139313. lajstromszámú szabadalom • Bútorlap

Megjelent 1949. évi február hó 2-ári. MACYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS i;i931íi. SZÁM. VIII/C. OSZTÁLY. — Ií-1618 6. ALAPSZÁM. Bútorlap. Behr Menyhért asztalosmester, Budapest. A bejelentés napja: 1948. évi január hó 10. A bútorok előállításához szükséges pu'hafaanyagban hazánkban ezidőszerlnt igen nagy ihiány ven, úgy, hogy a bútorgyártás nagy akadályokbia ütközik, külföldi 5 anyag behozatala pedig valutahiány miatt kcresztülvihetetlen. A hazai bútorgyártás rendkívül sok szakmunkást fogklkoztat, ia bútorkereskedelem jelentős, közgazdasági tényező, a bútorok exportállása pedig kül-10 Ke reskedelmi mérlegünk szempointjából fontos. Mindezeket veszélyezteti' ia faanyaghiány. Ehhez járul még iá háború következtéiben elpusztult hútorok pótlásának akadálya is. 15 . Mind. c hiányon segít a találmány szerinti -bútorlap.. Előnye, hogy előállítása egyszerű, olcsó és gyors, azonkívül az előállításaihoz szükséges nyersanyag kellő meny/nyiségben áll rendelkezésre és olcsón sze-20'rez*hető be. Előállításához ugyanis mindennemű növényi szárrész felhasználható, így pl. szalma, sás, káka, gyékény, kukoricaszár, napraforgószár, vessző, gaz stb., melyeket száraz állapotbgri a termelési he-25 lyen, háziiparszerííen lehet lapokba fonni és a bútorlapok készítési helyére szállítani, ciho'l azok kötőanyag hozzáadásával dolgozhatók fel, deszka- illetve bútorlapokká, melyek azután ismert módon használhatók 30 fel 'bútorgyártáshoz. A találmány a csatolt rajzon egyik példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve, még pcdiig az 1. á'bra z bútorlap metszete, a 2. ábra ugyanannak felülnézete, részben,^ a felső furnérlemeznek, részben pedig a felső íurnérlemeznek és a középső rétegeknek eltávolításával, a 3. ábra hajlított bútorlap metszete, a 4. ábra pedig hajlított bútorlap távlati ^ képe. A rajzon feltüntetett kiviteli alaknál (a) (b) és (c) egymás fölött fekvő rétegeket jelöl, melyek növényi szárrészeikből, úgymint szalmából, sásból, kákából, gyékény- 45 bői, kukoricaszárból, napraforgószárból, vesszőből, gazból, stb. állanak. A rétegeket alkotó szárrészek lehetnek egyszerűen egymásmellé fektetve, vagy pedig egymáson átfonva, mely esetben font lapokat alkot- 50 nak. Ez utóbbi megoldás előnyösebb, mint hogy a szárrészeket a kitermelés helyéről mindjárt fonott lapok alakjában lelier a feldolgozás helyére elszállítani. A bútorlapot több ilyen egymás fölér helyezett réteg al- 55 kotja,„. melyeket alkalmas kötőanyag, pl. vérehyv, szurok stb. köt egymáshoz. A betegcsoportot két oldalról a (d), iJletve (1) furnérlemez borítja, melyek a közbenső rétegekhez hozzá vannak sajtolva, úgy, 00 hogy az egész egy testet alkot. A kétoldalt alkalmazott (d), illetve (f) borító furnérlemez 'el''is maradhat, úgy, hogy az egymásfölött helyezett rétegek furnérlemez nélkül vannak egy testté ösz- 65 szesajtolva. A végzett kísérletek szerint akkor is igen kedvező eredményt érünk el, ha "a növényi szárrészeket megdarált állapotban