138918. lajstromszámú szabadalom • Berendezés terjedési pálya mentén sík hullámhomlokkal terjedő hullámenergiának másik terjedési pályára való átvezetésére
í 38918. 9 (83) vezetők keresztmetszetével és a meilékvezeték hullámellenállás ával: R'0 " = ^RT^ET+RT) _ (8) Itt a 11% ia (80), (81) fővezetéknek a (82),. 5 (83) vezetőkön kívül eső pontján mért liullámellenállása, T1'2 a (82) vezető és a (84) vezető -rész, illetve a (83) vezető és a (85) vezetőrész közötti hullám-10 ellenállás kétszerese és RÍ a (82), (83) mellékvezeték hullámellenállása. A mellókvezetéket mindkét végén egyegy (86) ellenállás zárja le, amelynek nagy-15 ságát a következő egyenlet határozza meg: R- = R ^~%^W (9) Ha äz egyik vagy mindkét ellenálláshoz vezetett hullámenergiát mérni kívánjuk, az illető e'lenállással középpontjába beiktatott 20 (87) árammérőt kapcsolhatunk sorba. A berendezés működési módja iaz 5. és 7. ábra szerinti berendezések működési módjának felet meg. A 10. ábra szerinti berendezés abban 25 különbözik a 9. ábra szerintitől, hogy a mellékvezetéket nyitott vagy kiegyenlített átvivővezeték két párhuzamos (82'), (83') \e e.ője alkotja. É vezetőket, amelyek egyforma távolságban vannak a (80), (81) fő-80 vereték 'egy-egy vezetőjétől, (87) árammérőkkel sorbakapcsolt '(86') ellenállások zárják le. Az e berendezésre nézve érvényes segédváltozók az (1).... (4) egyenletekből adódnak. Minthogy a (82') és (83') vezetők 35 egész hosszukban szabadon ki vannak téve a fővezeték (80) és (81) vezetői villamos és mágnese? terének, a fővezeték és a mellékve e'.ék közötti csatolás iákkor válik a legszo:o°abbá és a legegyformábbá, ha a mel'-40 lék\e etek vezetőinek hossza páratlan számú rjegvedhullámho;sza[ egyenlő. A berendezés működési módja azonos az 1. és 8. ábra szerintiével. A' találmány szerinti bierendezés fent is-45 mertetett öaszes kiviteli alakjainak fővezetéke arra hivatott, hogy az átvinni kívánt hult'íme&ergiát e'őírt terjedési pálya mentém ve/esse és biztosítsa azt, hogy az energiának e p'.lya mentén való terjedése sík huílámok-50 kat/megy végbe. A sík hukám'homlok fennforgásának feltételét alkotó kétdimenziós erőteret avvai érjük el, hogy a csatolórós hosszát szélességének több szőrösére méretezzük. A 10. ábra szerinti berendezés esetében a (82'), (83') rnéllékvezetéket a szabad 55 térben tovaterjedő hullámbnergiának; a fővezetékbe való becsatolására hivatott irányhatású csatolószervként is alkalmazhatjuk. Ez esetben a mellékvezeték akkor veszi fel a legnagyobb energiamennyiséget, ha veze- 60 tőinek tengelye merőleges a térben tovaterjedő hullámenergia hullámhomlokára. Ekkor a mellékvezeték egyoldalúan irányított antennaként hat és ilyenként alkalmazható. Ugyanez áll a pl. az 1., 2. és 3. ábra 65 szerinti, közös tengelyű vezetők alkotta mellékvezetékekre, is, ha ezeknek külső vezetőjében a mellékwezeték és a szabad térben tovaterjedő hullámenergia közötti irányhatás'ú csatolás létesítésére alkalmas rés van. 70 A szabad térben tovaterjedő hullámenergiávál való 'irányhatású csatolásnak! á fenti rövid ismertetéséből kitűnik, hogy a találmány szerinti átvivőberendezést elrendezhetjük a szabad' térben sík hullámhomlok- 75 kai tovaterjedő hullám terjedési pályája mentén, mikoris a berendezést olyan hullámvezető alkotja, amelyben a hullám egy másik terjedési pálya mentén Ugyanolyan sebességgel halad, mint az először em- 80 lített pálya mentén. Ezt a hullámvezetőt legalább két, egymással párhuzamos részekkel rendelkező olyan vezető alkotja!, amely vezetők köze. hosszúságuknak és az átvinni kívánt hullámenergia hullám- 85 hosszának csak tört része. A két terjedési pálya között e pályáknak egymással párhuzamos, korlátozott hosszúságú részére kiterjedő villamos és mágneses csatolás van, amelynek mértéke vagy a mellékvezetéklnek 90 az átvitt hullám erőterei behatása alatt álló vezetőrészei hosszátol függ, vagy pedig oly módon megbatározott, hogy a mellékvezeték belső ve:etőjét olyan külső vezető árnyékolja, amelyben az átvitt hullám mág- 95 ne;:63 terének az árnyékolt mellékvezetélk belsejébe való behatol ásat lehetővé tevő, hosszúkás rés van. A csatolás, mint említettük, akkor a legszorosabb, ha a két terjedési pálya egymással párhuzamos része- 100 nek hossza az átvitt hullámenergia páratlan számú negyedhullámhosszával egyenlő. A csatolás irányhatása az említett hullámvezető legalább egyik végén alkalmazott olyan lezárcellenállásból adódik, amely aagysá- 105 gának fent részletezett méretezéséinél1 fogva meggátolja, hogy az első terjedési pályának a hullám vezetővel párhuzamos részében a hullámvezetőnek az élíenáílássar lezárt vége irányából a hullámvezető másik vége irá- no nyában haladó energiafolyamból hullámenergia átvezetődjék ia hullámvezető eme másik végére.
