139306. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver, egyrészű závárzattal
Megjelent 1949. évi február hó 2-án. MAGYAR SZABADALMI BTBÓSÍO S.Z A B AI) A LEÍR AS 139306. SZÁM. XlX/b. OSZTÁLY. 'W-7590. ALAPSZÁM. Önműködő lőfegyver egyrészű závárzattal. Verwaltung-sg-esellscliaft der Werkzeug iiiascMnentabrik OerlikoQ cég-, Zürich—OerJikoo. A bejelentés napja: 1946. évi április hó 13. Svájci elsőbbsége: 1945. évi április hó 21. Az önműködő lőfegyverek a závárzat szerkezete szempont] »oóli két csoportua oszthatók éspedig az egyrészű és a kétrészií závárziaiOK •csoportjaira. Az egyrá•> szű záv-árzcttal ellátott fegyvereknél á.taláfc-an véve ia závárzat működtetése végett a csőnek visszaf utónak kell lennie, míg a'kétrészű závárzattsal ellátott lőfegyvereknél nem a cső visszafutása, hanem a závárzatio részeik egymáshoz viszonyított elmozdulása működteti a závárzetszerkezetet. Nyilvánvaló, hogy a lőfegyver egyszerűsége érdekében kívánatos lenne csak egy. részű závárzatokat alkalmazni. Äz egy-15 részű závárziattal ellátott, eddig ismeretessé- vált lőfegyverek szerkezete azonban bonyolult azért, mert a závárzat elreteszeléséhez a csövön és a csővel mereven öszszekötött závárzathüvfölyen, valamint az 20 abban mozgathatóan elrendezett závárzaton kívül még egy a bölcsővel összekötött tokra van szükség, gtnely a závárzatot hüvelyében elreteszelő szerkezetet vezérli. Ilymódon tapasztalat szerint az egyrészű 25 závárzatoikkal ellátott fegyverek lényegesen bonyolultabbak, mint a kétrészű závárziatos lőfegyverek. A 'bonyolultabb és nehézkesebb szerkezet azonban az egyetlen hátránya, az egyrészű závárzatnak, míg a 30 kétrészű závárzattal ellátott lőfegyvereknek ©okkal több 'hátrányuk van. így a kétrészű závárzattal bíró fegyvert legtöbbször olykép kell szerkeszteni, hogy a töltést a gáznyomás végzi, ha nem akarjuk erre a 35 célra a cső vissza'futását íelhasználni, hogy ilymódon ez eireteszelést biztosító závárzatrészt hátrafelé mozgassuk. Ismeretes továbbá, ! hogy a .reteszelésnél a mellső závárzatrészhez ütköző hátsó závárzatrész visszapattanhat. Tapasztalat m szerint emiatt a lövés biztonságé csak akkor áll fenn, ha a gyújtás az előírt időpontban jön létre. He: azonban ez nem következik be, hanem — ami a háború folyamán tömegesen gyártott lövedékek esetén meg 45 Is történhetik — ia gyújtás valamivel később történik, akkor legrosszabb esetben az* is megtörténhetik, hogy a gyújtás éppen a hátsó závárzatrész vlsszapattanásánek pillanatában jön létre, tehát akkor, amikor r , 0 a závárzat nincsen elreteszelve. Ez esetben a fegyver tönkremenetele és a íegyver használójának megsérülése • elkerül/hetei -len. A találmány mármost oly egyrészű zá- -)lt várzattal" ellátott lőfegyver, amely már závárzatának egyszerűsége folytán elkerüli a kétrészű závárzatok említett hátrányait és emellett az ismert egyrészű závárzatok kai szemben a szerkezet egyszerűisége tekintetében rendkívüli előnyöket biztosít. A találmány szerinti egyrészű závárzattal bíró önműködő lőfegyvernél előkiapcsol't energiatároló van, amely az elreteszelő eszközt c. reteszelő helyzetbe viszi, amint g a závárzat véghelyzetét elérte. "' A találmány szerinti fegyvernél elhagytuk azt az eddigelé mindig megköveted alapelvet, mely szerint a závárzat elreteszelése önműködő fegyvereknél kényszermozgású kell hogy legyen, ami meggátolta, hogy ettől eltérő más megoldásokat is alkalmazzanak. Ezáltal lehetővé válik, úgy amiint azt az alábbiakban kifejtjük, az -ed«0 70
