139489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajok hőbontó kezelésére
fi 139180 folyékony maradékot vételezünk és a maradékban levő könnyebb alkatrészek kinyerését célzó további kezelés nélkül közvetlenül ia tárolóba bocsátjuk. Az értékes-könnyű ősz- 5 szetevőket a maradékból az elgőzölögtetö kamrában vákuum segélyévé', is kinyerhetjük. Ha, amint az a 2. ábrán látható, iaz elgőzölögtető kamráiból elvezetett folyékony 1« maradékból az értékesebb könnyű alkatrészeik Ikiin y eresére, további’ berendezést alkalmazhatunk, a folyékony maradékot a (33) vezetéken és iá (34) nyomástcsökkentő szelepen át a maradékod 'kigőzölögtető (50) 15 készülékbe vezetjük, amelyben a (34) szeleppel létrehozott nyomáscsökkentéssel létesített gőzöket elkülönítjük és felül az (51) vezetéken és (52) sze'epen keresztül az (53) sűrítőbe vezetjük. A cseppfolyósított anva- 2.) got és a neun kondenzálható gázolhat a (75) vezetéken és iaz (54) szelepen át az (55) tartánéba vezetjük. Az (55) tartányban felgyülemlő nem kondenzálható gázokat a (78) vezetéken és a (79) nyomásszabályozó sze- 25 fegen át bocsáttatjuk ki, tárolhatjuk, vagy tüzelőanyagként felhasználhatjuk, míg az (55) tartányban kapott folyékony kondenzátumot az (56) vezetéken és az (57) szelepen át az (58) szivattyúhoz vezetjük, 30 ahonnan annak egy részét az (59) vezetéken és a (60) szelepen kereszti)' az (50) kigőzölögtető felső részébe szállítjuk, adnod az mint hűtő- és visszafolyató közeg szerepel, míg a többi részét a (61) vezetéken és a 3.‘> (62) szelepen át a hűtőáraimba vezetjük vissza. Gázalakú összetevőitől megfosztott nehéz maradékot az (50) kigőzölögtető a'ján "febocsátiuk és az a (63) vezetéken a (64) szelepen, a (65) szivattyún, a (66) vezetéken, 4D a (67) szelepen' és a (68) hűtőn keresztül a tárolóiba kerül. A (8) lepároló felső részén, a (35) vezetéken és a (36) szelepen át elvezetett gázt és benzin forrpontkörzetű anyagot hűtjük 45 és a (37) hűtőben lecsapatjuk, ahonnan azt a (38) szelepen át a (39) tartányba vezetjük. Az e tartányban összegyűlő kondenzátum meghatározott részét a (40) vezetéken, a (41) szelepen, a (42) szivattyún és 50 a (43) szelepen át a (8) lepárolóba, mint hűtő- és visszafolyató közeget visszavezetjük. A kondenzátum többi részét a (44) vezetéken és a (45) szelepen át folyamatosan, a rajzon fel nem tüntetett, a benzint állan- 55 dósító berendezésbe vezetjük. A (39) tartányban felgyülemlő, nem kondenzálható gázokat a (76) vezetéken és a (77) szelepen bocsátjuk ki és egy ugyancsak fel nem tüntetett polimerizáló-, vagy pedig előbb tisztítán és frakciónál! elkülönítés céljából gáz- 30 teményítőberendezésbe vezetjük és azután visszük a polimerizáló berendezésbe, vagy pedig egyéb módon hasznosítjuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítását és annak előnyeit az alábbi példa kap- 05 csán világítjuk meg. A leírt rendszerű, a gyakorlatban használatos kétcsőkígyós szelektív hőbontóberendezést naponta 159 m3 friss, olajtöltettel tápláljuk, melynek jellemzőit az 1. táblázat mutatja. 70 1. Táblázat. Eajsúly ... ... ... . ... 0.8602 deílemző tényező l\ . 9.86 Kugler féle desztillálási eredmények. Ledesztillált térfogai F 0 ' 1' /0 Hőmérséklet C 75 10 249 30 292 ön 333 70 382 90 466 so Engler-ineredekség. C°-ban térfogategységenként 2.71 Ez adaték figyelembevételevei a fentebbi egyenletek alapján az előzetes számítás a várható hőbontó kitermelésre azt mu- 85 tatja, hogy a gáz- és b^nzintermékek kb. a töltet 75.5 súlyszázaléknyi mennyiségét, teszik ki, míg ugyanekkor fűtőolajként értékesíthető maradékolajat kapunk. Miután az üzemet megindítottuk és azt, no hogy simán dolgozzék, kissé beszabályoztuk, valamint az üzemmenet változtatható tényezőit is beállítottuk, hogy a benzin és a gáz fentemlített valószínű kitermelését elérjük, a 2. táblázat 1. oszlopában látható !>5 üzemi eredményeket kaptuk. E munkamódnál a kombinált friss olajtöltetnek és az át nem alakult visszavezetett töltetnek a nehéz és könnyű töltetek közötti közelítő térfqgatszázalékos elosztási aránya 55 : 45. 100 A hevítőkígyók 491 és 532 C° kifolyási hőmérsékletei a nehéz, illetőleg könnyű kombinált áramoknál mintavétellel meghatározható 7.5, illetőleg 10.0 súlyszázalék átalakulást okoztak, amely a reakciós kam- 105 rában lévő, a hevítőkígyóból kifolyó összmennyiség mintegy 9 sú'yszázaléknyi átalakulásának fe'el meg. A reakciós ka lírában mintegy 6.6 százaléknyi újabb menynyiség alakul át. ami az üzemmenetben az 1io cisszes átalakulást 15.6 súlyszlázalékra emeli. Ez óránként 4305 kg összes gáz- és benzfintermelést jelent, ami a töltetre átszá-
