139012. lajstromszámú szabadalom • Eltérítőberendezés katódasugárcsövekhez
139012. csévéhez juttat: ennek következtében acséve kapcsai között olyan e^ feszültség lép lel. melynek lefolyását az idő függvényébe« a 3. ábra teljes vonala mutatja. Ekkor az EF 5 és GH feszültségimpulzusok szélességei megegyeznek a sorok közötti vissza futóidőkkel. melyeknek mindenkor az ehhez megszabott értékeken belül kell lenniök. A valóságban azonban a 2. és 3. ábrákon 10 látható feszültség- és áramleíoly ásókat nem érjük el. Ennek egyik oka, hogy a feszültség csak akkor csökkenhet nulla idő alatt F'-ről F-re, illetve fí'-ről H-ra, ha a csévét átjáró áram hirtelenül meg tu tin a szakadni. 15 Ez csak akkor lenne lehetséges, ha a csévét tartalmazó kör ellenállása végtelen nagy, lenne. Mivel ez általában nincs így, a feszültség pl. csak az M és N pontokban csökken nullára, míg az áram teíolxását a csé-20 vén 'át az AK és CL szakadozott vonalak adják meg. Ebből következik, hog) a viszszafutás ideje nem-kívánt módon hosszabbodik. A találmány szerint e hátrány csökken-25 tésére a visszafutóidő közben az erősítőcső munkapontját löjnműkiödőan. (elcsúsztatjuk akként, hogy a cső belső impedanciája tetemesen növekedik. Ezt a találmány szerint alkalmas módon azzal érjük, el, hogy az 30 impulzusalakú feszültség egy részét az erősítőcsőhöz visszavezetjük. Emellett előnyös, ha erősítőcsőként pentódát alkalmazunk; ex esetben az említett feszültséget a fogórácsához vezetjük. 35 A találmány szerinti eltérítőberendezés működését a 4. ábra kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra szerinti (1) trióda helyett erősítőcsőként itt (líü) pentóda látható. Különben a két kapcsolási vázlat megfelelő ré-40 szeit azonos hivatkozási számok jelölik. \ (16) árnyékolórácsot a tápforráshoz szokásos módon kötjük. Az 1. és 4. ábra közötti különbség, trióda helyett pentóda alkalmazásán felül, abban van, hogy a kimenő-45 transzformátor (10) szekundértekíeresének egyik vége az erősítőcső katód áj ával, másik vége pedig az erősítőcső (17) fogórácsával van összekötve. A működést helyesen a következő ma-50 gyarázat alapján érthetjük meg. mikori» egyenlőre feltesszük, hogy a transzformátor veszteségmentes és nagy önindukciójú. A 2. ábra szerinti görbe meredek AB és CD oldalainak lefolyása közben a (11) csévéli át meglehetősen nagy értékű és mindenkor 55 azonos irányú önindukció feszültségek keletkeznek. Azt a cséveoldalt, mely a második oldalhoz képest pozitív potenciált kap, az erősítőcső katódájával kötjük össze; a (11) cséve második oldalát, mely tehát a \ issza- 60 futóidő közben a katódához képest mindenkor negatív, a pentóda (17) fogórácsához csatlakoztatjuk. Énnek következtében a pentóda munkapontja mindegyik vissza!'utóperiódusban tetemesen balra csúszik és a 65 belső impedanciája tetemesen növekedik. Ezzel elérjük, hogy amennyiben a transzformátor a feltevés szerint veszteségmentes és nagy impedanciájú, a (11) eltérítőcsévét a visszalutóidő közben igen nag)' impedancia 70 zárja, aminek következtében a visszafutóidő elérhető minimális értékhez közeledik. A kívánt javítások elérésére a gyakorlatban nagy önindukciójú és csekély vasve.szteségű transzformátort alkalmazunk. Mivel a fe- 75 szültséget a fogórácshoz vezetjük és ez a rács a katódához képest negatív ,potenciájú, a találmány szerinti berendezésnél a (11) eltérítőcsévét járulékosan nem terheljük. 80 Szabndalm i igénypontok: 1. Eltérítőberendezés katódasugárcsövekhez, mely erősítőkapcsoláson át egy ^agy több eltérítőcsévével csatolt billenőgcnerátort tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az erő- sö sítőcső munkapontja az u. n. visszalutóidő közben akként csúszik el, hogy a cső belső impedanciája tetemesen növekedik. 2. Az 1. igénypont szerinti eltérítőben'«- 90 dezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az erősítőcső belső impedanciájának nö\élését azzal érjük el, hogy a cső kimenőfeszü'tségimpulzusának legalább egy részét az elektródák egyikéhez 95 akként vezetjük, hogy a munkapont a visszafutóidő közben elcsúszik a cső. karakterisztikájának ama pontjába vagy ezen a ponton túl. melyben a cső el van rekesztve. 100 3. A 2. igénypont szerint eltcrítőberendezés olyan foganatosítási alakja, mélynél legalább az egyik erősítőcső pentóda vagy legalábbis fogóráccsal ellátott cső, azzal jellemezve, hogy a kimenőkörről levett 105 feszültséget a fogóráesra kapcsoljuk. 1 rajzlap melléklettel. Felelős kiadó: dr. sályi István szabadalmi bíró. Szikra Irodalmi és Lapkiadóvállalat, Nyomdai Rt., Budapest, V., Felelős nyomdavezető: Radnóti Károly. Honvéd-utca 10.