138917. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tér pásztázására

26 13891?. csoport antennái egyforma közökben el-. rendezettek. A 25. ábra olyan egyesített adó- és ve-" voberendezésnek egy részét ábrázolja, 5 amely abban különbözik a 22. ábra szerin­titől, hogy a 218 antenna, az ehhez tartozó 247 modulátor és 253 .erősítő, valamint a 238" egység 241 sávszűrője és modulá­tora'hiányzik. A 210a adóantennacsoportot 10 eszerint öt antenna alkotja, a 210b" vevő­.antennacsoportnak ellenben csak négy an­tennája van, mimellett a 217 és 219 anten­nák köze kétszerese a 216 és 217, illetőleg a 219 és 220 antennák közének. Ezenfelül a 15 233 egység erősítőjének erősítési foka az alább ismertetendő okokból, a 2.25-szerese a 231. 232, 234 és 235 egységek erősítői erősítés: fokának. , A 25. ábra. szerinti berendezés működési 20 módjacsak abban Ikülönböziik a 22. ábra szerintiétől, hogv a 210a antennacsoport­rak a 210b" antennacsoport vételi irány jel­lemzéke mellékérzékenységi körzetei közé eső ''melléksugárzásai vannak. A 210a an-25 tennacsoport 213 antennájának olyan jellel való .gerjesztése, amelynek amotitudóia az említett csoport többi antennáját per­jeszitő telek aimip'lli tud ójának '2i,25-szörösé, azt eredményezi, hogv a 210a antenna-30 csoport két nem Ikívánatos melléksugárzása megszűnik. Az ilvimódon gerjesztett 210ia •antennacsoport vételi irányjellemzékét a 22. ábra szeriinti 210a antennacsoportra vonatkozó (67) egvenletnek megfelelő kö-35 vetkező egyenlet adja meg: es = E [2,25 4- 2 cos (w h t -j- 2 a TT COS K) -4-4- 2 cos 2 (cdh t 4~ 2 7T a cos a)] cos wit (75) A 26. ábra teljes vonallal rajzolt A, B és C görbéi a 25. ábra szerinti 210a anten-40 nacsoport irányjellemzékét egy pásztázási időszak három különböző időpontjában szemléltetik imég pedig az out nagyság 3 ír, — TC és 2^ értékének időpontjában. Ezeket a görbéket a (75) egyenletnek a •15 2—12. ábrákhoz hasonló rajzos megoldása eredményezte. A sávszűrőből és erősítőből összetett 251, 252, 254 és 255 egységeik közös-ki­menőkörében' «létesülő közbensőfjrekveneiás 50 jel hasonló elemzés útján a következőké­pen adódik: e;.f. = [2 cos (coh t 4- 2 % a cos a) -\-4- 2 cos 2 (o)h t 4- 2 TC a cos a)] cos OH — u0 )t (76) Ennek az egyenletnek a rajzos megoldása 55 a 26. ábra szaggatott vonallal rajzolt D, • E és F görbéit eredményezi, amelyek a 210b" an'tennacsoportnak az wht nagyság előbb említett értékeihez tartozó vételi irányjellemzékeit ábrázolják. A 26. ábrából kitűnik, hogy azokban.'az 60 időpontokban, amelyekben a 210a antenna­csoport ímeUéksügárzásai jeleknek a kere­set tárgyról való nemkívánatos visszaverő­dését eredményezik, a 210b" antennacso­port vételi érzékenysége a kérdéses irány- 65 ban zérus. A 25. ábra szerinti berendezés tehát avval a fontos előnnyel rendelkezik, hogy a 210a antenna csoportnak csak a fő­sugara idéz elő jelzést a jelzőkészüléken, minél fogva ez a jelzés teljesen egyér- vo telmű. A 22—25. ábra szerinti berendezések ki­váltképpen alkalmasak impulzusmöduMció­vial váló működtetésre. Ilyen működtetés esetében a 222 vagy a 222' jelforrásból 75 származó jelek olyan ismétlődő impulzu­sokkal foganatosított amplitudómodulácló­ban részesülnek, amely impulzusok időtar­tama ismétlődésük időszakának csak . tört­része. Ez a moduláció vagy magában a 80 jelforrásban, vagy pedig az ehhez csatla­kozó egyik modulátorfokozaitban foganato­sítható. Á vevőberendezést ez esetben vagy egyforma érzékenységgel működtetjük, viagy pedig időszakosan változó érzékeny- 85 seggel olymódon, hogy a moduláló feszült­ségimpulzusokat ia vevőberendezésnek az erősítési fokot szabályozó áraimkörébe ve­zetjük. Szabadalmi igénypontok: co 1. Berendezés 'tér pásztázására, jellemezve egymástól térközökkel elválasztott an­tennákkal, más-más frekvenciájú jelek­hez való olyan jelcsatornákkal, ame­lyek mindegyike egy-egy jelcsatornához 95 csatlakozik, valamint legalább egyik antenna 'jelcsatorináíjának á-Kandój írek-* venciájiú jellel és legalább egy másik antenna jelcsatornájának ugyancsak állandó, más frekvenciájú jellel való io( táplálására alkiamas szervekkel. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, jellemezve egyenes sor­ban elremdzett antennákkal. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés- ki- IOÍ viteli alakja, amelyre jelfemző, hogy laz antennák több egyenes sort alkot­nak. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, amelyre jellemző, hogy az ^ antennák legalább két, egymásra1 me­rőleges sort alkotnak. 5. A 2. igénypont szerinti berendezés ki-

Next

/
Thumbnails
Contents