139442. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kisugárzott jelenergiát visszaverő tárgy térbeli helyzetének megállapítására

139442. impulzusa a sugár egy-egy meghatározott szögállásának felel meg. Amikor a sugár a (P) repülőgépre talál, a gép ia sugarat visszaveri a (36) vevőan-5 tennaelrendezéshez, amely a vett energiái ia (37) vevőkészülék bemenőkörébe továb­bítja. E vevőkészülék hangolása a (14) egy­ség rezgéskeltőjének hangolásával együtt­járólag változik és így a vevőkészülék min-1.0 dig a jelsugár mindenkori frekvenciájára hangol. Evvel kapcsolatban megemlítjük, hogy a sugár pásztázósebessége nem olyan nagy, hogy iaz az időszakasz, amelyre a su­gárnak ia berendezés és a (P) repülőgép kö-15 zötti távolság kétszeres áthidalásához szük­sége van, a (35) vevőikészülék hangolása szempontjából jelentőséggel bírhatna. A vevőkészülék hangolása ugyan változhatik egy kissé ebben iaz időben, de rezonancia-20 karakterisztikája a nem kívánatos zavaró impulzusok vételének kiküszöböléséhez ele­gendő élessége mellett is vian olyan széles, hogy a vevőkészülék még a berendezés mű­ködési körzetének végső határán levő re-25 pülőgép esetében is a legnagyobb miértek­ben érzékeny a sugár iránt. A (37) vevőkészülék megerősíti a vett vivőhullámot, az erősítővel egyesített demo­dulátor pedig leválasztja a vivőhullámról iá 30 (26) amplitudómodulátorba vezetett impul­zusoknak megfelelő amplitúdómodulációt és ezt feszültségimpulzusok alakjában a (27) katódsugárcső (35) vezérlőelektródájához juttatja. Nyilvánvaló, hogy a (35) vezérlő-35 elektróda mindenkor, amikor a pásztázó­sugár a (P) repülőgépre talál, egy-egy fe­szültségimpulzust kap és ennek hatására a katódsugár erősségét fokozva, erősebben világító (P') pontot létesít a (33) képernyőre 40 rajzolt ama vonal egyik pontján, amely vo­nal a sugárnak ,a repülőgép elérésekor adott szögállásához tartozik. Ez a vonal tehát megadja a (P) repülőgépnek a berendezés­hez viszonyított irányát. Minthogy a kiatód­<t5 sugár az (o) pontból kiinduló vonalakat ál­landó sugárirányú sebességgel rajzolja, a (P') pontnak az (o) ponttói való távolsága mértéke annak az időnek, amelyre a pász­tázósugárnak a berendezés és a repülőgép 50 közötti távolság kétszeri áthidalására szük­ség volt és ennélfogva megadja a repülőgép távolságát a berendezéstől. A berendezés tehát a repülőgép irányát vagy a berende­zésire vonatkoztatott tájékozott irányszögét 55 és távolságát diagram alakjában tünteti fel. A kétszeres vonalfrekvenciás (11) impul­zuskeltő és a negyedkörfrekvenciás (12) rezgéskeltő frekvenciáját a következőképen határozzuk meg: Tegyük fel, hogy a berendezés működési 60 körzetének sugara 150 km hosszú legyen. Ismeretes, hogy a vivőhullám 300 méteres utat egymilliomod másodperc alatt tesz meg. Minthogy iá vivőhullámnak az utat oda és vissza meg kel! tennie, leghosszabb útja 65 300 km. A katódsugárcső képernyőjén meg­jelenő sugárirányú vonalak mindegyikét ab­ban az időben kell tehát felrajzolni, amelyre a sugárnak szüksége van, hogy 300 kilomé­teres utat megtegyen. Minthogy mindegyk 70 sugárirányú vonal felét eltöröljük és csak a másik felét hasznosítjuk, a vonalperiódus 2 ezred másodperc. Ennélfogva a vonalfrek­venciás (24) rezgéskeltővel létesített fűrész­fogalakú rezgések frekvenciájának 500 Hz- 75 niek kell lennie, amiből következik, hogy a kétszeres vonalfrekvenciás (11) impulzuskol­tő impulzusainak frekvenciája 1000 Hz. Ha, mint feljebb feltételeztük, a képernyőn 50 vonalat kívánunk, akkor a negyedkörfrtík- 80 venciás (12) rezgéskeltővel létesített fűrész­fogalakú rezgések frekvenciájának 10 Hz­nck kell lennie. Az 1. ábra szerinti berendezés fenti ismer­tetéséből kitűnik, hogy a (10) antennaelren- 85 dezést esetleg elfordíthatjuk a (15—18) di­polantennák síkjára merőleges függőleges tengely körül avégből, hogy a pásztázó mozgás' az előbb említett vízszintes ten­gelyre merőleges vízszintes tengely körül 90 menjen végbe. Ebben az esetben a katód­sugárcső képernyőjén megjelenő jelzés a (P) repülőgépnek a láthatár feletti magas­ságát és iá berendezéstől való távolságát adja meg. Ekkor természetesen a katódsu- 95 gárcsövet is el kell fordítani tengelye körül 90 fokkal, hogy a képernyőre rajzolt sugár­irányú vonalak a pásztázósugár magassági szögének feleljenek meg. Bár az ismertetett antennaelrendezés al- íoo kalmazása ennek nagy irányhatása miatt előnyös, az esetben, ha a vivőhullám sarkí­tása a visszaverődés folytán erősen változ­nék, célszerű lehet keresztezett dipolanten­nák alkalmazása. ÍOO A 4. ábra a berendezéssel kapott jelzés­nek a pásztázott terület (M) térképére való átvitelét szemlélteti. Az átvitel átlátszó (47) tükör segélyével megy végbe, amely a (27) katódsugárcső tengelyével és az (M) térkép no síkjával egy-egy 45 fokos szöget alkot. A nyíl irányában ia (33) képernyőre néző megfigyelő a képernyőn megjelenő jelzést az (M) térképen látja. A cső a (28) és (29)

Next

/
Thumbnails
Contents