139396. lajstromszámú szabadalom • Vonalválasztós távközlési kapcsolóberendezés

139396. tói függó'én. így (I) vevőegység érzékeli, ha a hívott vonal önálló vonal, vagy alközponti sorozat (közbenső vonala. A (II) egység al­központi sorozat első vonalán, a (ill) egy­ä ség pedig ilyen sorozat utolsó vonalán ger­jesztődik. Önálló vonal esetén (Ron) jelfogó mű­ködik. (Tr) jelfogó iá vonaláramkor (c) vezetékére (kapcsolódik és ha a hívott vonal 10 szabad, (Tr) és (Dtr) jelfogók ismert módon működnek. (P) kivezetés földelése jelzi az il­letékes áriamkörnek, hogy az előfizetői vonal szabad. A vonal foglaltsága esetén (Tr) jel­fogó nem tud működni és.ezért (Gbr) jel-15 fogó gerjesztődik. (Gbr) földeli iá (B) kive­zetést (Ron) záró és (Psr) bontó érintkező­jén át iámnak jeléül, hogy a hívott előfizető foglalt. Alközponti sorozat első vonalának vizs-20 gálatánál (Ron) jelfogó működik. Ha a vo­nal szabad, (Tr) és (Dtr) ugyanúgy működ­nek, mint önálló vonaliaknál. Ha azonban a vonal foglalt, (Gbr) meghúz, továbbá (Sar) és (Psr) jelfogók működnek (Ror2) záró-25 érintkezőin át. (Sar) tartást kiap (SM r mágnes szaggató érintkezőjén, amely mág­nesnek ugyanakkor gerjesztést ad. (Sar) működteti (Vrr) jelfogót is, ez viszont fel­szabadítja a vevőegységet hasonló módon, 30 mint az első és második ábra szerinti áram­körben, (Vtr) elengedését (Ror2), (Gbr), (Sar) (Vrr) és így tovább folytatólagosan követik. (SMg ) számgép keféi egyet lépnek és ezzel mindhárom frekvenciájú alapáram 35 fázisát ia soron következő fázisszögre vált­ját át. (Psr) jelfogó, ha már meghúzcU, (Rorä) jelfogótól független tartást kap a számjegyző áriamkörben; valamely földről. A vonalválasztó most az alközponti soro­'40 zat második vonalán áll meg. Ezen az első (Fi) frekvenciájú váltóáramforrás van. En­nélfogva (Ron) jelfogó működik és ha a vonal szabad, (Tr) és (Dtr) gerjesztődnek. Hia foglalt a vonal, úgy (Gbr) működik és 45 (Sar) gerjesztődik (Ron) és (Bsr) záró érintkezőin át. Ezáltal (I) vevőegység fel­szabadul és ia sorozatos keresés folytató­dik, míg szabad vonalat nem talál. A sorozat utolsó vonalát (III) vevőegy-50 ség érzékeli. (Ror3) jelfogó működik és (fr) jelfogót az ismert módon iá vizsgáló veze­tékre ikapcsolja. A vonal foglaltsága esetén (Gbr) záró érintkezője (Rorä) záróérintke­•zőjén át földeli a (B) kivezetést és jelez 55 foglaltságot. E megoldás előnyei, hogy az egyéni al­központi ellenállások nem szükségesek és hogy az előfizetői vonal (c) vezetékének ál­landó az ellenállása, minek következtében a szokásos kétszeri vizsgálat (Tr) és (Dtr) jel- 60 fogókkal elvégezhető. Rá kell mutatnunk to­vábbá arra, hogy a sorozat első és utolsó vo­nalának különböző jelzése következtében az utolsó vonal egyéni hívása megengedhető. Erre nincs mód az 1. fejezetben ismertetett 65 elrendezésnél, mert az utolsó vonal (c) ve­zetékén megnövelt áram újból keresést in­dítania. Az utóbb ismertetett megoldásnál azonban (Ror3 ) jelfogó működését ßzaba- -lyos foglaltságellenőrzés követi anélkül, 70 hogy új keresés indulhatna meg. A tízesek választásának különféle válto­zatai képzelhetők el a most ismertetelt megoldással ikapcsolathan. A számjegyző például a (2/a) alatt ismertetett módon 75 számlálhatja a szubnormális helyzeteket, amelyeken a vonalválasztó áthalad. A kü­lönbség csak az, hogy mind a három vevő egységet bekapcsoljuk és iaz (1) fázist a három egység egyike detektálja az- előíize- 80 tői vonaltól függően, vagyis aszerint, hogy a (d) kivezetésen milyen frekvenciájú váltó­áram van. A tizesek választásának más módját a bevezető részben említettük. Ennél harminc 85 további váltóáramforrás szükséges, rnelv az első harminctól csupán feszültségben különbözik. Elképzelhető például, hogy 3 Volt feszültségű és (Fi), (F2 ), illetve (F 3 ) frekvenciájú (30) váltóáramforrás jelöli ki 90 az előfizetői vonalak minden olyan tizes csoportjának első helyzetét, amely csoport­ban a tizes jegy azonos. Attól függően, hogy a kivezetéshez önálló vonal, illetőleg alközpontisorozat első vagy utolsó vonala 95 tartozik, az (Fi), (F2) vagy (Fa) frekvenciájú áramforrást kell bekötnünk. A szubnormális helyzetek között fekvő helyzeteket a 2 Voit feszültségű és hasonlóképen (Fi), (F2), ille­tőleg (F3) frekvenciájú (30) váltóáramfor- 100 rás jelöli [a valóságban csak (3X9] áram­forrás szükséges], amelyeket az illető vonaj követelményei szerint kell bekötni. Fenti megoldás csupán példa és nyilván­való, hogy a villamos sajátságok bármely 105 más előnyös variációja is hasznosítható. Más megoldás például az„ amelynél külön­böző (Pi), (P2) és (Ps) feszültsége k az ön­álló vonalakat, illetőleg első és utolsó al­központi vonalakat különböztetik meg egy- no mástól, két különböző (Fi) és (F2) frekven­cia pedig iá tizesek, illetőleg egyesek vá­lasztására szolgálnak.

Next

/
Thumbnails
Contents