138938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az N-(p-arzenobenzil)-glicinamidnak és sóinak az előállítására
^ ' ÍÍS8Ö38. vábbi nélkül ampullákba tölthetjük. Az oldatok még hetek múlva is, 45 C°-ig terjedő hőmérsékletekben, semmiféle mérgező, hatást, elszíneződést vagy hatásosság-csökké-5 nést nem mutatnak, ' Az. új N-(p-arzenozobenzil)-glicinamid és ennek sói — pl. sósavas sója — az egyéb •' arzénoxidokkal —.. mint pl. közönségesen használt oxoienarzin-hidrokJoriddal — szem-10 ben több tekintetben előnyösnek mutatkoznak. Az oxofenarin-hidroklorid változó arzéntartalmú, amorf por. Kémiai szempontból nem egységes vegyület és nem'tar-•tós; a levegőn barnára színeződik és 'ala-15 csony hőmérsékleten kell eltartani. Oldott állapotban is elszíneződik, még alacsony hő' mérsékleten is, ha levegővel érintkezik. Az oxofenarzin-hidrokloridot lezárt ampullákban, különféle stabilizáló szerekkel elkevert, 20 száraz ,amorf por alakjában hozzák forgalomba, az orvos, tehát arra kényszerűi, hogy minden egyes befecskendezés előtt az oldatot maga készítse el. Ezzel szemben az új N-(p-arzenozoben-25 zil)-glicinamid és ennek sói kémiailag- egységes vegyületek, amelyeket mikrokristályos alakban állíthatunk elő. Mind közönséges;, mind pedig magasabb hőmérsékleten tartósak és levegő és oxigén hatására sem 30 szilárd alakban, sem vizes oldat alakjábannem színeződnek barnára és közönséges hőmérsékleten tetszés szerint hosszú ideig eltarthatok. Az új vegyület és sói vizes oldatainak különleges tartóssága igen lényeges 35 előny az eddig ismert arzenozo-vegyületekkel szemben. E kitűnő tartósság alapján az új vegyületből készült oldatok ampullákban hosszú ideig eltarthatok. E készítmény tehát kielégíti azt a régóta fennálló kívánsá-40 got, hogy olyan hatásos, aránylag kevéssé mérgező arzénkészítményhez jussunk, amely a piacra tartós, ampullázott oldatok alakjában hozható. Az új vegyületeket gyógyászati célokra 45 lehet felhasználni. 1. p él da. 140 g p-benzilamin-arzinsavat — melyet i300 cm3 forrón nátronlúgban oldottunk fel — 113 g klóracetamiddal hozunk össze. Az 50 oldatot 10 percen át forrásig hevítjük, jégecettel megsavanyítjuk, forrón megszűrjük és 1700 cm3 etilalkohollal elbontjuk. A reakcióelegy lehűlése, után a csapadékot leszűrjük és megszárítjuk. E csapadék majd-55 nem tiszta benzil-glicinamid-p-arzinsav., • amelyet híg etanolból átkristályosltva, 236 Cc -on olvadó, színtelen lemezek alakjában kaphatunk meg. 85 g benzil-glicinamid-p-arzinsiavat — melyet 400 cm3 2n sósavban oldottunk fel) — 60 0,4 g káliumjódi'ddal elbontunk, majdkö' zönséges hőmérsékletenkéndioxidot vezetünk az oldatba^ Amidőn a kiválás befejeződött, a keveréket 1 órán át 0 C°-na hűtjük. A kiváló kristályokat leszűrjük, kevés hideg 65 vízzel kimossuk és megszárítjuk. Amennyiben szükséges lenne, a kapott N-(p-arzenozobenizil)-glicinamid-hidrokloridot híg nátronlúgban való: feloldás és híg sósavval való kicsapás útján í pH-ju közegben megtisz- 70 'títhatjuk. Ekkor fehér, mikrokristályos port kapunk, amely 300 C° fölött olvad. Hasonló módon juthatunk az N-(p-arzenozobenzil)-glicínamid-szulfáthiOZ, ha sósav helyett 2n kénsavat használunk. 75 A szabad N-(p-arzenozobenzil)-glicinamid bázist a sókból — pl. hidrokloridból — valamely alkáli, mint nátriumhidroxid, egyenértéksúlynyi mennyiségével való kezeléssel állíthatjuk elő. ' 80 2. p é 1 d a. 25 g p-benzilamin-arzinsavat az oldáshoz éppen elégséges mennyiségű forró 3n ammóniában feloldunk. Az elegyet gőzfürdőn hevítjük, miközben részletenként 35 g klóracetamidot adunk hozzá. A hozzáadagolás 85 . közben a; p-benzilamin-arzinsav részben ismét kiválik. A csapadékot ammónia gondos hozzáadásával ismét oldatba visszük. Ezután annyi ideig hevítjük, amíg a reakcióelegy próbája ecetsavval! való megsavanyításra 90 nem ad többé csapadékot. Ez általában a klóriacetamid-adagolás befejezése után '/2 órával bekövetkezik. Ezután a reakcióelegyet ecetsavval 5—6 pH-ra állítjuk be.és a terméket etilalkohol nagy feleslegének hoz- 95 záadásával kicsapjuk. Híg etilalkoholból való átkristályosítás után csillogó, színtelen lemezek alakjában jutunk a benzil-gliciriiamid-p-arzinsavhoz. A savat az 1. példa adatai szerint N-(p- 100 .-arzenozobenzil)-glicinarniddá alakíthatjuk át. 3. példa. ig p-arzenozo-benziliamint vagy hidrátjának egyenértékű mennyiségét 5 cm3 nátron- 105 lúgban feloldjuk és 1,1 g klóracetanniddal kezeljük. A keveréket V2 órán át gőzfürdőn hevítjük, megszűrjük és tömény sósavval 1 pH-ra állítjuk be. Lehűléskor az elegyben néhány nap alatt csapadék keletkezik, amely no
