértékű eltömődés után a (k) folyadéknívó sülyeszthetőségének határ'áig jutunk, ami- 70 kor is a cellát az üzemből ki kell kapcsolni és a diafragmákat a fentemlített módon mosni keik Az eltömődés fokozta rossz hatást (6)-os csőnek megfelelő nívóba állítása által sem 75 lehet teljesein kiküszöbölni, mert a lúgleeresztőoső állításával az átfolyó folyadékmennyiség szabályozható ugyan, de ha az elrakodás a diafragmán egyenlőtlen, úgy a cella továbbra is gazdaságtalanul dolgozik. 80 A fentemlített elektromos hatás a lerakodás mértéken felüli megnövekedését akadá lyozza meg és egyenletes szűrést biztosít a diafnagmák egész felületén előálló gázfejlődés által. A diafragma felületén a gázképző- 85 dés létrejötte a következő módon van biztosítva: Az (A2) térben fejlődött klórgáz az (Ai) és (A3) térben uralkodó nyomáshoz képest túlnyomással távozik el iá (4) burkolat pórusain, illetve az erre a célra készített (d) 90 nyílásokon keresztül, si e túlnyomás a (4) burkolatot hozzászorítja a (3) diafragimákhoz. A (4) burkolaton belül lerakódott (7) jelű, valamint a burkolat pórusait is kitöltő (8) finom grafitszemcséken keresztül áram- 95 vezető érintkezés létesül az (1) anód és a (3) diafragmákra lerakódott (9) grafitszemcseréteg között, aminek hatására a grafitréteg mint kis áramerősséggel működő anód szerepel, megbontja az elektrolitét és előáll 0 100 már fenteimlített gázképződés a diafragma felületén. A fent leírt jelenséghez szükséges állandó áramvezető összekötés az (1) anód és (4) burkolatra lerakódott (7) grafitréteg között a következő módon van bizto- 105 sítva: Az (A3) térben lévő folyadékoszlop fajsúlya működés közben mindig nagyobb az (A2) térben lévő folyadékoszlop fajsúlyánál az ebben a térben képződött gázbuborékok miatt. így az (A2) és (A3) tér folyadék- no oszlopa közötti fajsúlydiffetrencia miatt állandó, az (A3)-ból az (A2) térbe történő alulról felfelé ható áramlás áll elő. Ezt a
