139340. lajstromszámú szabadalom • Képvevőcső távolbalátáshoz és hasonló célokhoz

;• 139340. 3 gáirirányú szárnyból áll, amelyek kb. 30°-os szögbea jó szökundermissziás anyagból pl, ezüst-magnézium ötvözetből készüli (24) tárcsából vannak kialakítva (3. ábna). A 5 szárnyakat ,a tárcsától az egyik oldalon elvágjuk;- a (25) sugárirányú nyíMisokon át az; emittált szekűndeirelektronok a következői fokozatba lépnek. A fokozatok belépő oldalán fiinomszieimű "hálóból készült (26) 10 ernyői> van, mely a szárnyakból emittált szekunderelektronokat az előző potenciálokkal szemben árnyékolja;' ez biztosíilijia azt, hogy a szekundeiretektronokat a (25) nyílásokon át a következő elektródok ma-15 gasahb potenciáljai vonzhaisisák. A (23) szárnyakat ás a (24) itárcsát az ábra egyik oldalán letörtük, hogy ezt ,az ernyőd láthassuk. Az 1. ábrában a sokszorozó fokozatok nincsenek metszve. A sajtolt szár-20 nyak ,a (24) tárcsa (27) részén azért nincsenek ábrázolva (3. ábra), mert a dynódnak ez a szektora, amint ez később világos lesz, nem esik a visszatérői nyaláb útjába. Általában azonban, szerelési szem-25 pontok miatt, ajánlatos a szárnyakat a tárcsa egész felületén kialakítani. A sokszorozó (28) fokozata keretből áll csupán, amely a (26) ernyőlhöz; hasonló ernyőt foglal magában, minthogy az, csak gyüjtő|sze-30 repet tölt be, amint ezt késólbb látni fogjuk. A sokszorozó dynád és a kollSktőregységek (29) központos nyílásaiban, helyezzük el a (14) elektróda (31) végén levi3 (30) csövecskét. 35 Bár az elektródára adandó feszültségek a szakértő előtt ismeretesek a rajzban a megfelelői (működéshez; szükséges péjldajképpeni feszülteiéigeket megadtuk. A találmány szerintii cső) működése a íO következői: / A távolbalátásra szánt tárgyról érkezői (L) sugárzó energia, pl. fény, a (6) fotókatódon megfelelői képet alakít ki. E képenergiával kiváltott iotóélektrósnok a 45 (7), (8) elektródáktól; felgyorsítva az; (5) ernyő irányában haladnak, amelynek elülsői oldalán a (9) tekercsi tengely irányú fókuszoló mezeje a fotóelektronokat összegyűjti. Az ernyői bármely kétoldalas fajtájú 50 lehet, előnyösem azonban- félvezető anyagból készül. A fotóelektrónok keresztül haladnak a (10) árnyékoló ernyőin és az (5) ernyői mellső oldalából; szekunderefektronokat. váltanak ki, amelyeket a (10) árnyé-55 kóló ernyői fog fel. Ilyen módon az ernyő mellsői oldalán a (6) fotókatódon létesül1

1 optikai képnek megfelelői töltésképe all eCő, amely viszont az ernyőinek az eleiktronágyú felőli oldalán feszültségképel ad. Természetesen a fehér részek potenciálja a 60 fekete részekénél nagyobb. A (G) elektronágyúnak a failbevonattál vagy pedig további elektródoktól az ernyő irányában gyorsított (B) nyalábját az 1. ábrán látható (17), (18) lemezek lefelé lé- 65 rí tik, mert az eíektroimágnesies mezői (9 tekercs) különbözői poíeneiáílú elektrosztatikus lemezeinek ez a hatásai. E leimezek között a potenciálkülönbség olyan, hogy a (B) nyalábot a (30) csői tengelye felé haj- 70 ílítijia. E csőiből kilépve-, a nyalMb a (16) eltérítői berendezés letapogató mezejének hatása ailá kerül, úgyhogy a nyaláb az (5) ernyőit letapogatjia. A nyaláb elektronjai az ernyőtbői lényegileg, egyenlietesen az; egész 75 letapogatott felületen, szekuniderejiektronokat váltanak ki. A szekundeireliektrönoík sebessége nem egyenlői, azok eloszlását a 4. ábra mutatja. A «fehér» és «fekete» ernyőfelületek sziekunderelektronjai1 az 80 ágyú irányában különbözői sebességekkel repülnek. A fekete; résziektől emittált elektronok sebessége nagyobb, mivel a gyorsítióelekitrődok és az; ernyői szóhanforgó részeli között a potenciál különbség nagyobb, 85 mint a gyorsftóeiektródok és a fehér felületrésziek.. között, az ernyői felületén kiialiaikulq feszüWiségképnek megfelelőien. Ennek (következtében a (II) görbe a feszültségnövekedés irányában az, (I) görbe elé ke- So rül, amint ez a 4. ábrán Hatható. A Bl visszatérői nyaláb elektronjai a B primernyaláb pályájának közelében haladnak, egész addig, amig a (17,18) eltérítőiemezek mezejét el nem érik, amely a vissza- 95 térő; nyaláb elektronjait a B nyalábtól lefelé elhajlítjia. Amikor ezek a 11 árnyékoló ernyő;, .ill., rács körzetébe érnek —, amely rács potenciálja az ernyő fékeibe felületeinek potenciáljához áll közeli —, 100 akkor a 4. ábra szerinti V2-nél kisebb sebességű elektronok nem tudnak az ernyőn keresztüljutni. A V2-nél kisebb voltsebességű elektronokat a berendezés visszaveri és a sokszorozó dynád iránya- 1 (.).", ban gyorsítja. Ez azt jelenti, hogy a V2Y2 Vl-gyel jelölt elektronok visszaverődnek, viszont a fehér részek többi és a fekete részek összes elektronjai keresztüljiutnak az ernyőn és a (4) első anód (12) végén no összegyűlnek. A (17, 18) eltérítőlemezieken túlhaladva, a visszavert elektronok, amint ez az ábrából látható, még jobban lefelé hajolnak. Az elektronok a (19) fokozat (26) ernyő- 115 jén keresztüljutva, a (23) szárnyak alsó felületeibőil sziekundereliektnoinokat váltanak ki (3. ábra). Ezeket az elektronokat az