139156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének előállítására
8. 13915Ö. vasat tartalmazó katalizátorok keverékét is, mely esetben az egyes vaskatalizátorokat különböző módon állítottuk elő és/ vagy .azok áktivátorként eltérő anyagokat 5 tarta'maznak. így alkalmazhatjuk péMául kicsapás és egyszerű redukálás, útján előállított szemcsézett vaskatalizátor és zsugorítás vagy olvasztás utján kapott, aprított vaskatalizátor keverékét, vagy pedig ilyen 10 zsugorított katalizátornak olvasztott katalizátorral való keverékét; Nagyon e'őnyösek például kobaltka+ a!izátorok és vaskatalizátorok keverékei. Ezekkel majdnem ugyanolyan alacsony hőmér-15 sékleten dolgozhatunk, mint magukkal a kobaltkatalizátorokkal, nevezetesen körülbelül 190—200 C°-on és cseppfo yós és szilárd . szénhidrogéneket ugyancsak igen jó ' termelési.hányaddal kapunk, amely a szín-20 tézisgáz egy köbméterére számítva, körülbelül 100—115 grammnak felel meg. A csupán kobaltkatalizátorokkal kapott termékekkel szemben azonban a szénhidrogének nagymennyiségű telítetlen, de á.lékony (te- -25 hát nem gyantásodó) vegyületet tartalmaz•• nak, úgyhogy e termékeknek a benzin forrástartományában forró frakcióját, a többi 1 részétől való elkülönítés után minden további fe'dolgozás nélkül motorhajtóanyag-30 ként alkalmazhatjuk. Ez az eredmény igen meglepő, minthogy fel kellett tételezni, hogy a katalizátorkeveréknek nincs közös reakcióhőmérséklete, azaz, hogy pé'dául az említett hőmérséklet a va~kata izátorhoz túl 35 alacsony, a kobaltkatalizátorhoz pedig túl magas. AI fentismertetett módon tehát aránylag alacsony hőmérsékleten igen jó minőségű benzint állíthatunk elő, amelyet csupán vaskata'izátorokkal csak lényegesen 40 magasabb hőmérsékleten, csupán koba'tkatalizátorokkal pedig egyáltalában nem kap. hatunk. Minthogy ilymódon vaskatalizátor felhasználásával az eddiginél lényegesen a'acsonyabb hőmérsékleten dolgozhatunk, íö a szintézisgázhak metánná és gázhálmazállapptú metánhomológokká való átalakulása messzemenően háttérbe szorul, a cseppfolyós és szilárd szénhidrogének képződése pedig fokozódik. 50 A katalizátorkeverékeket célszerűen a szintéziskemencén kívül á lítjuk elő és azután ebbe betöltjük. A keverési arány tág határok között változhat. Alka'mazhatunk 5—10 térfogatszázalék kobalíikatalizátort 55 tartalmazó keverékeket, épp úgy, mint 90—95 térfogatszázalék kobaltkata'izátort tartalmazó keverékeket is, mimellett a maradék vaskatalizátorból áll. Ugyanez áll azokra a keverékekre is, amelyek kicsapott vaskatalizátorokbói és zsugorított vagy 60 olvasztás útján kapott, vaskatalizátorokból állnak. A katalizátorkeverékek a'katréezeiként bármely ismertes, benzinszintézishez alkalmas katalizátort felhasználhatunk.-Ha a ka- 65 ta'izátorok magával a szintézisgázzal az átalakulás feltételei mellett nem redukálhatok, • a redukálást előzetes munkamenetben a keverés előtt- vagy után foganatosíthatjuk. Kicsapott és olvasztás útján kapott vaskata- 70 lizátorok keverékét hidrogénnel 450—500 C° hőmérsék'eten közösen redukálhatjuk, míg kicsapott, kobaltkatalizátorokat és zsugorított vaskatalizátorokat eé'c zerűen ösz• szekeverésük e'őit (például 350 illetve 600 75 C°-on) külön-külön redukálunk. A találmány szerinti katalizátorkeverékek je'enlétében a szintézist közönséges nyomáson és tetszőleges fokozott nyomáson, például 5—25 atmoszféra nyomáson foganato- so -' síthatjuk. Az egyes konkrét esetekben alkalmazott hőmérsékletek a katalizátor öszszetételétől függnek. Kobaltkatalizátorok és vaskatalizátorok keverékeivel általiban a legjobban 190 és 210 G° közötti, k'csapott 85 vaskatalizátorok és zsugorított va'jy olvasztás útján kapott vaskatalizátorok keverékeivel pedig kb. 220 és 260 C° közöiti hőmérsékleteken dolgozhatunk, míg zsugorított vaskatalizátorok és olvasztás útján kapott 90 vaskatalizátorok ikeverékeivel kb. 260 és 320 C° közötti és nikke katalizátorok keverékeivel kb. 190 és 220 C° közötti hőmérsékleteken dolgozhatunk. Az egyes konkrét esetben legalkalmasabb hőmérsékletet né- 05 hány előkisérlettel könnyen megalapíthatjuk. Ha a katalizátor lényeges mennyiségű kobaltot tartalmaz, úgy célszerűen közönséges vagy csak kevéssé emelt nyomáson dolgozunk. Oly katalizátorkeverékek e_etén, 100 amelyek hatékony alkatrészként c^uoán vasat tarta'maznak, célszerűen kb. 5 atmoszféra fölötti nyomásokat a'kalmazunk. A reakcióedények tetszés szerinti kialakításúak lehetnek, csupán arról kell gondos- ior> kodni, hogy a reakcióhőt elég gyorsan elvezessük. A katalizátort célszerűen lemezek között, vagy csövekben rendezzük el.. , Aí szintézisgázt tetszés szerinti módon állíthatjuk elő, például koksz, kö- vagy bar- no naszén, vagy kisértékű tüzelőanyagok elgázosítása útján, yagy földgáznak, vagy egyéb metántartalmú gázoknak vízgőzzel és esetleg szénsavval való átalakítása, vagy
