138892. lajstromszámú szabadalom • Ejektoros kút
2 138893. Az 1. ábráiban (T) a talajszint, i(V) a városi vízvezetékhálózat csatlakozó csöve. Ehhez csatlakozik az (1) csatorna, melynek felső részét (2) szeleptányér zárja le. A (3) 5 felszálló cső alsó részét i(4) karmantyú tömítetten vezeti az i(5) szelepház felső {6) nyakrészében. A i(3) cső alsó részét a (2) szeleppel 1(7) bordák, kötik össze, amelyek között a víz a (3) felszálló csőben áramol-10 hat. A felszálló cső alsó vége Venturi-csőhöz hasonló ikialakítású, amennyiben a beáramlási (8) fúrat kúposán szűkülő ós a kúpos csatorna felső részének szomszédságában vannak az ejektor (9) furatai. Az ez-15 után következő hengeres csatorna felfelé bővülő (10) kúpos vezetékszakaszban végződik. Az (5) szelepház felső részéhez csatlakozik a felszálló (3) csövet körülvevő hengeres (11) csőszakasz, melynek belső 20 tere a (9) ejektoríúratokon át a (3) felszálló cső belső terével közlekedik, kifelé pedig le van zárva. A szelep a talajban ifagymentességet biztosító mélységben van 'elrendezve. A talajszint magasságában a '(11) csőnek 25 (12) válla van. A kút eddig leírt része az altalajrész, amely a i(H) cső felső részének kivételével a talajba van süllyesztve. A 1(11) cső (12) vállán nyugszik a feltalajrész, amely a felvett példában a szo-30 kásos alakú, felfelé szűkülő keresztmetszetű (13) köpeny testből és a kút felső részén elrendezett, alább ismeretetett részekből van. A (13) köpenytest felső végén 04) csavarok rögzítik a (15) kifolyódarabot, amely -35 nek a 1(3) csőből kiágazó (16) kifolyó csövet körülvevő i(17) köpenyrésze van. A (15) kifolyódarabbal a (18) kezelőfejet (19) bajo-, nettzár köti össze. A (3) felszálló eső (20) válla és a kezelőfejben kialakított (21) váll 40 közé (22) nyomórúgót iktattunk, amely a (3) felszállóicső útján, zárja a (2) szelepet. A rúgó hatásával szemben a (3) felszálló cső és így a (2) szelep (23) fogantyúval megemelhető. 45 A (3) felszálló csőnek a (13) köpenytesten 'belüli szakaszát (24) cső veszi körül, amelynek felső vége a (15) kifolyódarabba nyúlik és amely alulról felfelé kúposán bővülő keresztmetszetű. A (24) kúpos cső 50 alsó hengeres (25) vége 'belül csavarmenettel készüli és a (11) cső csavarmenetes végére van hajtva. A (25) csőszakasz alsó pereme emellett felfekszik a leírt feltalajrész belső, a (11) cső (12) vállára felfekvő 55 (26) merevítő bordájára és így az altalajrészt és a Ifeltalíajrészt egymással mereven összeköti. Előnyös, ha a hosszú felszálló cső oldalirányú megtámasztása végett a (24) kúpos cső belsejében gyűrűs (27) bordát alakítunk ki, amely azonban a fel- 60 szálló (3) csőre nem fekszik fel, úgyhogy a (27) horda és a felszálló (3) cső között a víz átáramolhat. (28) a kút csészéje. Vízvételezés után a felszálló csövet pillanatnyilag a i(lf>) kifolyócsővel meghatá- 65 rozott magasságig víz tölti meg, amely azonban az ejektor (9) furatain át mindaddig a (3) felszálló cső és az ezt körülvevő (ll) cső közötti (29) térbe áramlik, amíg a két, közös tengelyű csőben a két vízszínt 70 ugyanazt a magasságot éri el. Normális vízvételezés esetén, tehát, lis kútból például vödröt, vagy más nagyobb edényt töltenek meg, a (23) fogantyút teljesen lenyomják. Ekkor a (2) szelep teljesen 75 nyílik és az ejektoron nagy sebességgel átáramló vízsugár ejektorhatást fejtve ki, a (29) térben levő vízmennyiséget magával rántja. Ez esetben vízvételezés után ismét csak az előbb említett kis mennyiségű víz 80 marad a kúttest (29) terében, elegendő szint alatti mélységben ahhoz, hogy fagy a kútban kárt nem tehet. Ha vizet óvatosan vételeznek, tehát a (2) szelepet csak kis mértékben nyitják, akkor 85 a vízsebesség nem elég ahhoz, hogy injek- r toíhatás létesüljön, úgyhogy a (29) tér nam ürül ki, sőt abba az ejektorfúratokon át még több víz áramlik. Ha a kutat elég hosszú ideig így működtetik, általában ha 00 a (2) szelep nem zár teljesen, úgy előfordul, hogy az egész (29) tér, majd ezután a (3) felszálló cső és e cső valamint a (24) kúpos fali közötti (30) tér is teljésen megtelnek vízzel. Ha éppen erős fagy van, úgy ?lo- 95 fordulhat, hogy a (24) esőben jégdugó keletkezik, amely azonban a fent leírt okok- *' ból lényegesen kevésbbé veszélyes, mint más alakú csőben keletkező vízbefagyás. De még az esetben is, ha iá fagy, akár a (24) 100 kúpos csövet, akár a felszálíócsövet megrepesztette, a kezelőfej leszerelése után mind a két alkatrész az altalajrész bolygatása nélkül cserélhető. A (24) kúpos cső felső végén két (31) 105 kivágást készítettünk. Ezekbe helyezett • szerszámmal a (24) kúpos oső a (11) cső végéről lecsavarolható. Ezenkívül, ha a (24) cső megtelik vízzel, a fölös víz e kivágásokon és a (24) cső felső vége, vala- no mint a (15) ikifoíyódarab közötti (35) résen át a (13) köpenytest belsejébe és onnét a (32) nyíláson át a szabadba távozik. A köpenytesttel körülvett (34) térben tehát víz nem gyülemelhetik fel. 115
