138887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa, béta-telítetlen karbonsavamidok előállítására
2 138887. "X IV CH8 —C=C - CO-X + Y—N-< . *\ = CH,—C=C-CO-NI I ^ I \ X R "X ^X RA RB +XY Rí R2 Ro Ebben a képletben Ri, Ra, R3, R4 és Rs a fent megadott jelentésű, míg X és Y a reakció folyamán lehasadó maradékokat 5 jelölik. A legegyszerűbb esetben a szabad savat az aminnal együtt hevítjük, miközben víz hasad le (X — OH, Y = H; XY =-H20). Például a sav egy alkálisóját az amin egy 1° sójával hevítés útján hozhatjuk cserebomlásba (pl. X = ONa, Y = HCl, H; XY = NaCl + HiO). Savhalogenidokat vagy anhidrideket az aminnal hozhatjuk cserebomlásba, adott esetben savkötó' sze-15 rek jelenlétében, amihez magát az amint is felhasználhatjuk (pl. X = Cl; Y = H; XY = HCl).' Továbbá savhalogenidokat vagy anhidrideket hozhatunk cserebomlásba aminők fémvegyületeivel (pl. X = C1; 20 Y = Na; XY = NaCl) vagy speciális esetben savhalogenidokat aminők ha'ogenhidrátjaival (pl. X = Cl; Y = HCl. H; XY = 2HC1). Eszterek aminokkal alkohol lehasadása mellett reagálnak (pl. X = 25 OCH.3, Y = H; XY = HOCHs) és végül amidok szintén reagálnak N-alkil-ari]aminokkal ill. ezek sóival ammonia vagy ammoniumsók kiválása mellett (pl. X = NH2, Y = H; XY = NH»). 30 A kondenzálási eljárások, melyek folyamán halogénhidrogén hasad le, mint pl. savhalogenidok cserebomlása szekunder aminokkal, legtöbb esetben halogéntartalmú végtermékekhez vezetnek, melyeket előbb 35 további tisztítással kell halogénmentesekké tenni. X Y CH3 —C—C—CO—N"X X R* R. Ri R2 Rs Ebben a reakciósémában Ri, R2, Rs, R* és R5 a bevezetésben meghatározott jelentésű, míg X és Y a reakció folyamán együt-75 tesen mint XY lehasadó maradékokat jelentenek. ! Ezt az eljárást például az alábbi műveleti lehetőségek kapcsán ismertetjük: a) Vízleválasztás megfelelő alfa- vagy 80 béta-oxisavamidokból, miközben a fenti reakcióséma szerint az első esetben X = H és Y == OH, a másodikban pedig X = QH Rí Ro R, Savak sóinak cserebomlásba hozása reakcióképes karbaminsavszármazékokkal, melyeket a fenti aminokkal kapunk, olyan előnyös változat, amely ugyancsak a fenti 4 ° reakcióséma szerint történik és amely különösen jó termelési hányaddal vezet halogénmentes végtermékekhez. Példán1 ! karbaminsavhalogenidokat — melyeket mint az N-alkil-arilaminok klórhangyasav- 45 származékaiként is foghatunk fel — kívánt amidokká alakíthatunk át, ha azokat alfa, béta-telítetlen savak alkálisóival hevítjük, mime'.'ett széndioxid és alkálihalogenid hasad le (pl. X = ONa, Y = C1-CO-; 50 XY = NaCl + CO*): E változatok felsorolása nem teljes. Az átalakításokat különben az irodalomban ismertetett módszerekkel végezhetjük; v. ö. pl. Weygand: „Organisch-chemische Expe- 55 rimentierkunst" 381. 0. A CH,—C=C—COOH 1 I Ri R2 képlet szerinti alfa, béta-telítetlen karbonsavak helyett például alkalmasan helyette- 6° sített, olyan megfelelő telített savakból indulhatunk ki, amelyek alfa, béta-telítetlen savak előállítására használhatók; ezeket pl. az ismertetett módhoz hason'óan savamidokká alakíthatjuk át és ezután a kettős- 65 kötést képezhetjük az alfa, béta-telítetlen savak előállításához szokásos módszerek alapján (v. ö. Weygand, 416. 0.). Ezt az eljárást elvben a következő reakcióséma mutatja 70 -* CH,—C=C-CO-N—< /R4 ;R, X + x¥ Ri R2 Rs és Y = H. A vízleválasztás hevítéssel, adott esetben katalizátorok mint jód, vagy vízelvonó szerek mint kénsav, Na-biszulfát, §5 oxálsav, foszforhalogenidok, cinkklorid stb, jelenlétében történhetik. Erre különösen a könnyen előállítható béta-oxisavszármazékok alkalmasak. Például béta-oxi-izovalériánsav-N-metil-o-klóranilidot átalakít- 90 hatunk béta, béta-dimetil-akrilsav-N-metil-o-klóraniliddá, ha azt vízleválasztó szerekkel hevítjük,
