139495. lajstromszámú szabadalom • Öntöltő irón

L 39495. 3 sével a (2a) irónbelet szakaszosan előre­mozgatva, a béltartóban levő irónbeíeket egymásután és folyomatosan tolhatjuk ki a (13a) csúcs nyílásán át. 5 A működés ismerete alapján rámutatunk az irón szerkezeti kialakításában és elren­dezésében megvalósított további újításokra és előnyökre. A célszerűen fémből húzott (1) irÓntokot 10 csupán a 13a) bélszorítócsúcs átmeneti nyí­lása, a (11) csészének (12) fenekét feltá­masztó lépcsőig terjedő illesztési, valamint a (8) gyűrűstest illesztési helyén szükséges csupán megmunkálni, amelyek egy szer- 15 számmal és egyszerre elvégezhetők. Drá­gább munkaművelet, mint pl. csavarmenet az iróntokon nincs, sőt az egész irónszerke­­zetben ilyent csupán a (7) cső és (9a) tok­­in ányszár1 összeerősítéseként tüntettünk fel, 20 bár ez is megoldható pl. beperemezéssel vagy szegeccsel. A (8) gyűrűtestben alkal­mazott egy vagy több (8a) rugógyűrűk re­vén biztosítjuk, hogy még pontatlan meg­munkálás esetén is pontosan és szorosan 25 illeszkedjék a gyűrűstest az frontokban. Az íróntok belseje ia (8) gyűrűstest fölötti ré­szében külön megmunkálásra nem szorul és ezért célszerűen a megmunkált felület meg­szűntével a tok belső mérete is kissé 30 nagyobb. Az egyetlen (8) gyűrűstest alkalmazásával végrehajtjuk tehát a belső szerkezet meg­felelő szilárdságú, de emellett oldható rög­zítését a tokban, az biztosítja az irónbelet 35 vezető (7) hüvely és előre toló (9) tokmán) központos vezetését is. A központosítást még tökéletesebbé tehetjük, ha a gyűrűstest­ben három- vagy sokszőríí (polygonalis) ru­galmas (8a) feszítőgyűrűt vagy gyűrűket 40 alkalmazunk. A (8) gyűrűstest, rugalmas rögzítéséi az (1) iróntokban pedig azáltal fokozhatjuk, ha az egyik vagy mindegyik (8a) feszítőgyűrű­vel szemben az (1) tokban körbemenő hor- 45 nyot munkálunk be, amelybe a (8a) gyűrű rugalmasan bepattanhat. Ezen intézkedé­sekkel még az esetben is biztossá tehetjük a (8) gyűrűstest 'központosítását és rugalmas — de emellett oldható — rögzítését az (1) 50 tokban, ha annak a gyűrűstesttel érintkező felülete alkotott vagy pontatlanul van meg­munkálva. Az irónbél a (7) bélcsatorna, a (9) tok­­mányhoz csatlakozó (14a), illetve (14) te- 55 kercsrugó és (13a) bélszorító révén teljes hossza mentén vezetve van, úgyhogy még kis rövidke darabok is biztosan és kihajlás veszélye nélkül tolódnak előre az ikon he­gyéhez. A bármi oknál fogva, pl. leejtés folytán keletkezett irónbéltörmelékek a 60 (14a) rugó menetei között, a (12) fenékben ievő (12a) lyukakon át eltávozhatnak és a fenék alatt levő üres és szabad (18) térben úgyn. töredék gyüjtőtérben összegyűlhet anélkül, hogy az irónszerkezet működésé- 65 ben a legkisebb zavar keletkezne. Ezeket a gyüjtőtérben összegyülemlett irónbéltörme­­lékeket az irón időszakonkénti tisztításakor bárki könnyen eltávoítbatja. Készíthetünk azonban az íróntok hegyének a (18) gyűjtő- 70 teret körülhatároló falában, sőt célszerűen még a (13) hüvely falában is furátokat, ame­lyeken át az irónbél törmelékek még az irónszerkezet szétszerelése nélkül is eltávo­­líthatók, illetve kirázhatók. Az írószerkezet 75 kiszerelése egy mozdulattal végrehajtható, nevezetesen a (13a) bélszorítócsúcsot befelé nyomva, a (11) csésze révén a (8) gyűrűs­­testet letoljuk illeszkedési felületéről és ez­után az (1) tokból a (3) béltartó révén ki- 80 húzzuk az egész szerkezetet, majd a (11) csészét és a vele összefüggő (13) hüvelyt is kivesszük. Fordított sorrendben ugyanilyen könnyen és egyszerűen végrehajtható az alkatrészek behelyezése, illetve beszerelése. 85 Az eddigi szerkezetekkel szemben további újítást és fejlődési lépést jelent találmá­nyunknál az irónbél előtolását végző alsó löket végén alkalmazott rugalmas határo­lás. Ennek megvalósítása végett a (4) töl- 90 csértest palástján körülmenően bemunkált horonyba van besajtolvai'a (3) béltartó anyaga és az ilyen modort keletkezett (16) horonyba a már szabadalmunkat képező rugalmas (17) gyűrűt alkalmazzuk. Ha az 95 irónbél előtolása végett lenyomtuk az (5) dugót, akkor a (3) béltartó alsó holtponti helyzetében a (16) horony az (1) tokban be­munkált másik (16a) horonnyal kerül szem­be, úgyhogy a (17) rugó ezen hor'onyba be mi ugrik. Ezzel az irónbél előtolási alsó holt­ponti helyzetében alkalmazott rugalmas ha­tárolás révén elérjük, hogy még nem függő­leges helyzetű irónnál is, vagyis amikor az irónbél vagy irónbelek súlya nem terheli a 105 szorító tokmánybán levő és előtolandó (2a) irónbelet, vagyis pl. közel vízszintes irón­­helyzet mellett is zavartalanul történik az irónbél előtolása. Az eltolás alsó holtponti helyzetében a (16a) horonyba bepattanó (17) un rugógyűrű enyhén megfeszültén megtartani igyekszik a lenyomott szerkezeti (2—7. és 9) részeket az alsó holtpontban, de az össze­nyomott állapotban levő erősebb (15) dugó az (5) dugó elengedése után, legyőzvén a 115 (17) rugógyűrű erejét, oly hirtelen ütéssze­­rűen hátralöki ezen lenyomva volt részeket, hogy az oldott (9) tokmánybán és (7) bél­

Next

/
Thumbnails
Contents