138925. lajstromszámú szabadalom • Egyesített drótnélküli adó- és vevőberendezés
138925. hatja. A vett jelek modulációs összetevői a függőleges kitérítőelektródákhoz jutnak, á vízszintes kitérítőelektródák pedig (23) kitérítőfeszültségforrással állnak összekötte-5 tésben, amely a (13) gerjesztőberendezés: hez kapcsolt. A vevőrész érzékenységét a (30) érzékenységszabáilyozó szabályozza, amelynek bemenőköre ia (10) adó egyik kimenőkorével, kimenőköre pedig a közbenső-10 frekvenciás (20) erősítővel áll összeköttetésben. A (10), (13) és'(16—24) szervek", a közbensőfrekvenciás (20) erősítő kivételével, használatos kivitelűek lehetnek és ezért nem szorulnak bővebb 'ismertetésre. 15 A (30) érzékenységszabályozó a (10) adóhoz csatlakozó (31) feszültségosztót és (32) egyenirányítódiódát tartalmaz, amelynek (33) terhelőeJlenállása előnyösen nagyobb mind ia (31) ellenállásnál, mind a (32) dióda 20 belső ellenállásánál. A dióda anódája egyrészt (35) kondenzátoron át a (31) ellenállás beállítható (34) csapoláisával és másrészt a (20) erősítőnek egy megfelelő vezérlőszervével áll összeköttetésben. 25 A közbensőfrekvenciás erősítőt (41) pentóda alkotja, amelynek erősítési fokát az érzékenységszabályozóból a pentóda (40) árnyékolórácsához ; vezetett szabályozófeszültség szabályozza. A pentóda bemenő-30 köre a (42) csatolókondenzátoron. a (43) rácslevezetőe'lenálláson és a (45) kondenzátorral áthidalt (44) katódallenálíáson át a (IS) keverőfokozathoz csatlakozik. A pentóda anódájával a közbensőfrekvenciára 35 hangolt (46) tekercs áll összeköttetésben. A ' pentóda üzemi feszültségeit a + Se és -4- B feszültségforrások szolgáltatják. A köz; bensőfrekvenciás erősítő kimenőköre (42) kondenzátoron át a (21) demodulátorhoz K) kapcsolódik. Ha a (20) és (30) szervek hatását egyelőre nem vesszük figyeíembe, akkor a be* rendezés ismert módon működik. A (13) gerjesztőberendezéssel létesített impulzus 45 a (10) adót egy jelnek a (11), (12) antennarendszer útján való kisugárzására készteti. Ez a jel vagy visszaverődik, vagy. pedig válaszadót gerjeszt, amely válaszjelet sugároz vissza. A visszavert vagy vissza -50 sugárzott jelet, a (16), (17) antennarendszer veszi, a (18) erősítő megerősíti és a (19) keverőfokozat közbensőfrekvenciás jellé változtatja át, amelyet a (20) erősítő megerősít és a (21) demodulator demodulál. A 55 jel modulációs összetevői a (22) erősítőn át a (24) katódsugárcső függőleges (28) ki+ érítőelektródáihoz jutnak. A katódsugárcső vízszintes (27) , kitérítőelektródáit tápláló (23) kitérítőfeszültségforrás a (13) gerjesztőberendezéstől szintén megkapja , a gerjesztő impulzust és ennek hatására fűrészfogalakú kitérí*őfeszültséget létesít, amely a katódsugárcső katódsugarát vízszintes irányban kitéríti. A (28) elektródákhoz vezetett jelfeszültség függőleges irányban téríti ki a katódsugarat és így a képernyőn a vett jelek alapjának megfelelő impulzusokat létesít. A vett jelek amplitúdója a jeleket visszaverő tárgy, illetőleg visszasugárzó válaszadó távolságától függ, A berendezés vevőiészének változatlan érzékenysége esetében a különböző távolságokból visszavert, illetőleg visszasugárzott impulzusmodu'ációs jelek a katódsugárcső képernyőjén például a 2a."ábra szerinti képet eredményezik. A (P) impu'zus a (11), (12) adóantennarendszerrel kisugárzott és a (16), (17) vevőantennarendszerrel közvetlenül vett jel impulzusa, a (Pl), (P2) ós (P3) impulzusok pedig a növekvő távolságokból .visszavert, il'etőleg visszasugárzott jelek impulzusai. A (Pl) és (P2) impulzusok például visszavert jelek impulzusai lehetnek, a (P3) impulzus pedig rövidebb időtartamú impulzussá'! modulált, visszasugárzott válaszjel impulzusa. Az impulzusok közötti függőleges (N) vonalak vett vagy a vevőrészbén keletkező zajfeszüiltségeket ábrázolnak. A berendezés üzemében adó Hó fentemlített nehézségek a 3. és 4a. ábrákbó1 tűnnek ki. A 3. ábra például 30 km átmérőjű olvan kör középpontjában elrendezett egves'tett TR adó- és vevőberendezést szemléltet, amely * körben •& kisugárzott jeleket visszaverő (II) és (12) szigetek, va'amint válaszjeleket visszasugárzó (B) és (T) válaszadók vannak. A körön kívül egy távolabbi (U) válaszadó is.van. A TR berendezés vevőrészével vett visszavert jelek erőssége bizonyos mértékig a visszaverő (II) és (12) szigetek távolságától függ. A (B), (T) és (U) válaszadókkal visszasugárzott válaszjelek lényegesen erősebbek a visszavert jelieknél. A3, ábra szerinti elhelyezésű TR berendezés üzemében a katódsugárcső képernyőjén adódó képet a 4a. ábr'a szemlélteti. A berendezéssel kisugárzott jel maga a berendezés vevőrészében rendkívül erős (P) impulzust idéz elő, amefy túlvezérli a vevőrészt. Röviddel a jel kisugárzása után megérkezik a legközelebbi (II) szigettől visszavert jel, amely e sziget kis távolságánál fogva ugyancsak olyan erős lehet, hogy túlvezérli a vevőberendezést, E jel vétele 60 65 70 8) 85 90 10Ü 105 110 115
