138927. lajstromszámú szabadalom • Lengő visszacsatolásos vevőkészülék

í&fddt. érzékenységűvé, amikor a (41) rezgéskeltő •egy-egy impulzust létesít. A közbensőfrekvenciás jel tehát a hangolt. (13), (14), (15) körben ugyanúgy adódik lebegtetés, útján, 5 mint az 1. ábra szerinti vevőkészülékben. Az említett hangolt körben a lengő visszacsatolás, következtében keletkező közbensőfrekvenciás rezgések legnagyobb amplitúdója azokba az időszakokba esik, amelyek-10 ben a (41) rezgéskeltő nem létesít impulzust. Ennélfogva nem fordulhat elő, hogy jelentősebb amplitúdójú közbensőfrekvenciás rezgések egyesülnek a (41) rezgéskeltővel létesített impu'zusokkal és, ezekkel 15 együtt a vett jel frekvenciájával e.oyező frekvenciájú rezgéseket eredményeznek, , amelyeket az antenna kisugározhat. A fentiekből kitűnik, hogy a (41) rezgéskeltő, amelynek elektroncsöve egyszerű 20 trióda lehet, mind lebegtető rezgéskeltőként, mind oltófeszültségforrásként hat. Logaritmusos működésű vevőkészüek esetében tehát egyetlen duóda-trióda elegendő a használatos lebegtető vevőkészülék keverőcsöve, 25 lebegtető, rezgéskeltője, közbénsőfrekven, ciás erősítője és demodulátora feladatának elvégzéséhez, rnimellett ez a cső egyúttal még oltófeszu tségforrás is. Lineáris működésű vevőkészülék esetében még egy má-HO sodik csőre van szükség a demodulációhpí". Ak 5. ábra frekvencia- vagy fázismodulációs jelek vételére alkalmas. lengő visszacsatolásos vevőkészüléket szemléltet, ame'y lényegileg megfelel a 4. ábra szerinti vevő-35 készüléknek. A vevőkészüléknek kát vevo': rezgőköre van, amelyeknek üzemi frekvenciái azonos nagyságú, de ellenkező e'őjelű összegekkel különböznek a közbensőfrekvenciától. Az egyik vevőrezgőkör (10') iO elektroncsövet tartalmaz, amelynek ,anődaként ható (12') árnyéko'órácsa. az említett üzemi frekvenciák egyikére hangolt (13), (14), (15) körhöz csatlakozik. A másik vevőrezgőkör részét alkotó (10a') elektroncső 45 (12a') árnyékolórácsa a másik említett üzemi frekvenciára hangolt (13a'), (14a'), (15a) körrel áll összeköttetésben. A két cső (11), (16), és (11a), 16a) bemenőe1

.ektródái a két cső részére közös (23) bemenőkörhöz )o 'és a szakaszos működésű (41) rezgéskeltőhöz csatlakoznak. , A csövek (12) és (12a) anódái (51) kime' né'transzformátor elsőd eges (50) teke'csének egy-egy végével állnak összeköttetés-55 ben. A kimenőtranszformátor másodlagos (52) tekercséhez (34) hangszóró csatlakozik. A (12') és (12a') árnyékölóráesokhoz vezetett pozitív feszültség nagysága (53) íeszültségosztóval szabályozható. A csövek * katódellenáliását földelt (54) csúszóérintke- 60 zővel felszerelt (46') feszültségosztó alkotja, amelynek segélyével a két vevőrezgőkört kölcsönösen ki lehet egyenlíteni. A (41) rézgéske'tő (42) katódelenállásán adódó fűrészfogalakú oltófeszültség alakját 65 kissé megváltoztatja az (55), (56) ellenállásokból és (57) kondenzátorból összetett szűrőhálózat. Erre a változtatásra azért van szükség, hogy biztosítsuk a vevőrezgőkörökbe kapcso't csövek logaritmusos mükö- 7() dését és elérjük, hogy a (13), (14), (15) és (13a), (14ß), (15a) rezgőkörök frekvencia: jellemzéke valószínűségi függvénynek megfelelő alakúvá váljék. Ez érzéketlenné teszi a vevőkészüléket a vett jel amp'itudó- 75 ingadozásai iránt és biztosítja a vevőrezgőkörök torzításmentes működés'ét. -AI vevőkészülék működési módját a 6. ábra nyomán ismertetjük.-A (41) rezgéskeltővel létesített rezgéseknek a.-H görbe- 80 vei ábrázolt alakjuk van. Ennek folytán a vevőrezgőköröknek a (10') és (10a') csövek nemlineáris üzemi jellemzékéből eredő lebegtetési meredeksége az (I) görbének felel meg. A (13), (14), (15) és (13a),'(14a), (i5a) 8í rezgőkörökben ennélfogva olyan közbensőfrekvenciás rezgések .étesümek, amelyeknek amplitúdója a vett jel frekvenciájának a jel középfrekvenciájától való eltérésétől függ, rnimellett ezek az amplitudóváltozá* 90 sok annakfolytán, hogy az említett rezgőkörök a közbensőfrekvencia két o da.án levő frekvenciákra hangoltak, a két körben egymássá] ellentéteseks A (J) görbe az említett/hangolt körök egyikében letesüő köz- 95 . bensőfrekvenciás rezgések lefolyását szem-. lélteti. A (41) rezgéskeiő katódkörébe kapr csolt (42), (43) kapcsolóelemek összegezik a rezgéskeltővel ennek egy-egy működési időszakában létesített impulzusokat', amelyek íoo iiymódon a (K) görbével ábrázolt fűrészfoga akú, oltófeszültséget eredményezik. Az (55), (56), (57) szűrőhálózat megváltoztatja az oltófeszültség hullámalakját olymódon, hogy az (L) görbével ábrázolt'oltófeszültség 105 adódik, amely biztosítja a vevőcsövek logaritmusos működését és a hangolt (13), (14), (15) és (13a), (14a), (15a) körök frekvenciajellemzékének valószínűségi függvényhez hasonló alakját idézi elő. A vevőrezgőkörök il.o vezetőképességének változásait az (M) görbe mutatja. Ebből eredőíeg az (N) görbe szerint változik a vevőrezgőköröknek a közbensőfrekvenciás rezgések-iránti érzékeny-