139389. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás cséveelrendezés, amelynek nagyfrekvenciás vaasból való magot és köpenyt tartalmazó legalább egy csévéje van
I 139389. és a mágneses ténben lévő vasmennyiség» tői függ. Ha mármost az önindukciót úgy szabályoznék, bogy a szabályozás során a V árveszteségeket okozó fluxus változik, akÿ kor a cséve jósága változnék. Ezt azonban, amint az Előbbiekben már kifejtettük, el kell kerülnünk. Mint már említettük, ugyan- 11 yen hátrányokká’, jár a szabályozás oly módja, amelynél eltolható magot többé vagy 10 kevésbbé tekercsbe tolunk. Ez esetben mind a fluxus, mind a fluxussal átjárt vasmennyiség változik. A levegőn áthaladó fluxus változása viszont a veszteségek alakulását nem befolyásolja. A (7) pálca helyzete mármost 15 úgy van megválasztva, hogy a (4) magon belüli rész mágnesesen csak kevéssé van terhelve, úgyhogy ez a rész gyakorlat’lag rém okoz veszteségeket. De még a (4) magból k/iálló résziben is c«ak ^éké’v vesz- 20 tőségek keletkeznek, a (7) pálca eltolása mindössze a (41 mag és az (5) köpeny közötti mező némi eltorzulásával jár. Célszerű, ha a (4) magnak az a vé^e, amelyből a (7) pálca kiáll, valamivel rövi- 25 debb. mint az (5) köpeny nyitott vége, vagyis a mag a köpeny nvitott vécénél rövődebb, mint a köpeny. A (7) pálca kitolt része ez esetben nagyrészt még az (5) köpenyen bélül helyezkedik e’. úgyhogy a (7) 30 páilca és az (5) körenv között a levegőn át záródó erővonalak lehetőség szerint rövidek. A szabályozó (7) pálca eltolásakor a vasveszteségek változása még kisebb a 4. vagy 35 5 ábra szerinti példaként! kiviteli a'iak almaim az á;s a esetén. A 4. ábra szerinti kivitelnél a {7) pálca körülbelül olyan hosszú, mint a (4) mag. Csak kis mértékű kitolás esetén a (7) 40 pálca részben még mindig az ábrán fel nem tüntetett (4) csövében helyezkedik el és .a vaskereszt metszetet kiegészíti ott, ahol a fluxus a (4) magban a legnagyobb. A vaskeresztmetszet tehát a (4) 45 magnak a veszteségeket legfőképen meghatározó helyén a szabályozása miatt nem változik. Ugyanezt az eredményt érjük el az 5. ábra szerinti kiviteli alak esetén. Ez esetben 50 a szabályozó (7) pálca hossza a (4) mag hosszához viszonvítva csekély, vagyis annak törtrésze. Nyilvánvaló, hogv a (7) pálca kismérvű eltolódásakor a főfluxussal étiért vastömeg e kiviteli alak esetén sem 55 változik. A 6. ábra szerinti nagyfrekvenciás transzformátornál két nagyfrekvenciás csövét helyezünk el azonos középvonal mentén. Az(l)csévét (4) magjai az (5) köpenyeken megfelkvő, ez esetben is például műgyantaból készült peremes (6) testeken vannak megerősítve, a különböző (I) csövek (5) köpenyei között pedig nem mágnese^, vagy vi'liarqosan nem vezető anyagból készült köztartó darabként (8) «5 csőszakasz van beiktatva. Egy köztartó darab helyett természetesen többet is alkalmazhatunk. A peremes (6) testeknek, az (5) köpenyeknek és a (8) csőszakasznak mint köztartó darabnak azonos ”0 . külső átmérőjük van, úgyhogy könnyen egymásra rakhatók és (9) szelencébe tolhatok, amely a transzformátort külső mezőkkel szemben árnyékolja és az egyes részeket helyzetükben támasztja. Az első (6) 75 testen több (10) forraszfül van elrendezve, amelyeken egyrészt az (1) tekercsek k'vezetései, másrészt árambevezető vezetékek erősíthetők meg. A fölső (6) testnek ugyancsak van néhány pcremezett cső alakú (II) s') érintkezője, amelyekkel a (9) szelence feneke felé cső tekercselés kivezetései köthetők össze átmenetileg. A nagyfrekvenciás transzformátor összeszereléséhez szükséges, hogv még a (9) 85 szelence felhelyezése előtt néhány előzetes mérés legyen foganatosítható. Ehhez az egyes alkatrészeket egymáshoz viszonyítva átmenetileg rögzítenünk kell. Ezt az ábrázolt pétdakénti kiviteli alaknál pél- 90 dául úgy érhetjük el, hogy a (10) forraszfülek és a (11) érintkezők közé húzással előállított huzalalakú (12) kondenzátorok párját feszítjük, amely a peremes testeket, a köpenyeket és a köz- 95 tartó darabokat összetartja. E kondenzátorok utólag úgy köthetők össze a tekercsekkel, 'hogy a kondenzátorok rezgőkör kapacitásaként a tekercsekkel hangolt kört alkotnak. A (6) testek, az (5) köpenyek és a 100 (8) csőszakasz mint köztartó darab átmenefleg ragasztóanyaggal is összeerősítbetők. A ‘két nagyfrekvenciás cséve közötti csatolás foka majdnem csak a példán? műgyan- m;» tábót sajtóit (8) csőszakasz hosszától függ. Annak biztosítása végett, hogy a cséveelrendezések mindegyikének önindukciója egyenként szabályozható legyen, az esetben fs a (4) magokban elhelyezett szabá’vozó 110 (7) példákat alkalmaztunk. Megállapítható, hogy az önindukció szabályozásakor a csatolás toka majdnem változat’an marad A (9) szelence feneke felé eső cséveéfrendezés szabályozó (7) pálcája a (9) szelence fe1h?- 115 lyezése után a (9) sze’encén kialakított (13)
