138930. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ellenállásillesztésre
2 13) kiasz dielektromos és mágneses tulajdonsága': megegyeznek a terjedési pálya második részének dielektromos és mágneses tulajdonságaival, mímellett ez az illesztősza-5 ikasz valamely a terjedési pálya üzemi hulláimhosszkÖnzetén helüli . hullámhosszal kapcsolatban olyan v'ljamos'hio-sszal rendelkezik, amely ia terjedési pályia első része hullátnellenállásának az illesztőszakasz má-10 sík végére a terjedési pálya két része hullámellenállásának mértani Iközéparányosávial egyenlő abszolút értékű komplex ellenállásként vialó áttételezését eredményezi, az első 'illesztőszakasz és a terjedési pálya 15 második része közötti második illesztősziakasz .pedig a terjedési pályia első részéneik dielektromos és megneses tulajdonságaival megegyező dielektromos és mágneses tulajdonságokkal és az első illesztőszakasz 20 villamos hosszával megegyező villamos hosszal rendelkezik. A találmányt a rajz nyomán magyarázzuk részletesebben. Az 1. ábra két különböző 'hullámellenállású résztől összetett 25 olyan hullámvezető hosszmetszete, amelynek részei a találmány szerinti illesztőberendezés útián csatoltak egvmá«sal, a 2a. és 2b. ábrák az 1. ábra szerint' berendezés eUenállásiellemzékeit szemléltető dia-30 ffnammok. iá 3. ábra a találmány szerinti berendezéssel felszerelt csővezeték hosszmetszete, a 4. áhna redjg ia ta1 álmánv szerint k'alakított 'berendezés elektromágneses hullámok irányított kisugárzására. S5 Az 1. ábra szerinti hullámvezetőt belső (10) vezetőből ós külső (11) vezetőből öszs'zetett o'yan ecvtengelyes vezeték alkot ia, amelynek vezetői egész hosszuk mentén egyforma keresztmetszetűek. A vezetéket 40 elektromágneses hullámoknak oldaliránytan a két vezetővel határolt terjedési pálya iáként foghatjuk fel. Ennelk a változatlan keresztmetszetű terjedési pálvának a 'hu'lámeltenállása a pá-45 íyát k; tö ;1 tő köze? dielektromos és mágneses tiiiai'uorS'pgaaoi ir Ui~gően v^lto^k. J\ vezeték mindegyik részének hullámellenállása a 1/ £ értékkel arányos, amelyben (k) ia (közeg dielektromos állandója és \L a kö-50 zeg mágneses átbocsátóképessége. Az 1. ábra szerinti esetben a (c—-c) síktól tálra eső vezetékrésznek (kj) dielektromos állandója és (\LX ) 'mágreses átbocsátóképessége van, az (a—a) síktól jobbra eső 55 vezetékrész pedig (ks ) dielektromos állandóval és (\J.2 ) mágneses átbocsátóiképességgel rendelkezik. Ha a vezeték első része levegővel és második része tiszta nemvezető (13) anyaggal töltött, akkor ki = l és fAi=l. ika =1 és fx 2 =1, minek folytán a vezeték említett két részének egymástól eltérő hullámellenállása vian. A találmány szerinti ellenállásillesztőberendezést a vezeték két fentemlített része közé egymást követőleg beiktatott, az említett vezetékrészekkel azonos keresztmetszetű két (14) és (15) illesztőszakasz .alkotja.. Az egyik végével a (c—c) sf któl balra eső első vezetékrészhez csatlakozó első (14) illesztőszakasz dieleiktromos és mágneses tulajdonságai megegyeznek az (a—a) síktól jobbra eső második vezetékrész dielektromos és mágneses tulajdonságaival, azaz ennek az illesztőszakasznak (k.ä) dielektromos. állandója ós (n,l mágneses átbocsátóképessége van. A jelen esetben ezt az illesztőszakaszt a nemvezető (13) anyaggal azonos (13') anyag tölti ki; Az első illesztőszakasz a vezeték üzemi hullámhosszkörzetén belüli, kiválasztott hul-, lámhosszal kapcsolatban olyan villamosi hosszal rendelkezik, amely a vezeték elsq része hullámellenállásának az il'esztőszaikasz (c—c) végétől az 'illesztőszakasz másik (b—b) végére való olvan áttételezését eredménvezi, amely mellett az illesztőszakasz utóbb említett végén a két vezetékrész hullámellenállásának mértani középarányosával egyenlő laibszolut értékű komplex ellenállás adódik. Az első '(14) illesztőszakasz és a második vezetéikrész közötti (15) illesztőszakasz a íc—c) síktól halra eső első vezetékrész dielektromos és mágneses tulajdonságaival azonos, dielektromos és mágneses tulajdonságokkal rendelkezik, azaz ennek az illesztőszakaszraik (ki) dielektromos állandója és C(x,) mágneses átbocsátóképessége van. A jelen esetben ez az illesztőszakasz levegővel töltött. A második illesztőszakasz villamos hossza egyenlő az első illesztőszakasz villamos hosszával, minek folytam ez a második illesztőszakasz a második vezetékrész hullámellenállását úgy áttételezi az illesztőszakasz (a—a) végétől a másik (b—b) végére, hogy az utóbb említett végén a fentemlített komplex e1 lenállással azonos abszolút értékű, de ellenkező előjelű komplex ellenállás adódik. A (14), (15) illesztőberendezés hatását a 2a. és 2b. ábrák szerinti d? agr,ammok szemléltetik. A 2a. ábra az ellenállásiviszonyokat úgv ábrázolja, ahogy azok a (b—b) sík két oldala felől való szemléletkor mutatkoznak-, a 2b, ábra pedig a vezeték
