139389. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás cséveelrendezés, amelynek nagyfrekvenciás vaasból való magot és köpenyt tartalmazó legalább egy csévéje van
Megjelent 1949. évi március hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139389. SZÁM. VH/Ji OSZTÁLY. — P-11238. ALAPSZAM. Nagyfrekvenciás cséveelrendezés, amelynek nagyfrekvenciás vasból való magot és köpenyt taitalmazo legalább egy csévéje van. N. V. Philips9 Gioeilainpenfabrieken Eindhoven (Hollandia). A bejelentés napja : 1944. évi október hó 26. Németalföldi elsőbbsége : 1943. évi október hó 27. A találmány oly nagyfrekvenciás cséveelrendezés, amelynek nagyfrekvenciás vasból való magot és köpenyt tartalmazó legalább egy csévéje van. A következőkben rö* 5 viden viasnak is' nevezett nagyfrekvenciás , vason azok a ferromágneses szerkezeti anyagok értendők, amelyek alkalmazása igen nagy frekvencia esetén is csak kis veszteségekkel jár. A találmány egy alkia- 10 lommal beállítható mduktivítású elrendezésre, tehát nem eltolható magú csévékre vonatkoznak. Az együttesen a mágneses kört alkotó mag és köpeny alakjának megváltozása 15 némi nehézségeikkel jár. Legtöbbször az a kívánság merül fel, hogy a mágneses mezőnek kevés szórása legyen és így a cséve közelében lévő vezetőkkel való csatolás ne hasson zavarólag. Másrészt gyakran kívá- 20 natos, hogy ilyen csatolás meghatározott másik csövével (igenis létrejöjjön. A legtöbb ismert felépítésű cséveelrendezés e két követelmény közül csak az egyiknek felel még. 25 A mágneses kört továbbá úgy kell felépítenünk, hogy a cséve önindukciója kis mértékben szabatosan utánaállítható- vagy kiegyenlíthető legyen. Ezzel kapcsolatban figyelemmel ke‘l lennünk arra, hogv a cséve 30 jósága az önindukció és a csévében fellépő veszteségék viszonyától függ. Tekintettel egyrészt a cséve, másrészt' a csévét tartalmazó készülék, példáuP rádióvevőiké - szülék közötti illeszkedésre a jóságnak az önindukció, ingadozása esetén is állandónak 35 kell lennie. A veszteségek a tekercsben előálló 'résveszteségekből és a mágneses körben előálló vasveszteségekből adódnak össze. Mint ismeretes, az‘önindukció szabályozása végett eljárnak úgy, hogy a mágneses körbe 40 szabályozható szélességű lég rést iktatnak. A szabályozás e módjának hátránya elsősorban, bogy szabályozó hatása igen dúrva, amennyiben a légrés szélességének kismérvű megváltoztatása a mágneses kör 45 mágneses ellenállását nagy mértékben megnövelS vagy csökkenti. A mágneses kör mágneses ellenállásának ily módon való megváltoztatása továbbá általában a vasveszteségek nagymérvű változásával jár, különösen ha a légrést olyan helyen iktatják be, ahol az erővonalak sűrűsége nagy, például a csévemagban. A veszteségek ugyanis annál inkább növekednek, minél jobban telítve van a vas. A cséve jóságá- 5- nak állandóságára vonatkozó követelmény tehát ez esetben nincs kielégítve. Ugyanez a hátrány jelentkezik a cséve oly alakjánál, amelynél vasmagot vagy vaspálcát többé vagy kevésbbé a tekercsbe tolnak, go amint ez pl. 450.286. számú brit szabadalmi leírásban ismertetve van. A pálca kitolásakor a va sikeres ztmet szét a csévén belül csökken és az önindukció kisebb Jesz. Ez
