139447. lajstromszámú szabadalom • Antenna
2 139441. sas hullámok kisugárzására és vételére, ha meneteinek területe és magassága helyesen aránylik az üzemi hullámhosszhoz. Ezt a helyes arányt iaz lb. ábra nyomán ismer-5 tétjük. Az lb. ábna azt mutatja, hogy a tekercs mindegyik menetét két sugárzó -részire oszthatjuk, még pedig egy tengelyirányú De vezetődaráhria, amelynek hossza egyenlő a 10 tekercs (p) ímenetmagassáigával és egy lapos Dm hurokra, amelynek (felülete merőleges a tekercs tengelyére. A DP vezetődarab villamos dipölanten-nként hat, a T)^ hurok pedig mágneses- dipól antennát alkot. 15 Minthogy mindkét emilített rész méretei kisebbek, mint ---— , a két rész a tekercscsel közös tengelyű, fánkalakú sugárzási jellemzékkel rendieŰkező dipolanteninaként hat. A v'Cliamos Dc dipolantennával kisu-20 gárzott hullám villamos vektora az ezt az antennát alkotó vezetődarab síkjában van, a mágneses Dm dipolantenn-ávial kisugárzott hullám villamos vektora pedig merőleges az ezt az antennát alkotó hurok 25 tengelyéire. Ebből következik, hogy az la. ábra szerinti tekercsailialkú antenna több villamos és mágneses dipolantennából öszszetett ós ezért elektromágneses d'polantemnánalk nevezhető. 30 Eddig iá villamos I)H dipoiantennával és a"mágneses Dm dipoiantennával kisugárzott, keresztezett oarkítású két elektromágneses hullámnak csak a villamos vektorairól voilt szó, azonban ezeknsk a hulla -35 írnoknak természetesem mágneses vektoraik is vannak. A kívánt körös sarkítás elérése végett a két keresztezett sarkítású hulláimniak két feltételt kell teljesítenie: a hullámoknak egyforma erőseknek kell lenmiök 40 és egymásnak megfeleil'ő vektoraik között 90°-os fáziskülönbségnek kell lennie. Hogy a két De és D m dipolantenna térerőssége egyforma legyen, az antennák alakiának • a következő egyenletnek ke'l 45 megfelelnie: amelyben (A) az átlagos tekerosmenetnek a tekercs tengelyére merőleges síkra vetített vetületének területét jelzi, L = --— J 2^ 50 az ívmértekben kifejezett1 üzemi hullámhossz és (p) a tekercsmenetek menetmagassága, Eszerint tehát az átlagos tekercsmenet vetületének területe: A = pL (2) 55 Ez az egyenlet körösen sarkított elektromágneses hulúámok kisugárzására alkalmas, egyesített villamos és mágneses <ü(Polanteon-ákkall egyenértékű csavarvonalalakú antenna alapegyenlete. Pontosan is 60 kimutatható ugyan, hogy a két keresztezett sarkítású hullám egymásnak megfelelő terei között 90°-os fáziskülönbség van, azonban ez már \a. (2) egyenletből is kitűnik. Az egyenlet azt mutatja ugyanis, hogy a 65 két tér kölcsönös viszonya elsőfokú függőségben van a hullámhossztól!, illetőleg frekvenciától ami 90°-os (fáziskülönbséjgre utal. A körös sarkítás forgási iránya: a villamos és mágneses dipolantenmák forgó te- 70 rei keresztezett összetevőinek fázissorrendjétől függ, amelyet a tekercselési iránya határoz rneg. Ha iá tekercs menetei egyformáik, mindegyik menetet a (2) egyenlet szerint kell 75 •méretezni. A tekercsmeinetelknek azonban nem kell egyformáknak Oenniök, ímert megközelítőleg körös sarkitás eléréséhez elegendő, ha tekercsmeneteik átüagos területe és átlagos magassága, valamint a bullám- 80 hossz közötti arány megfelel a (2) egyenletnek, mimellett feltételezzük, hogy az áram az összes menetekben megközelítőleg egyforma. A körös sarkítású sugárzás fenti feltételei 85 azon az előfeltételen alapszanak, hogy az egész sugárzás a osavarvonalalakú 10 vezetőtől ered és hogy az árameloszlás a tekercs mindegyik menetében egyforma. Ehhez az árameloszláshoz szükséges, hogy 90 mindegyik menet rövidebb legyen a vezető rezorianciás hosszánál, amely kb. fél hullámhossznak felel meg. Az eszményi esetben a tekercs átmérőjének olyan kicsinynek kei* lennie, hogy a vezető rezonanciás hosszá- 95 ból több menet kiteljék, mimellett tehát a tekercs átmérője csak tört része az ívmér-^ tékben kifejezett üzemi hu'lámhossznak. A (2) egyenletnek megfelelő tekercssé teker"csa'.t vezető, amelynek hossza fél hullám-, HÜ hosszal egyenlő, olvan tekercset eredményez, amelynek a kövekező (a) sugara és tengelyirányú (b) hossza van: a = — b = — 3) - 2n íz ~ L ,,. ahol (n) a tekercs meneteinek száma. Ilyen
