139031. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisütő készülék

*> 139031. vége a tárcsaszerű, ia 3. ábrában részlete­sen feltüntetett (12) aljzat hozzáolvasztása révén zárt. A (10) búra a (14) anódot, a (16) vezérlőelektródát és a (18) katódot 5 tartianmazza. A (12) aljzat zérófelületeirc merőlegesen helyezkednek el a (20), (22), (23), (24), (26) és (28) érintkezőcsapok, melyeket az aljzatba olvasztottunk be. • Ezek az érintkezőcsapok, amint az például 10 a 2. ábrán látható, előnyösen körvonal men­tén vannak elrendezve, és ez a kör a (12) aljzattal rendszerint koncentrikus. A (18) katód a (28) érintkezőcsappal, a (16) ve­zérlőelektródá és a (14) anód pedig a (26), 15 ill. a (24) érintkezőcsapokkal állnak össze­köttetésben. Például további (20) (22), (23), (25) csapok a csőszerelvény egyéb belső részeinek hordozására valók, vagy pedig a cső további elektródjainak hozzávezetá-20 seit alkothatják. Az érintkezőcsapok körének középpont­jában foglal helyet a (30) beolvasztott ár­nyékolórudacska. Ez az árnyékolórudacska a (12) üvegaljzaton át benyúlik a csőbúra 25 bel-sejébe. A (30) rudacska szögben hajlí­tott vége a (12) aljzat felülete felett el­nyúló (32) részt alkotja. Ezt a részt a (33) helyen (2. ábra> a (28) érintkezőcsap­hoz hegesztettük. A (28) érintkezőcsap so rendszerint rádiófrekvenciás szempontból földelt, a csövön kívül levő valamilyen pon­tot köt a (18) katódhoz. A (28) érintkező­csap azonban egy külső áraimkor földejt pontját is kötheti a cső egyik árnyékoló­ba elektródjához. Ebben az elrendezésben a (30) rudacska az árambevezetőcsapok körének két szem­benfekvő oldalán elhelyezett csapjai között elektrosztatikus árnyékolást alkot. A 1„ 2. 40 ábrákban a (14) anódhoz kötött (24) csap és a (16) vezérlő elektródához kötött (26) csap a csapok körén átlósan egymással szemben fekszik. A csapok körének közép­pontjában levő (30) rudacska a (12) üveg­(•:, aljzaton 'belül a (24) 'csapot a (26) csappal szemben hatásosan árnyékolja. A (30) ru­dacskának a (12) aljzat fölé nyúló rövid ré­sze ugyanúgy, mint annak (32) meghajlí­tott része a (24) és a (26) csap közötti ár-50 nyékolást folytatólag alkotják a csőnek a (12) aljzat fölötti részében; megjegyzendő azonban, hogy a (30) rudacska árnyékoló mezeje <a (26) csapot a (26) és (30) alkatré­szek síkjának másik oldalán elhelyezett bár-55 melyik, így pld. a 23) csappal szemben is hatásosan árnyékolja (2. ábra). Az árnyé­koló hatás mellesleg nincs arra korlátozva, hogy egyrészt a (26) csap és másrészt a (23), (24) csapok közé elektrosztatikus er­nyőt helyezünk; világos, hogy a (12) aljza- tff) ton át a csapkör középpontjában áthaladó (30) rudacska bármilyen csapok között ár­nyékoló hatást fejt ki, amelyek a kör egy­mással szembenfekvő oldalain vannak el­helyezve. Így pld. a (12) aljzat üvegrészén 65 belül a (30) rudacska a (25) csapot a (23)-al és a (20)-at a 22)-vel szemben is árnyé­kolja. A (30) rudacskának (32) meghajlított ré­sze árnyékoló mezőt alkot, úgy a (12) alj- 70 zat fölötti részen, mint a (32) rész ellen­kező oldalain elhelyezett vezetékek között. Így pld. a (12) üvegaljzat fölötti (26) veze­ték a (20), (23) és (24) vezetékekkel szem­ben árnyékolt (2. ábra). A (32) rész ár- 75 nyékolómezeje olyan, mint amilyent ugyan­ebben a körzetben elhelyezett függőleges leimez létesít. A (32) rész ezenfelül egy­mástól eltérő mértékben árnyékolja a (22) vagy a (25) csapot a (20), (23) és (24) ve- so 7/jtékek bármelyikével szemben. Azt találtuk, hogy a (30) árnyékolóru­dacska ilyen elrendezése alkalmas a (24) és (26) árambevezetőcsap, ill. a bemenő- és kimenőkörök közötti túl nagy csatolás meg- sr> akadályozására. A (20), (22) esapok pld. a vezérlő elektróda, illetőleg az anód ré­szére mint árambevezetők ugyancsak fel­használhatók, vagy más elektródák részére is, melyeket egymással szemben árnyéko- 90 lünk, ha kívánatos. Kísérleteink azt mutat­ták, hogy a (30) rudacska megakadályozza nagyfrekvencián a túlnagy visszacsatolást a cső kimenő és bemenő nnambevezetői ás körei között. nr> Az 1. ábrán a (30) rudacska a (12) tár­csaalakú aljzat alsó felületéből kiáll, és kívül e' van vágva; a (30) rudacskát azon­ban, a 3. ábrán látható módon, mint a (34) központi csapocskát is kialakíthatjuk, me- KK» lyet a (12) aljzaton belül hegesztettünk. A találmány további változata a 4. ábrá­ban látható; ennek a (46) burába zárt elek­troncsőnek (40) anódja, (42) vezérlőelek­tródája és (44) katódja van. Amint az az 105 1. ábrán is látható, a (46) bura az egyik végén a peremén beolvasztott (48) kerek üvegaljzattal vam lezárva. Az 1. ábrához hasonlóan a (48) tárcsalakú aljzat az (50), (52), (54), (56) és (58) bevezetőcsapokat no tartja, melyek a (48) aljzattal koncentrikus körön fekszenek. E bevezetőcsapoknak a (48) aljzatból a csőbe nyúló rövid nyúlvá­nyaik vannak, abból a célból, hogy ezeket a különböző elektródákhoz köthessük. iA 115 (48) aljzat alsó felületéből a csapok hosz­szú külső árambevezetők alakjában állnak ki, hogy ezeket valamilyen külső rezgőkör

Next

/
Thumbnails
Contents