139261. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indigó-kékítő előállítására indigó szulfonálása útján

Megjelent 1949. évi február hó 2-án. MAGTAB SZABADALMf BMt-ó-Sá« SZABADALMI LEÍRÁS 139361. SZÁM. ** XJV:,e.(Ví/£:) OSZTÁLY. — B-.16S{átí. ALAPSZÁM. Eljárás indigó-kékítő előállítására indigó szulfonálása útján. Beck József vegyész, műszaki igazgató, Budapest. A bejelentés napja: 1948. évi február hó 26. Kékítőknek ® 'fehérnemű mosásánál, Illetve öblítésnél használt, a fehérnemű sárga színárnyalatának elíedésére vialó szereket nevezik. E célra ultramarinen, párisi kéken, 5 berlini kéken kívül indigó szulfonálása útján kapott termék híg vizes oldatát is használják. A kékítők hatására a fehérnemű nem lesz tisztább, csak fehérebbnek látszik, 10 Ezzel szemben iá találmány szerinti eljárás oly kékítő létesítését célozza, melynek tisztító hatása is van. Ha a találmány szerinti eljárás útján kapott kékítőt a fehér nemű kifőzéséhez használt vízhez adjuk, 15 akkor a. fehérnemű lényegesen, fehérebb lesz az lazonos körülmények, között, ismert kékítők hozzáiadásával kifőzött fehérneműnél. Kékítőnek indigó szulfonálása útján való 20 előállítása az indigókéikríek kénsavbam való o'dhatóságán alapszik. A kékítő előállításának egyik ismert módjánál az indigót 120—150 C°-iig felmelegített tömény kénsavban feloldják, amikoris indigókék-kénsav jp 'keletkezik. Néh'ányi mrapig való pihentetés, 50-szeres mennyiségű v'zben való felhígítás és átszűrés után kékítőfolyadékot kapunk. Ismeretes oly eljárás is, melynél iaz indigókék szulfonálása füstölgő kénsiavval, ú. n. 30 oleummal történik. Ekkor a keverék, az adagolás mértékétől függően, a keletkező reakció hatására, 120—133 C°-ra melegszik fel. A masszának ia fent megadott módon való továbbkezelése útján is a gyakorlat igényeit kielégítő . kékítőfolyadékot ka- 35 punk, melynek azonban tisztító hatása nincs. A találmány ez utóbbi eljárásnak tovább] kiképzésére „vonatkozik. Az eljárás lényege az, hogy a füstölgő kénsavat annyi kénsavval hígítjuk fel. hogy a reakció hőmérsék- ^ léte 70 C°-nál magasabbra ne emelkedjék és célszerűen 60 C° legyen. Meglepő módon kitűnt, hogy az ily módon kapott indigókék-kénsav felhígításával kapott kékítőnek fehérítő hatása van. .:..-, E hatást összehasoníító-kísérletek igazolták. Az összehasonlító kísérletek fo'yamán szennyes fehérnemű-darabnak két felét egyforma hőmérsékletű vízben főztük. Az egyik 511 mosóvízbe a találmány szerinti eljárás útján kapott kékítőt adagoltunk, a másikba 11(1171. Kifőzés után a két fehérnemű-dambof együtt öblítettük, majd együtt kékítettük. ,v> Kitűnt, hogy'ia kékítővel főzött fehérneműdarab lényegesen fehérebb volt, mint a kékítő hozzáadása nélküli vízben főzött fehérnemű-darab. . A meglepő hatás valószínű magyarázata m ia következő: A találmány szerinti szulfoiálás közben valószínűleg indigó-perszulfát is keletkezik', melyből kénsav jelenlétében, hidrogénszuper• oxid válik szabaddá, mely utóbbinak fehérítő fi,-, hatása közismert. A találmány szerinti eljárás kivitekénél az indigó-szulfonálásához 10% -os- füstölgő kén- •