139207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bauxit előkészítésére

Megjelent 1949. évi január hó 3-án. MASYAfl SZABADALMI BTRÓSÁfi SZABADALMI LEÍRÁS 139307. SZÁM. XII/b. OSZTÁLY/— S-19887. ALAPSZÁM •Aé ..&i Eljárás és berendezés bauxit előkészítéséré. Dr. Steiner Rudolf vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja; 19á4. évi március hó 23. Az alumíniumgyártás legfontosabb alapanyaga a bauxit. Ebből megfelelő vegyi műveletek után állítják, elő a timföldet, mely elektronizálva ifémalurnkiiumot szbl-5 gáltat. A legelterjedtebb timföld1

gyártási eljárás az, ú., n. Bayer féle, mely abból ál!, hogy a bauxit kellő előkészítés után, marónatronnal nyomás alatt főzik, míg annak aluminiumoxydtartalma kellőképen fel nem lü táródiik. A feltárt bauxitból kinyert aluaninátlúgból először a vörös iszapot, majd az aluminiumtrihiérátot és , ennek ízzítása után timföldet állítanak elő. Az eddig ismert bauxitérc előkészítési imádszer abból 15 állt, hogy a bauxitot pofás, kalapácsos tőrön megzúzták, a zúzalékot szárító dobokéban, mélyeket gázzal- vagy olajjal fűtenek, * 250—650 C°-ig terjedő hőmérsékleten megszárították, utána a szárított bauxitot kü-20 lönleges e célra szerkesztett golyós-, koller- vagy ú. n. Loesche rendszerű malmon • 3—5000-es finomságává megőrölték, szélszitán szitálták és szilába tárolva, irhérőbumkeren át mérlegelve a feltáráshoz szük-25 séges adagolásban használták fel. Az ismert • eljárás szerint dolgozva a nedves bauxitot ismételten felvoinókkal adagolókon át kell a törőből & szárítódobba, oonan a dárva szilóba,.' onnan a malomra, so szélszitára, -innen ismét a mérleghez juttatni. Mindbzek a műveletek tetemes energiát, munkabért és 'bauxitporlási veszteséget jelentenek. A találmány szerinti eljárás szerint a'hányanedves bauxitot az itt alább részlete- 35 sem leírt vastartánnyal bélelt medencébe adagoljuk, ahol a feltáró lúgot már előzetesen elhelyeztük. Az őrlő tö'rőművet megindítjuk és a nyers bauxitot egyenletes, tetszőleges sűrűségű iszappá őröl- 40 jük. Az iszapot közvetlenül a feltáró autoklávokba szívattyűzzuk fel. -Az előbb említett aprító, szárító, emelő műveletek lecsökkennek .mindössze egy kavarómű meghajtásra és egy szivattyúzásra. 45 Az| idemellékelt rajz vázlatosan 'tünteti fel á találmány szerinti ^everőmű elrendezését, mely álJ egy betónalapzaton nyugvó tartányból (2), ehhez kapcsolódik szivattyútartá'nyon (4) át' a sziviatyú (7) 50 körvezetéke i(5). A tartányban magában van elhelyezve vastartókra a törőkverőmű (3), melynek éles metszőélei és nagy ellenállásra méretezett törőlemellá: vannak. Az elérendő teljesítmény mértékéhez 55 mérten a keverőmű fordulatszámát szabályozhatjuk. A ckeverőművet egészben vagy részben lefedhetjük és védőkorlátokkal látjuk el. A medencébe torkollik a (1) mérőedény kifolyója és azi i(5)! körvezeték ki:

60, folyója, ezeken ikívül még víz- és gőzvezetékek is vezethettünk a medencébe. A medencének' fedelét vákuum tartására alkal-i mas módon is kiképezhetjük és a medencét burkoló vastartányt kettős falúvá képez- 65 hetjük ki, úgy hogy a medencét fűthetőség