138942. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok gyors és gazdaságos hevítésére elektromos úton

Megjelent 1948. évi noverntser hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 138942. SZÁM. Vll/i. OSZTÁLY. — H-12447. ALAPSZÁM. Készülék folyadékok gyors és gazdaságos hevítésére elektromos úton. Hajós és Szántó Részvénytársaság" cég" és Mondl Ferenc oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1947. évi november hó 22. A találmány elektromos úton működtetett folyadék-, különösen vízmelegítő és gőzter­melő készülékre vonatkozik és cel'ja annak v gazdaságossá tételében áll. 5 Az ismert készülékeknek, miként azt a mellékelt rajz 1. ábrája vázlatosan feltün­teti, lényegében zárt (t) víztartánya van és a benne tárolt víz forralására (r) íűtőellen­áll'ás van elrendezve. Ha a vizet forrásba 10 hoztuk, akkor a tartányban termelt gőz nyomása alatt a (v) cs'övön át forró vizet, a (g) csövön át pedig gőzt bocsáthatunk ki a (t) tartányból. Ilyen készülékek, az elektromos ház-15 tartási készülékek közül pl. az u. n. espres­so-kávégépek, hőtárolók, stb. melyeknek tartányából mind a gőz, mind forróvíz ve­hető. A kés'züiék azonban csak akkor te­kinthető üzemképes állapotban lévőnek, ha 20 a tartányban tárolt egész mennyiség for­rásban van és a szükséges gőznyomás is megvan. A tartányban lévő egés'z vízmeny. nyiséget fel kell tehát forralnunk még ab­ban az esetben is, ha aránylag csak igen 25 kis mennyiségű forróvízre van szükségünk. Ilyen körülmények között egyrészt a készü­léknek üzemi, kes'zenléti állapotba való ho­zatala, — ha ezt a fűtőáram bekapcsolásá­nak időpontjától számítjuk -- nagy kése-30 dehnet szenved, másrészt az egész víz­mennyiség forrásbahozatala nem gazdas'á­gos és így nem lehet kívánatos. Az itt említett hátrányt a# találmány sze­rint azáltal szüntetjük meg, hogy egymás­ban, egymáson kívül vagy egymás mellett 35 két, egymásttói lényegesen eltérő térfogatú, folyadéktároló tartányt alkalmazunk, me­lyeknek folyadéktere közlekedőedények módjára összeköttetésben áll egymással, a folyadék fölötti terek pedig közösek vagy ÍÍ) egymással közlekednek; mimellett a iűtő­ellenállást tartalmazó, kisebb tartány a na­gyobbik tartánytól vagy az ebben tárolt fo. lyadéktól hőszigetelt, miál'tial a fűtőáram szolgáltatta melegmennyiség a kisebbik 45 tartányban lévő folyadék melegítésére hasz­nosittatik. A folyadékhevítés tehát gyor­san és hatásos'an mehet végbe. A találmány három példaképem kiviteli alakját a mellékelt rajz 2., 3. és 4. ábráján 50 tüntettük fel: Ezekben az ábrákban az 1: ábrabeli, ismert készülék feltüntetéséné! használt vázolási módot tartottuk meg a lényeges eltérés könnyű felismerhetése cél­jából. A készülékek megegyező alkatrészeit 55 ugyanazon jelekkel láttuk el. A 2. ábra szerinti készülékeknél a folya­déktároló, zárt (t) tartányban a lényegesen kisebb, kb. V 8—'A» akkora térfogatú, (r) fű­tőeltenállással felszerelt és) hőszigetelt (h) 60 tartány foglal helyet. A (t) tartány folya­dékterétől való hőszigetelést célszerűen a (h) tartány kettősfalú kiképzésével; és a tér­köz légtelenitésével érhetjük el. Alkalmaz­hatunk azonban a tartányfalon megfelelő 65 szigetelőburkoilatot is'. A felül nyitott (h) tartány a fenekén lévő (k) nyíláson át a (t) tartány folyadékterével közlekedik. A két

Next

/
Thumbnails
Contents