138923. lajstromszámú szabadalom • Lengő visszacsatolásos vevőkészülék

138923. 5 vevőkészülék és ez a működés ennélfogva nem szorul bővebb részletezésre. A 4. ábra olyan válaszadót szemléltet, amelynek vevőrésze a találmány szerinti ki-5 alakítású. Válaszadón olyat értünk, amely vett jel hatására önműködőlég válaszjelet sugároz ki. Az ábrázolt válaszadó például olyan vevő- és adóállomást alkothat, amely kérdezőjeleket kisugárzó repülőgépnek 10 iránymeghatározó válaszjelet sugároz visz­sza. A válaszadó vevőrészét lineáris működésű lengő visszacsatolásos vevőkészülék alkotja. Ez (60) elektroncsövet és a változtatható in-15 duktivitású (61) tekercsből valamint a (C") kondenzátorból összetett frekvencianiegha­tározó kört tartalmaz. A kondenzátort szag­gatott vonallal rajzoltuk, mert ezt részben vagy egészben a (61) tekercs szórt kapaci-20 tása és a (60) cső anódája és vezérlőrácsa közötti kapacitás alkothatja. A frekvencia­meghatározó kört (62) ellenállás csillapítja és (63), (64) csatolókondenzátorok köti ösz­sze a (60) cső anódájával és vezérlőrácsá-25 val. A cső katódaköre nagyfrekvenciás (65) fojtótekercset és (66) ellenállást tartalmaz. A cső vezérlőrácsának előfészültségét (C) feszültségforrás szolgáltatja a (68) ellenállá­son és a nagyfrekvenciás (67) fojtótekercsen 30 át. Anódfeszültségét a (+B) feszültségfor­rásból kapja a cső a negyfrekvenciás (79) fojtótekercsen át. A cső anódája továbbá a lengő visszacsatolás előidézésére hivatott oltófeszültséget kap a (69) oltófeszültségfor-35 rásból a (70) kondenzátoron és a (71) érin­tőn át. A (71) erősítő terhelőikörét az oltó­feszültség frekvenciájára hangolt, a (72) tekercsből és a (73) kondenzátorból össze­tett kör alkotja, amelyet a (74) ellenállás erő-40 sen csillapít. Ezt a terhelőkört (89) konden­zátor köti össze a (60) cső vezérlőrácsával. A vevőrezgőkörhöz (76) kondenzátoron H (75) demodulator csatlakozik, amelynek terhelőkörét nagyfrekvenciás (77) fojtó-45 tekercs és (78) ellenállás alkotja. Ehhez a terbelőkörhöz (80) szabályozóberendezés csatlakozik, amely egy egy- vagy többfoko­zatú (81) erősítőt és evvell a (83) kondenzá­tor útján összekötött (82) egyenirányítót EO Uirtalmáz. Az egyenirányító szolgáltatta szabályozófeszültség iaz egyenirányító ter­helését alkotó (84) ellenállásról (85) ellenál­láson át jut el a (71) erősítőcső vezérlőrá­csához. Ez a szabályozófeszültség tehát az 55 oítófeszültség amplitúdóját a (75) egyenirá­nyító kimenőfeszültségének változásiaitói függően szabályozza és ilymódon befolyá­solja a vevőkészülék érzékenységét és vá­lasztóképességét. A vevőrezgőkör egyrészt a (86) kondenzátoron! és másrészt a (87) 60 tekercsen át (88) antenna csatlakozik. A választó adórészének ugyancsak lengő visszacsatolásos vevőrezgőköre van, amely (90) elektroncsövet tartalmaz. E cső anó­dája és vezérlőrácsa (91) és (92) kondenzá- 65 torokon át csatlakozik <a vevőrész és az adó­rész számára közös, fentemlített frekvencia­meghatározó körhöz. A cső katódaköre nagyfrekvenciás (93) fojtótekercset, vala- . mint az egymással párhuzamosan kapcsolt 70 (94) kondenzátorból és (95) ellenállások ösz­szetett időálilandós kört tartalmaz. A (90) cső vezérlőrácsa a nagyfrekvenciáLS (96) fojtó­tekercsen át olyan előfeszültséget kap a (—C) feszültségforrásból, amely magában 75 véve meggátolja rezgések keletkezését az adórészben. Az adórészt a vevőrész vezérli a (75) egyenirányító (78) terhelőellenáJíásához •csatlakozó (97) impulzuskeltő útján, amely- §0 nek kimenőköre nagyfrekvenciás (98) fojtó­tekercsen át a (90) adócső anódájával áli összeköttetésben. A (97) impulzuskeltőt pél­dául olyan billenő rezgéskeltő alkothatja, amely gerjesztéskor egyetlen deréktszöges §5 hullámalákú egyenfeszültségimpulzust lé­tesít. A berendezés működési módja a követ­vetkező: Amikor a (88) antenna nem vesz jelet, a go (75) demodulator a vevőkészülék nyugalmi kimenőfeszültségét egyenirányítja és a (80) egységhez vezeti, amely ennélfogva a nyu­galmi kimenőfesízültség amplitudóváltozá­saitól függő nagyságú szabályozófeszültsé- 95 get szolgáltat. Ez a (71) erősítőbe jut és ott úgy szabályozza az oltófeszültség ampli­túdóját, hogy a vevőkészülék kívánt válasz­tóképessége és, érzékenysége adódjék. A vevőrész nyugalmi kimenőfeszültsége ezen- 100 felül a (97) impulzuskeltőbe is eljut, azonban ezt kis amplitúdója miatt nem képes ger­jeszteni, minek folytán a (90) adócső a vevő­rész nyugalmi állapotában zárva marad. Ha most a vevőrész egy repülőgéptől im- íoö pulzusmodulációs vivőhullámú jel alkotta kérdezőjelet kap, akkor a (75) demodulator terhelőkörében aze jel vételének időtartama alatti oltási időszakokban aránylag nagy amplitúdójú kimenőjel adódik, amelynek ha- 110 tására (97) impulzuskeltő egy impulzust léte­sít és ilymódon a (90) cső anóda-katóda­körébe olyan egyenfeszültséget juttat,

Next

/
Thumbnails
Contents