139392. lajstromszámú szabadalom • Tüskén surlódással megerősített hüvely, főleg textilipari cséve

Megjelent 1949. évi március hó !-én. AT««!. f/K' 'Á&I Mii L< -á^yy %Jr • ' - • • .'t , , ' MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSAS SZABADALMI LEÍRÁS 139393. SZÁM. XIV/a/1. OSZTÁLY. — R-8994. ALAPSZÁM. Tüskén súrlódással megerősített hüvely, főleg textilipari csóve. Robitsek Aladár oki. mérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1946. évi október hó 23. . A találmány tüskén, főleg forgó- tüskén súrlódással megerősített hüvely, leginkább fonásnál, szövésnél, cérnázásnál vagy más textilipari használatnál alkalmazott cséve. 5 Az alábbiakban a találmánynak főleg a textilipari használatát fogjuk ismertetni. Mégis, a találmány más gépi berendezésnél használható, ahol egy tüskén vagy ten­gelycsapon hüvelyt kell megerősíteni és a 10 megerősítés súrlódással kell, hogy történ­jék. A találmány lényege, hogy a hüvelyt fémből vagy más kemény anyagból pl. üvegből1 , cbomitból készítjük, -amelynek 15 súrlódása aránylag kicsi, a súrlódás növe­lésére pedig a hüvelyben egy vagy több lá­gyabb anyagú betétet alkalmazunk, ame­lyek a tüskére szorítva, ahhoz tapadnak, illetve a kellő nagyságú súrlódó erőt fejtik 20 ki. Ezek a betétek pl. .fából vagy gumiból készíthetők és olyan alakúak is lehetnek, hogy beíső átmérőjük nyugalmi helyzetben . a tüske átmérőjénél kisebb, hogy ilyen mó­don ,a hüvelynek a tüskére szorításnál a 25 betét tágulni legyen kénytelen. Ez a súrlódó • erőt lényegesen növeli. A csatolt rajz a találmány három kivi­teli alakját mutatja. Az 1. ábra a hüvely metszete, a 2. ábra másik kivitel részleges 30 rajza, a 3. ábra pedig további kiviteli alak részletrajza. Hivatkozással az 1. ábrára, a (2) hüvelyt az (1) tüskén kell elhelyezni és e tüskén olykép megerősíteni, hogy a hüvely és a tüske egymáshoz képest az üzem közben 35 fellépő erők hatása alatt ne mozdulhasson el. Mivel üzemtechnikai okokból a két .al­katrész iközött kényszerkapcsolatot nem ajánlatos alkalmazni, a hüvelyt egyszerűen rászorítják a kúpos tüskére vagy csapra. ^ Ezért a (2) hüvely belső felülete is kúpos és kúpossága megegyezik az (1) tüske kú­posságával, de külső felülete a rajz s'zeriüti kiviteli példánál hengeres. Az (1) tüske pl. vas, a (2) hüvely pedig pl. alumínium és így 45 a közöttük előálló súrlódás aránylag kicsi. Ezért a súrlódás növelésére a találmány értelmében a hüvelyben egy vagy több lá­gyabb anyagú betétet helyezünk el a hü­velyben olykép, hogy ezek a betétek az (1) 50 tüskéhez szorulnak. A rajz szerint lent, középen és fönt helyeztük el a (3), (5), illetve (4) betéteket, amelyek száma azonban tet­szésszerinti lehet. Így pl. igen gyakran csu­pán egy ilyen betét elegendő lehet a kellő 55 súrlódás, létesítésére. A betétek lehetnek gyűrűalakúak, tehát teljesen körülveszik az (1) tüskét, de készíthetjük a betéteket egyes szektorokból is. A betétek pl. fából vagy gumiból készülnek, tapadásuk tehát a tüs- 60 kén nagyobb, mint a (2) hüvely anyagának tapadása, ami tapasztalat szerint a jó mű­ködést a textilipari vagy más hüvelyeknél vagy csévéknél biztosítja. A rajz csak a világosabb ábrázolás vé- ^5 gett mutat közt az (1) és (2) részek között, üzem iközben a (2) hüvely természetesen az (1) tüskére szorul.

Next

/
Thumbnails
Contents