138917. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tér pásztázására
10 138917. nagyobbik fc—fh és kisebbik fc—2fh frekV• veneiaösszetevőjének fele! meg. Az 55—59 modulátorok bemenőköréhez fo frekvenciájú rezgést létesítő lebegtető 65 5 rezgéskeltő is csatlakozik. A modulátorok kimenőkörei sávszűrők és erősítők alkotta 66—70 egységeken át a 10 antennarendszer egy-egy 11 —15 antennájával állnak összeköttetésben. 10 A 33 rezgéskeltő fh frekvenciaösszetevőt létesít, amelynek hullámalakját a cos uj,t kifejezés ladja meg. A 2. ábra B görbéje e frekvenciaösszetevőnek egy periódusát szemlélteti. A 34 rezgéskeltő cos 2 wh t hul-15 lámalakú második 2fh frekvenciaösszetevőt létesít. A 2. ábra C görbéje e frekvenciaösszetevőt létesít. A 2. ábra C görbéje e frekvenciaösszetevő két periódusát ábrázolja. Ezek az összetevők az 50 modulátor 20 bemenőköréiben a 2. ábra D görbéjével ábrázolt modulálójelíé egyesülnek, amely az 50 modulátorban modulálja a 30 rezgéskeltővel létesített vivőrezgést. Minthogy a modulálójelnek két frekvenciaösszetevoje 25 van, a modulált jelet ia .vivőrezgés és kél ket frekvenciaösszetevőt tartalmazó/ felső és alsó óldalsáv alkotja. A 40—44 transzformátorok kiválasztanak egy-egy modulációiösszetevőt és ezt az 55—59 modulátorok 30 közül egy-egyhez vezetik úgy, hogy ezek az összetevők a feljebb említett sorrendben oszoljanak el a modulátorokra. Előnyös, ha a 30 rezgéskeltővel létesített vivőrezgeís, f c frekvenciája olyan 'kicsiny, 35 hogy a 40—44 transzformátorok a" modulációs összetevőket könnyen elválaszthassák egymástól. Ez okból kell laz 55—59 modulátorokhoz vezetett modulációs összetevőkhöz a 65 rezgéskeltőből eredő nagyobb frekven.40 ciájú rezgést hozzáadni, hogy ilymódon ki-* sugárzásra alkalmas f0 ± (f 0 —2f,,). ie ±. (f0 -|- 2ft.) frekvenciájú modulált jeleket kapjunk. A lébegőrezgéseket a 66—70 egységekhez vezetjük, mimellett előnyös, ha 15 ezeknek az egységeknek a sávszűrői az öszszegezett f 0 + f c — 2fh . .. f 0 + f 0 + 2f frekvenciájú lebegési összetevőket választják ki és vezetik az antennákhoz. A középső antenna, csak a lebegtetésből adódó f0 '+ f h 50 frekvenciájú vivőrezgést kapja. Az említett összetevők- a frekvenciasávban egyforma távolságokban vannak egymástól. Előnyös, ha a 66—70 egységek erősítőinek erősítési fokát úgy választjuk meg, hogy az anten-55 nákhoz vezetett jelek egyforma amplitudójúak legyenek. Vízszintes egyenes mentén elrendezett függőleges dipolantennák esetéiben az ilymódon-gerjesztett antennáknak az tO],t nagyság %, — és 2TC értékeihez tartozó irányjellemzéke a vízszintes síkban az előb-, 60 biek szerint a 2. ábra F, G és H görbéivel ábrázolt alakú. A 2. ábrával kapcsolatos fejtegetésekből kitűnik, hogy a 2- a cos «. irányegyüttható az antennaközöket kifejező olyan (a) ténye- 65 zőt tartalmaz, amelynek nagysága csak az antennarendszerhez vezetett -vivőhullámú jel ciaptreKvenciájávial áll összefüggésben, at «ht nagyságtól ellenben teljesen független. Az wj,t nagyság másrészt független az an- "0 tennaközöktől és az antennarendszerhez vezetett modulált vivőhuílámű jel alapfrekvenciájától. Ebből következik, hogy a fősu- ,garral foganatosított pásztázás sebessége könnyen szabályozható, mert ez csak a mo- 75 dulátorban Hletkező modulált jel fh és 2f h frekvenciiaÖ;. _,zvítevőitől függ és ennélfogva egyszerűen megváltoztatható a 33 és 34 rezgéskeltők üzemi frekvenciájának megfelelő beállításával. E rezgéskeltők frekven- 80 ciájának változtatássá azonban csakis a pásztázási sebességet befolyásolja, a fősugárzás és a meíléksugárzások alakjára viszont nincsen befolyással. A 30 rezgéskeltőnek az antennarendszerhez vezetett vivő- 85 hullámú jel alapfrekvenciáját alkotó frekvenciája viszont kizárólag a sugárzások alakját határozza meg és nincsen befolyással a pásztázási sebességre. A találmány szerinti berendezés eme jellemző tulajdon- 90 ságának nagy jelentősége kézenfekvő. A 15. ábra szerinti berendezés lényegileg azonos a 14. ábra szerintivel s csa'k abban különbözik ettől, hogy az .5. ábra szerinti esethez hasonlóan páros számú 16—21 an- 95 íennákból összetett 10' antennarendszere van. A 14. ábra szerinti berendezés részeinek megfelelő részeket ugyanazok a hivatkozási jelek jelzik, mint ott. Az antennarendszerhez vezetett vivőhullámú jelnek az 100 ilyen antennarendszer irányjellemzékét 1 szemléltető 6. ábra szerinti cos -- Wj,t, 3 5 cos --- a)h t és cos -jj--wh t frekvenciaösszetevői vannak. E frekvenciiaösszetevők összegezése a 6. ábra szerinti- D' görbével ábrázolt 105 alakú* moduláló jelet eredményez. A moduláló jelet, létesítő 51' jelforrásnak ezért a moduláló -x- fh frekvenciaösszetevőt létesítő 3 33' rezgéskeltője, a moduláló -=- fh frekven-
