139026. lajstromszámú szabadalom • Éghető készítmény
139026. Lás el ÖLI ez utóbbi anyag kézzel való lehámozását lelte szükségessé. Metaldehidtarta'lom esetén a rúd rendkívül mérgezőnek bizonyult. Ezenfelül három fizikaiüag 5 elkülöníthető anyagot kellett a gyártáshoz használni- a belel, az azt körülvevő éghető anyagot és a külső burkol alól. Ezen nem homogén rudak gyártása ezen lel ül költséges is voll és a dörzsöléssel való gyújtás 10 nehézséget okozott. A felsorolt és egyéb nehézségek elkerülésére a találmány olyan ismételten meggyújtható készítmény, amelynek lángja égés köztien a viaszgyerlya vagy valamely, 15 viasszal Hatolt zsinór vagy rúd belén kialakuló láng mechanikai viselkedéséhez hasonló vagy legalábbis azt utánozza. Míg azonban gyertya esetében a viasztömeg, amely a bél számára égőanyagul szolgál. 20 szükségképpen megolvad és ezáltal az egész gyertya viaszanyaga felolvadt a találmány szerinti készítményben nagyrészt vagy kizárólag jelenlévő, az égést tápúáló anyag ugyancsak megolvad', de ez nem olvasztja 25 fel a készítmény egész tömegét, mert az egyéb éghető részek állal abszorbeáljuk. Azl találtam, hogy valamely rostos vagy abszorbeáló anyagnak és valamely hőképlékeuy anyagnak, vagy hőképlékeny anya-SO gok keverékének meghatározol! mennyiségek szerint való keveréke a fentiekben jellemzett ismételten meggyújtható készítményhez a legjobb alapot szolgáltalja A készítményben a rostos vagy abszorbeáló 35 anyag, amely lényegében tiszta cellulózából vagy alfa-cellulózából van. oxigénhordozó anyaggal együttesen egészében vagy túlnyomó részében szolgállathatja a meggyújtható anyagot, míg a hőképlékeny 10 anyag, amely a cellulózán nyilván abszorbeálódik. táplálja az égést, miáltal égés közben a cellulóza lángját ál'liandósílja. lassú és hosszú égésre állítja be. leltté és világítóvá teszi. Ezenfelül, a hőképlékeny 15 anyag a cellulóza és az ox igén hord o;zó között a kötőanyag fizikai szerepéi is betölti, anélkül, hogy égés közben a készítményen bármilyen hátrányos maradékot hagyna hátra. 50 A pl. rúdalakú gyakorlatilag használható, ismételten meggyújtható készítménytől azl is megkívánják, hogy az égés ne járjon megolvadással, mivel a rúdnak működés közben alakját meg kell tartania 55 és nem szabad sem káros maradékot hátrahagynia, sem üvegcsiednie, ami a rúd ismételten való meggyújtását a meghatározott dörzsfelülelen való végighúzás útján gátolná; továbbá a meggyújtásnak az említett felületen való végighúzással könnyen 60 kell bekövetkeznie. Ismeretes már most, hogy olyan hőképlékeny vegyületek, mint a cellulóza-származékok, pl. etil-cellulóza, cellulóza-acetát, vagy akril-, vinil-, sztirol-származékok és *» hasonlók, hő hálására meglágyulnak és megolvadnak és nehezen adnak lángot, továbbá a tökéletlen égés folytán terjedelmes és káros maradékot hagynak hátra. Oxigénhordozóval való keverékben ez 70 anyagok tulajdonságai lényegében nem változnak. Ha ezek szerint a fentemlíletl hőképlékeny anyagokat a készítményben gyújtó adalékként használjuk, ezek nem működnek kifogástalanul. Ismeretes az is. 75 hogy a hőképlékeny anyagok oxigénhordozókkal vagy azok nélkül égetve, elfolyósodnak és következésképen üvcgesedneik. ami az ismétellen való meggyújtást akadályozza. «0 Ismeretes, hogy a lényegileg tiszta cellulóza lassú és nem világító lánggál ég. hamut gyakorlatilag nem hagy hátra, nem olvad meg és oxigénhordozó társaságban nem robbanékony Ezenfelül a cellulóza 85 150 ('/ körül elbomlik é^s lassan ég. minthogy a keletkezett széndioxid a lángol csökkenti. A cellulóza a szokásos oldószerekben, a különlegesen készített oldószereket kivéve, oldhatatlan és nem mérges. 00 A lényegileg tiszta cellulóza, mint ailfacellulóza fentcmlílell tulajdonságai folytán a cellulóza tökéletesen alka'lmas arra, hogy önmagában vagy nagyrészben a készítmény égőanyagául szolgáljon, miként az alábbi 05 részletekből következik. A készítmény hőképlékeny adalékának lapadó tulajdonságokkal kell bírnia és cellulóza távollétében nem lehet az ismétíJlen meggyújtható készítmény alapanyagának 100 része, minthogv a hő hatására megolvad és lehűlés közben üvegessé válik; ezáltal elfojtja az oxigénhordozói és megakadályozza a dörzsfelúleten való súrlódást. Azt találtam, hogy bármely olyan hő- 105 képlékeny anyag, amely szerves oldószerben oldható, mint pl. az akril- és metakrilgyanlák, a cellulóza észterei és egyéb származékai, hő behatására nem olvadnak meg. ha ezeket gyakorlatilag tiszta cellulő- 110 zával adott arányban összekeverjük. A taláümány szerinti készítmény cellulózának és a poralakú oxigénhordozónak oldószerben oldott, megfelelő mennyiségű hőképlékeny anyaggal bensőleg elkevert és homo- 115 génné gyúrt tömege. A hőképlékeny anyag égéskor nem hagy- maradékot hátra, kötőanyagként szolgál, fokozza a cellulóza égé-