139111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményíthető kötőanyagok előállítására tartós, vizes alakban
\ 189111. ha a 228.932. sz. svájci szabadalmi leírás szerint tisztított savkazeint dolgozunk íeL A kazeinből mindenekelőtt szokásos módon, alkáliás anyagok, mint pl1, bórax, szóda, 5 nátronlúg, trinátriumfoszfát, triétano'iamin, guanidlnkarbonát, stb. hozzáadásával vizes enyvet állítunk elő. Ehhez az enyvhez azután 'karbamidökat adunk, mikor"-is czek. ként elsősorban maga ia karbamid és a tio-K) karbamid értendők, melyek azonban részben e egyéb, formalhediddel kondenzálható, NHä-csüportokat tartalmazó vegyületekkel, pl. biuret-teí, diciándíamiddal, melaminnal, stb: helyettesíthetők. A formaldehid hozzá-15 adása történhetik a szokásos vizes oldat alakjában, de szilárd alakban is. Mindkét esetben aránylag higiolyós keveréket kapunk, amelyek — felteivé, hogy a kazeinenyv előállításánál nem alkalmaztunk túl-'() nagy mennyiségben alkáliás feltáróanyagokat — határozottan savanyú kémhatásúak. Ez a körülmény pufferoldatok hozzáadásával állandósítható, illetve megváltoztatható. Ezenkívül adagolhatunk még a kondenzálj laudó elegyhez további anyagokat, amelyek'. legalábbis részben, a kelétkező gyantavegyületekbe bcépítődnek, mint pl. vízben oldható alkoholokat. A reakcióelegyet most már keverés közöl) ben magasabb hőfokra hevítjük és -pedig . addig, amíg nagyviszkozftású, áttetsző massza keletkezik, amely, különösen lehűtéskor, erősen hajlamos a gélképződésre. A reakciótermék további hevítése vízben 35 oldhatatlan kondcnzátumokhoz- vezetne. Az új eljárás szerint azonban a reakciót e; .)bcn az időpontban megszakítjuk akként, hogy az elegyet vízzel hígítjuk és a jól elkevert masszát azonnal szobiahőmérséikletrc íehú'tí0 jük. A víz hozzáadására a reakcióelcgy kazeintartalma, •• amely eredetileg valamely 10% feletti volt, 10% alá süllyed és megtépő, hogy az így keletkezett, rendszerint még mindig erősen viszkózus rendszerek 45 savanyú kémhatásuk ellenére is határozottan tartósak. Ismeretes, hogy a kazein karbamidokkal, pl. karba mi ddial és tiokarbamiddal és formaldehiddel megfelelő, körűimén vek között 50 kevert kolloidokat képes alkotni. Ha ezeket az alkotórészeket szobahőmérsékleten hoszszabb ideig egvmásra behatni hagyjuk, úgy fehérje, szolnak mono- és dimeti1;olkarbamiddal való elegye keletkezik, amely csu-55 pán. csekély mértékben megy át kolloidos .. állapotba. Ettől az eljárástól a találmány szerinti abban különbözik, hogy melegben dolgozunk, amikor is aránylag gyorsian nagyfokban kolloidos elegyék keletkeznek, melyeknek kondenzációs fokozata sokkai (>° magasabb. Készültek már eddig'is kazeinből, karbamiclokból és formaldehidből kon- ' denzátumok, ugyancsak hevítéssel. Ez azonban eddig kizárólag képlékeny, masszák előállításának céljából történt és ezekből az (iö eljárásokból nem lehetett arra következtetni, hogy a keletkező keverékkolloidokból különleges fogásokkal,, pl. a kondenzáció meghatározott fokozatában való hígítással tartós és raktározható kötőanyagok állít- 70 hatók elő. Az új kötőanyagok előnyösen kombinálhatók más ragasztó- és kötőanyagokkal, így pl. közönséges, reverzibilis kazeinenyvekkel .továbbá egyéb vízben oldható műgyan- 75 tákka!, polimer;zátumokkall,, ce'Jlulózaészterékkel, keményítővel, dcxtrinnel, azután mindennemű lágyítószerrel, töltőanyaggal és pigmenssel. Eközben különösen előnyösnek mutatkozott az új termékek emulgálása 80 olajos anyagokkal, pl. lakkal, száradó olajokkal, olajban oldható műgyantákkal, kaucsukkal vagy ennek származékaival, viaszkokkal, paraffinnal, stb. Ezekben az estekben az ú{ kötőanyagok az emulziónak, 85 úgy külső, mint be'ső fázisát alkothatják. Minthogy már magukbanvéve is kiváló emuleálő hatásúak, számos esetben külön emutgátorok hozzáadása nélkül is boldogulunk velük, úgyhogy az ilyen emulziós "0 kötőanyagok bcszáradásakor különösen értékes és vízálló bevonatok keketkeznek. Ennélfogva az úi termékek a legkülönbözőbb célokra előnyösen alkalmazhatók, ígv pl. a papíros-, fa-, bőr- és textiliparban, "5 a mázoíóioarban. a kártevőirtásnál, stb. Kiválóan alkalmasak az új kötőanyagok p1 . oiginenseknek' . rostanyagon, különösen textilanvagokon való rögzítésére. Kiválóan í alkalmas és a szövetet nem merevítő nyo- KX) möfestékeket kanunk. D1., ha a találmány szerint .előállított kötőanyagokat szerves, vízzel nem e'egyíthető oldószerekkel emutgáliuk. Az itt következő példák a -találmány 105 magyarázatára valók, anélkül, hogv annak terjedelmét ezekre korlátoznók. A példákban említett részek súíyrészeket jelentenek. 1. példa. 40 rész savkazeint 3 rész trietanolamin és \v 40 rész karbamid, hozzáadása mellett 197 rész vízben feloldunk. A keletkezett kazeinoldathoz 120 rész 36,5%-os formaldehidet .,
