139508. lajstromszámú szabadalom • Átütő hatású robbanó lövedék, valamint hozzávaló öblösödő fegyvercsőtoldat
139508. •» bélest tehetünk a (3) burkolat belső íeilülete és a (4) töltet közé. Általában véve helyesen járunk el, ha minden lehetőt elkövetünk a robbanóanyag 5 gyors elégetésére azért, hogy a kúpnak vagy sapkának legyen elegendői'ideje mellső üreges részén összetömörülni mielőtt az a céltárgyhoz érne. A lövedék csúcsánál tévő üreges, kúpszerű rész magassága en-10 uek megfelelően választandó. A lövedék gyújtására tehát olyan gyujtókészüléket alkalmazunk, amely a becsapódás pillanatában az ütődés folytán azonnal működésbe lép, mielőtt még az (1) fejrész a céltárr 15 gyón szétzúzódna. Jóeredményt érünk el, ha a (4) töltetet keverékből1 készítjük, amely egyenlő arányban pontrilből és tolitból áll, a& égést közvetítő (5) töltet pedig sajtolt robbanó-20 anyagból készíthető, pl. tetrilből vagy-hasonlóból. A (12) gyullasztótöltet előny ö/sen kevert anyagú és ólomnitrátot tartalmaz, hogy ilyen módon a gyújtás igen gyors és hatásos Tegyen. 25 A (6) kúp fáliát szorosan a (-1) robbanótöltet felszínéhez tapasztjuk. Ez a. töltet utánengedőí lehet, mely célból a (6) kúp külső felülete ráncokkal vagy kiemelkedésekkel1 készíthető' és a. töltetet erre a 30 felületre öntéssel vihetjük fel. Az ilykép készült robbanótöltet számára a (6) kúp fedelet átkot és ezt .a két alikatréis,zt együtt visszük be a lövedékbe olykép, hogy az égést továbbító (5) töltettel érintkezésbe 35 jusson. A két (4) és ''(5) robbanótöltet egymással érintkezői, felületeit lehetőleg nagyra kell készíteni, hogy ilyen módonegyenletes és egyidejű robbanást érjünk el a brizáns (4) robbanóanyag egész töme-40 gében, ami az átütő mag előnyösen szabályos deformálásál elősegíti. Ez az érintkezési felület nemcsak sík lehet, hanerh készíthető! ívelt -vagy lépcsős .alakban is. A lövedék egyes alkatrészeinek iszere-45 lése a jó tömítés feltételiéinek szemelő,t-' tartásával végezendő el, mert ; a tömítés elsőirendű fontosságú a fentlekben >. leírt működés biztosítása szempontjából. Az alkatrészek éspedig mind a robbanó^ mindi 50 pedig a fémes részek a szereléskor teljesen száraz állapotban helyezemdő-k ,. be. Emellett a robbanóanyag mellső; részében lévő mélyedés nemcsak kúpos,ihanem pl. gömbölyű vagy lépcsős alakú (is lehet, 55 mely esetben a (6) sapka is ennek mogif*»lelő alakban készítendő el, hogy mindig pontosain a mélyedés falához szoruljon. H an gsúly ózzuk azonban, hogy a,kúpos alak előnyösebb. A csúcsban elhelyezett (9) .csappantyú 60 helyett lehet esetleg a .lövedék fejrészében alkalmazott hosszú ütőszeget használni., amelynek vége a becsapódáskor a (12) gyullasztótöltet helyén elhelyezett egyesített csappanlyú-gyujtókészütékbé hatol. Ez 65 esetbén a tűz továbbítására való (11) csőre nincsen szükség. A találmány szerinti lövedék jól megvalósítható,, mint sírnafalú vagy vontcsövű ágyúgolyó, vagy lehet ez a lövedék puska- 70 bál1 vagy pisztolyból kilőhető gránát továbbá repülőgépről ledobható bomba vagy gránát, stb. A találmányt ugyanis általában véve alkalmazhatjuk mindannyiszor, amikor páncélokon átütő, hatást akarunk el- 75 érni, még az .esetben is, ha igen vastag páncélokról van szó. Az 1. és 4. ábrán feltüntetett (8) magnéziumkúpot más letszésszerinti alakú testlet is helyettesíthetjük, amely a (6) sapka 80 belsejében van elhelyezve és amely alkalmas arra, hogy növelje az átütő, vagy lámadó hatást. Ez a hatás Gehet gyűjtő, mérgező, íüstfejlésztő, stb. A szóbanforgó tárgy pl. a (11) csővel azonos is lehet (.1. 85 ábra), vagyis a tűz továbbítására való cső egyben az említett támadóhatást is kifejtheti, vagy tehet erre a célra a 6.^'ábra szerinti (9) gyujtókészüléket is felhasználni, amennyiben azt pl. magnéziumból készít- yo heljük. A 18. ábra a puskából kilőhető lövedéknek azt a változatát szemlélteti, amelynek belső, szerkezete a 3. ábra szerinti lövcídékhez hasonló, de attól mégis a köveit- 155 kezűkben tér el: A (9) csapódógyujlő a lövedék fejrészének külső burkolata mögött, attól bizonyos távolságban van elhelyezve, tehát a lövedék alakváltoztató (deformálódható) (1) mo kupakja mögött van. Ez a gyujtókészülék a belső, (41) fejrészen vagy közfalon van megerősítve, amely az (1) burkolattól bizonyos távolságban nyer elhelyezést és a (7) ellenzőhöz támaszkodik. A belső (41) 105 közfal1 (42) alapja a külső. (1) burkolathoz képest központi elhelyezésű és (42) lalp'részével támaszkodik a (7) ernyőre. A (9) gyujtókészülék bárminő megfelelő módon erősíthető a (41) közfaihoz, pl. egyszerű 110 besajtolással vagy vastagítással, ragasztással, peremezéssel, lakkozással, stb. A (9) gyujtókészülék tüzének továbbítása a (12) gyullaszlőLöltethez a 2. ábrán látható kivitelhez hasonló módon történik, tehát köz- 115 vetítő cső és külön kapcsolószerv nélkül. A (9) készülékhez tartozó (20a) gyutacs arra való, hogy a burkolat (1) fejrészét és a