138911. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távolbalátójelek rögz1tésére
138911. 5 tevőjének 'amplitudóértékei a rögzítés (e35s) alapértékéhez viszonyítva ugyanolyan nagyok, mint a (25) diódából származó segédjel (e28b) feketeszintje az (e28w) 5 fehérszint alkotta alapértékhez viszonyítva és a közbensőfrekvenciás jel erősségének változásakor az (e35b) érték ugyanolyan mértékben változik az (e35s) alapértékhez képest, mint az (e28b) érték az (e28w) ér-1° tékhez képest. A két említett csoportnak a (28) és (35) ellenállások soros kapcsolása révén létrejövő összegeződése a (37) kimenőkapcson az (e37) görbék csoporjával ábrázolt jelet 15 eredményezi. Ez a jel (e37b) feketeszintje alapján rögzített, azaz feketeszintjét a közbensőfrekvenciás jel erősségének változásaitól független, szilárd amplitúdó alkotja. A jel a (45) erősítőn való áthaladásakor át-20 sarkítódik. Az (e58) görbék csoportja a (16) árnyalatszabályozó (58) kimenőkapcsától a (17) katódsugárcső (55) vezérlőelektródájához vezetett jel összetevőit szemlélteti. A katódsugárcső (60) fényességszabályozőját 25 előnyösen úgy állítjuk be, hogy a katódsugár olyan jelek érkezésekor, amelyeknek amplitúdója egyenlő az (e58b) feketeszintet alkotó amplitúdóval, vagy kisebb ennél, megszűnjék. A 2. ábra (C) görbéje a (45) 30 erősítő kimenő teljesítményét ábrázolja. A vízszintes (d) vonal a jel feketeszintjét ábrázolja, amely előnyösen a katódsugár megszüntetésének határértéke. A (16) járnyalaíszabályozó működtetésé-35 nek egyik módja esetében a (45) erősítőhöz vezetett feszültségeket úgy méretezzük, hogy a 2. ábra szerinti (d) feszültség egyúttal az erősítő nyugalmi anódfeszültsége legyen. Az anóda feszültségváltozásai meg-40 felelnek a (48) terhelőellenálláson levő feszültség eltéréseinek a nyugalmi feszültségtől. Az anódafeszültségnek az átvitt (A) jel sorváltó (L) jelösszetevői hatására adódó eltérései a nyugalmi (d) feszültségtől olyan 45 sarkításúak, hogy a (49) egyenirányítót vezetővé igyekeznek tenni. Más szavakkal: az említett jelösszetevők hatása abban nyilvánul meg, hogy a (45) cső anódafeszültsége nyugalmi (d) értékénél kevésbbé pozi-50 tívvá válik és ez a negatív irányú feszültségváltozás, amely a (49) dióda katódájára hat, alkalmas arra, hogy az egyenirányítót vezetővé tegye. Az egyenirányítónak az e feszültségváltozások okozta állapotváltozá-55 sát az árnyalatszabályozó (52) feszültségforrása vezérli, mint ez a következőkből kitűnik. Az összegező (50), (51) terhelőkör időállandója többszöröse a sorváltójelek ismétlődési időszakának, az (52) feszültségforrás- 60 bólszármazó váltófeszültség csúcsértékét pedig egyenlővé tesszük a (45) cső anódájának nyugalmi (d) feszültségével. Az említett feszültségforrás üzemi frekvenciáját ezenfelül olyan nagyra méretezzük a sorváltó- 65 Jrekvenciához képest, hogy mindegyik (L) sorváltójel időtartamára az (52) feszültségfoírrásbóil származó feszültségnek legalább is egy teljes periódusa jusson. Ennélfogva mindegyik sorváltójel átvitele közben fölös 7 ° pozitíy feszültség adódik az egyenirányító anódáján, minek következtében az egyenirányító vezetővé válik és egyenirányítja a sorváltó jelekből származó feszültségcsúcsokat. Az összegező (50), (51) terhelőáriam- 75 körben ílymódon adódó árnyalatszabályozó (feszültségnek a sorváltójelek amplitúdójától függő amplitúdója van. Ez a feszültség a (90) vezetéken át a nagyfrekvenciás (10) erősítőbe, <a (13) rezgéskeltő-modulátorba 80 és a közbensőfrekvenciás (14) erősítőbe jut és úgy szabályozza a vevőberendezés erősítését, hogy a (15) demodulator bemenőfeszültsége a yett jelek erősségének jelentős mértékű változása esetén is csak szűk 85 határok között változik. Ennélfogva a (17) csőhöz vezetett jelek erőssége is csak szűk határok között változik, minek következtében az átvitt kép árnyalatai nagyjából változatlanok maradnak. . 90 Az (55) feszültségosztó lehetőséget ad a katódsugárcsőhöz vezetett kenjelek erősségének szabályozására. Az előbbi bekezdésben mondottak szerinti beállítása esetén az átvitt kén árnyalatértékei, mint említettük, 95 az érkező jel erősségének jelentős változásai e'lenére is nagyjából változatlanok maradnak. A feszültségosztót azonban be le- , liet úgy is állítani, hogy a (49) dióda anó«áájához vezetett váltófeszültség csúcsér- 100 teke kisebbé váljék a (45) erősítő anódájárnak nyugalmi (d) feszültségénél. Ez esetben a (48) ! terhelőalleriálláson jelentkező feszültségnek sokkal nagyobb mértékben kell változnia ahhoz, hogy az egyenirányítót veze- 105 tővé tegye és ílymódon árnyalatszabályozó feszültséget létesítsen, minek folytán a vevőberendezés erősítési foka nagyobb értékeket érhet el és a vett kép árnyalatai erősebbekké válnak. Minthogy a (16) epvség no kimenő teljesítménye a jel feketeszintjének alapján rögzített, mint ez az (e58.) görbék csoportjából kitűnik, az (55) feszültséerosztó beállítása nem befolyásolja a katóds:ugá!rcső fényességének szabályozását és 115 így nem teszi szükségessé a (60) szabályozó
