139124. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves sziliciumhaloidok előállítására
139124. t neim vett imetilklorkl elillan, vagy pedig a kondenzálás pl. mínusz 80 C°-on «tartott folyadékleválasztóban i(trap-ben). végezzük, amikor is ia reakcióban részt nem vett me-5 tilklorid a reakcióterimékekkel együtt .kondenzálódik. Av konde'nzátuim imétil-sziliciuimkloridok (metil-kloroszilánok) keverékét tartalmazta. A kondenzátum egyes alkatelemeit kívániat esetén .isimert módszerekké!, !0 pl. .frakcionált desztillálással választhatjuk szét. 6. p é I d a : Brómbenzolt csepegtettünk kereskedelmi réz-szilicium ötvözet darabjaival töltött 10 függélyes csőbe, ahol is az ötvözet megközelítően 50—50% rezet, Öl1 , szilíciumot tartalmazott. A csövet égetőkeme'hcében 400 C9 -ra hevítettük, úgyhogy a brómbenzol a' réz-szllicluim ötvözet szilíciumával le-20 folyt reiaiktió alatt .gőzállapotban volt. A termékeket kondenzáltuk. A kondenzátumot desztilláltuk, hogy a változatlan brómbenzolt a reakcióval létesített fenil-szili- , ciusmbromidoktól elkülönítsük. 25 ' 7. példa:Üvegcsövet réz- és szüieiumpor keverékéből sajtolt porózus pilulákkal, ill. labdacsokkal töltöttük meg. A ipilulákat, mélyek 80% szilíciumot és 20% rezet tartalmaz-30 tak, előzőleg hidrogénben kb. 1050 C°-on két óra hosszat hevítettük. (Ezeket a kontaktmasszákat és készítésüket részletesebben ismerteti Piatnode Winton I. 2,380.997. sz. rokon amerikai szabadalma, melyet 35 ugyancsak ránk ruháztak át). A csövet égetőkemencében hevítettük, mialatt lassú metiubromidáraimot bocsátottunk át rajta. Kb. 275 C°-on reakció lépett ifel a ímetilbromid és a szilícium között. A reakcióban 40 részt nem vett metilbromidbó! Jegy sárga folvadékot könnyen .kondenzáltunk. E folyadékból frakcionált desztillálással (133,5 C° forráspontú) metil-tribromszilánt és (112,3 C° forráspontú) dimetil-bromszilánt különí-45 tettünk el. 8. p éld a. Elgőzölögtetett etilkloridot ^porózus pilulákkal töltött csőben fogtunk fel. A pilulákat 90% porított szilíciumból és 10% porított 50 rézből álló keverékből készítettük, miként a 7. példában. A reakcióhőmérsékletet 300—325 C°-on tartottuk. A reakciótermékek sárga, füstölgő folyadék alakjában kondenzálódtak, melyben frakcionált deszüllá-. 55 lás után kb, 27% etil-szificium-trikloridot, 26% dietü-szilicium-dikloridot és 37% szilicium-tetrakloridot találtunk. 9. példa. Üvegcsövet porózus réz-szilicium pilulákkal töltöttünk meg, miként a 7. példában. 60 A kissé lejtő csövet 280—300 C°-ra hevítettük, miközbn etilbromidot csepegtettünk bele. A csőbőr kapott termékeket kondenzálva, sárga folyadékhoz jutottunk, mely etil-sziliciumbromidokat tartalmazott. 65 10. példa. Metiljodidot csepegtettünk lejtő reakciócsőbe, mely 90% sziliciumból és 10% rézből alkotott és a 7. példa szerint hidrogénben hevített porózus pilulákkal volt töltve. Ez- 70 után a csövet kb. 300—310C°-on hevítettük. A felhevített csőbe két óra aíatt 57 g metiljodidot vezettünk. A reakciócsőhöz erősített sűrítőből sötétvörös folyadék távózott, melyet légköri nyomáson desztilláltunk. Vál- 75 tozatlan metiljodidon kívül magasi forráspontú sárga folyadékot kapunk, mely metilsziliciumjodidokat tartalmazott: 11. p éld a. Gáznemű metilflüoridot bocsátottunk 80 porózus pilulákkal töltött csőbe. A pilulákat 90%! szilíciumból "és 10% rézből készítetjük és hidrogénben a 7. példa szerint hevítettük. A reakciócsővet 370 C° körüli hőmérsékletre hevítettük. A cső kibocsátó vé- 85 gén távozó termékeket kondenzáltuk. A kondenzátum változatlan metilflüoridot és metil-szilliciurnfíuoirídokat tartalrríazott. 12. példa. Ügy jártunk el, mint az 5. példában, de a H) reakciócsőben 325 C° körüli reakcióhőmérsékletet tartottunk fenn. v 13. példa. Ügy jártunk el, mint az 5. példában, de a reakcióhőmérséklet kb. 380 C° volt és a 95 szilíciumot olyan keverék alakjában alkalmaztuk, amely 95% aprított sziliciumot és 5%aprított rezet tartalmazott. Szakmabeliek előtt nyilvánvaló, hogy a találmány nem szorítkozik a fenti példák- íoo ban megnevezett szénhidrogénhjaloidokra, hanem a sziliciurnreakcióhoz bármely más szénhidrogénhalqidot is felhasználhatunk, a reakciófeltételek általában a kiindulási szérthidrogénhaloidtól és a keresett vég- 105 termékektől függnek. Általában a gőzfázisú roakciókat részesítjük előnyben, minthogy ezeket gazdaságoisabban; liehet lefolytatni,
