138982. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsés, vízszegény mészsalétrom előállítására

138982. csony értékben tartható, ha gondoskodunk arról, hogy a bepárolásnál megfelelő nagyságú kristáíyszemcsék keletkezzenek és pedig lehetőleg legalább 0,2 •mm-es átmé-5 rőjű szemcsenagyságúak. Ennek előfeltétele tudvalevőleg a kristályodási gócok lehető korlátozása. . . Aránylag kevés kristályosodási góc azonban csak lassú lefolyású vízelvonásnál kép-10 ződik és ezek csak akkor fogriak nagyobb szemcsékké növekedni, ha erre elegendő időt hagyunk. Ekkor durván kristályos, könnyen, sőt jól mozgatható kristálykásához jutunk. Viszont, ha a vízelvonást túl-15 gyorsan végezzük, az oldat töményítése számos új ,kristálygóc képződése mellett következik be, amelyek folyton finomkristályos alakban keletkeznek. A túlnagy, illetve gyors vízelvonás tehát megakadályozza, 20 hogy a már jelenlévő mr'krokristályok na-/ gyobb szemcsékké növekedhessenek. Ujabb és újabb kristálygócok képződése által azonban olyan erősen viszkózus, pasztaszerű oldatot, illetve nyúlós, nehezen moz-25 gatható kristálykását kapunk, amely bfepá-' rolókban és kristályosító keverőművekben nem töményíthető tovább. Az ebárologtatás sebessége és a viszkozitás tehát egymással szoros összefügeés-30 ben vannak. Az a körülmény, hogy a kristályok növekedési sebessége a fokozódó hőmérséklettel növekszik, célszerűvé látszik tenni, hopy az oldat bepárolását magasabb hőmérsékleten, például 120—130 C°-nál fo-. 35 ganatosítsuk. A bepárolás hőmérséklete viszont az alkalmazott nyomástól füge. A kristályok növekedése és a kristálynagyság ugyan tudományos vizsgálatoknál - mikroszkóppá! követhető, azonban ez B 40 módszer a folyamat üzemtechnikai ellenőrzésére nem alkalmas. Azt találtuk továbbá, hogy a viszkozitás mérése alkalmas alap az eljárás műszaki foganatosítására. Nem-egynemíí elegyek — mint amilyenek az erősen 45 koncentrált mészsa'.étromoldatok — visz-, kozUásának mérése ueyan szintén tetemes nehézségekkel jár, különösen, ha a méréseket magasabb hőmérsékleteken és legmagasabb koncentrációjú ömlesztékeknél kel; 50 végezni. Kimerítő kísérletek azt mutatták, hogy. a szóbanforgó mészsalétromömleszté kek viszkozitásának mérésére a Kamnf-féle viszkozitásmérő míutat'kozbtt a gyakorlatban legalkalmasabbnak ÍEucken-Jakob: 55 „Der Chemie-Ingenieur" I. kötet. 1 rész, 67. • oldal), melynél a viszkozitást ' abból a forgási sebességből számítiuk ki, amelyet a folyadékba merülő, szilárd tengely , körül forgó forgástest a reáható állandó erő hatása alatt elér. , 60 Ha ezzel a műszerrel különböző töménységű mészsalétromoldatok viszkozitását . mérjük, kiderül, .hogy csak az olyan mészsalétromoldatoknak van meg az ahhoz szükséges mozgékonysága, hogy a szoká- 65 sos bepárlókészülékekben ós kristályosítókeverőmű'vekben víztelenítjhetők legyenek, amelyeknek relatív viszkozitása 130 C°-on és kb. 92% maximális töménységnél kb. 5— 6 viszonyszámú. Magasabb viszkozitásnál 70 a kása már alig mozgatható illetve keringtethető vagy keverhető. Ezenfelül ekkor a kristályos anyagban a hőátadás már olyan rossz, hogy a további elpárologtatás már nem volná gazdaságos. A használt műsze1

:- 75 rel a viszkozitás pontos megállapítása ugyan csupán kb. a 3-as értékig lehetséges, mert ezen határérték fölött — különösen az olyan feliszapolásoknál-, amelyek túlnyomóan durvaszemcséjű kristályokat tártai- 80 máznak, a forgástestnek a kristályokkal való súrlódása már észrevehetően hat. Ez okból ajánlatos, ha a mészsalétrom oldatok kívánt viszkozitására (vonatkozó ' adatokat csak olyan töménységekre és hőmérsékta- 85 tekre vonatkoztatjuk, melyeknél a viszkozi' tás maximális viszonyszáma legfeljebb 3. A fentebb előadott felismerése*, alapján a ; találmány abban vari, hogy mészsalétromoldatoknak bepárolókban -és/vagy kristá- 90 lyosító kavaróművekben való, 91—93% töménységig terjedő bepárolásánál a bepárolás 'sebességét a nyomás és a hőmérpéklet szabályozásával olyan alacsonyan és egyenletesen tartjuk, hogy az ömiesztéknek meg- 95 felelő lassan emelkedő viszkozitása 90%'-os töménységnél és 130 C°-on legfeljebb a 3-as viszonyszámú viszkozitást érje el (mely viszonyszám meghatározásánál a 25 Engler°-os, erősen viszkózus kompresszorolaj- 100 nak 20 C°-on mért viszkozitását vesszük 1-el egyenlőnek) és az ömleszték e bepárolás egész időtartama alatt mindvégig köny- • nyen illetve jól keverhető, durvaszemcsés kristálykását vagyis olyan kristálytartalmű 105 ömlesztéket alkot, mely még eléggé mozgékony arra, hogy a besűrítés folyamán a bepárlókészülékekben 'kavarható, illetve keringtethető legyen és hogy az ily módon kapott erősen töményttett, 91—-no 93%-os mészsalétromömlesztéket pl. centrifugában való szétfecskendezéssel vagy lyukgatott lemezeken keresztül való sajtolással eloszlatjuk és megszilárdulás közben szemcsés alakba visszük át. U5