138927. lajstromszámú szabadalom • Lengő visszacsatolásos vevőkészülék

138937. len csatlakoztatását, i Ezért az lantenna es a ' vevőkör közé egy vagy több nagyfrekven- < ciás erősítőfokozatot iktattak be. Ez a rend- j sziabály azonban lényegesen megnöveli a i 5 vevőkészülék költségeit és ezen felül nem is mindig alkalmas a sugárzás tökéletes el­nyomására, i Ezt a hátrányt a- találmány szerint a lengő visszacsatolásos vevőkészüléknek lebegtető 10 vevőkészülékként való kialakításával küszö- : böljük ki. * , ' A találmányt a rajz nyomán ismertetjük részletesebben. Az 1., 3., 4, és 5. ábrák a találmány Szerinti vevőkészülék különféle 15 kiviteli alakjait szemléltetik, a 2. ábra az 1. ábra szerinti vevőkészülék működési módját szemléltető diagrammokat, a 6. ábra pedig az 5. ábra szerinti vevőkészülék működési módját szemléltető diagrammokat tártai-20 maz. Az 1. ábra szerinti vevőkészüléknek (11) vezérlőráccsal .és (12) anódáva! rendelkező (10) elektroncsőből, valamint a (13) tekercs és az egymással sorbakapcsolt (14) és (15) 25 kondenzátorok alkotta párhuzamos kapcso­lású rezonanciás körből összetett olyan vevőrezgőköre van, amelynek az említett rezonanciás kör rezonanciás frekvenciájával egyező üzemi frekvenciája eltérő a vett 30 amplitúdómodulációs jelek frekvenciájától, . még pedig előnyösen kisebb az említett jelek frekvenciájánál. Az elektroncsőnek a nagy­frekvenciás (17) fojtótekercsen és a (9) ka­tódaellenál.'áson át földelt (16) katódája ös/-35 szeköttetésben áll'a (14) és (15) kondenzá­torok közös pontjával. A (9) katódaellenál­lás azt eredményezi, hogy a (11) vezérlő­rács olyan nagy negatív előfészültségét kap, amely a csövet zárja. A fentemlített rezo­íO nanciás körben alább ismertetendő • okokból a'kalmazott (18) kondenzátor ér$ (19) te­kercs is van. A leiwő visszacsatolás létesítéséhez szűk-, béges oltófeszültséget "(20) rezgéskeltő szol­•15 gáltatia, amely anódfeszültséget a -j-B fe­szültségforrásból kapja. A rezgéskeltőhö? az ennek- üzemi frekvenciájával egyező len­gést frekvenciára hangolt, a, (21) tekercs.- • bői és (22) kondenzátorból összetett párhu-50 zamos kaocsolasú rezgőkör csatlakozik. Az ebben a körben adódó rezgések a (13) te­kercsen át a Í10) cső (12) anódájához jutnak. A (24), (25) antennarendszerrel vett jele­ket az e jelek frekvenciáiára hancolt (23) 55 bemenőkör a (10) cső (11) vezérlőrácsáboz továbbítja. A vevőkészüléknek továbbá olyan szervei 'vannak, amelyek a vevőrezgőkörbe a vett el frekvenciájától a vevőrezgőkör rezg^^^f •einek frekvenciájával különböző segédre^^^H réseket vezetnek be. Ennek a segédrezgi^^^H íek a vett jellel való keveréséből a ve^.j^^^J •ezgőkörben, olyan jel létesül, amely a veiWBI el amplitudómodulációjával egyező am'pli­udómodulációval rendelkezik és- amelynek 65 rekvenciája a vevőrezo-őkör rezgéseinek rekvenciájával egyenlő. Ezt a jelet az egy­izerűség kedvéért a szokásos lebegtető /'evőkészülékekben létesülő közbensőire\­/-enciás jel mintájára; közbensőfrekvenciás "0 élnek fogjuk nevezni. A fentemlített segéd­ezgést a (26) rezgéskeltő létesíti, amelynek cimenőköréhez a (10) cső anódakörében levő 13) és (21) tekercsekkel sorbakapcsolt (27) ekercs csatlakozik. A (26) rezgéskeltő 75 jgyancsak a +B feszültségforrásból kapja anódfeszültségét. Lineáris üzemű vevőkészülék esetében :ovábbá a közbensőfrekvenciás jel ampU­:udómodulációs összetevőinek -leválasztá- 8() ;ára alkalmas szerveket • is. alkalmazunk. Ezeket a vevőrezgőkör rezonanciás (13), ;i4). (15) köréhez (31) kondenzátor útján csatlakozó (29) egvenirányitódióda és ennek (30) terhelőéllenállása alko+ ia. A terhe'ő el- 85 lenállás nagyfrekvenciás (32) fojtótekercsen át Hangfrekvenciás (33) erőstővel áll össze­köttetésben, amelyhez (34) hangszóró csat­lakozik. Loparitmusos üzemű vevőkészülék ecetében a 29—32 részek elhagyhatok, mert !,(J ebben az esetben a (10) cső kimenőkörét a szokásos módon lehet a (33) erősítővel ösz­szekötnj. A (20) rezpéskeltő szolgáltatta oltófeszült­ség frekvenciája kisebb ia (26) rezpéskeltő 95 szo'gáltatta segédrezgés, a vett jel és a • vevőrezgőkör rezgéseinek frekvenciájánál. A (21), (22) rezgőkörben adódó oltófeszült­ség amplitúdójának célszerűen nagyobbnak kell lennie a vett jel és a segédrezgés ampli- ">() tudójánál. . A vevőkészülék működési módját a 2 ábra görbed nyomán ismertetjük. Az (A) görbe a (20) oltófeszültségforrás kisfrek­venciás rezgéséi és a (26) rezgéskeltőnek az I0f> előbbi rezgéssel, egyesített nagyfrekvenciás segédrezgését ábrázolja. Ezek az egyesí­tett rezgések a (10) cső anódkörébs jutnak és így a vevőrezgőkört vezérlik. A (18) kon­denzátor és a (27) tekercs oly méretezésű, no hogy ez a két kapcsolási elem a (22) kon­denzátorral együtt rezonanciában van a (26) rezgéskeltő szolgáltatta segédrezgés frek­vencia iánál. Minthogy a (22) kondenzátor nagyobb a (18) kondenzátornál, a segédrez- H5 gés elsősorban a (18) kondenzátoron adódik.

Next

/
Thumbnails
Contents