138848. lajstromszámú szabadalom • Fadarabocskákból összeállított tábla parkettákhoz, továbbá fából való fal-, mennyezet- és oszlopburkolatokhoz, valamint eljárás a táblák elhelyezésére

* Í38S48. padlóburfcolórétegbe való ágyazása a kétféle burkolatfajtának (parkettának és; hézagmentes padlóburkolatnak) előnyös egyesítését jelentené. Erre irányuló kísérle-5 teimnél azonban az anyagok vetemedése jelentkezett. A vetemedés elkerülésére irányuló további! kísérleteimhez abból a felismerésből indultam ki, hogy erre a célra a burkolófelületeket összefüggő folytonos 10 felületek helyett minél széttagoltabban kell létesíteni. Ezért a padlóburkolatot előre elkészített táblákból és ezeket is olyan kisméretű fadarabokból szándékoztam öszeállítan'i, melyeknek nagysága a vetemedési. 15 határ alatt maradt. Ez iá vetemedési határ . a fanemek (pl, bükkfa vagy tölgyfa) szerint kísérletileg könnyen állapítható meg; így pl. bükkfa esetén kísérleteim szerint pl. iö om hosszú és 4 om széles lécccskék önma-20 gukban a vetemedési határ alatt maradtak. Kisebb fadarabokból mozaikszerűen Készített táblás parkettákat már korábban is alkalmaztak ugyan, azonban egyrészt csak fényűzési célokra (fényesen díszített, köit-25 séges termekhez és több fanemből összeállítva), másrészt ezeket a parkettatáblákat is a korábbi módszer szerint helyeztek el, vagyis párnafákon szegezéssel megerősített vakpadlóra szegezték. Ezenkívül ezeket a 30 táblákat deszkaalzatra enyvezték (intarzia), még pedig esetenkénti, {költséges, egyén: asztalosmunkával. Ettől a különbségtől el is tekintve, kísérleteim során kitűnt, hogy az említett szigetelő-kötőanyagba ágyazott 35 fácskákból összeállított parkettatáblák a vetemedési határ alatti nagyságú fácskák alkalmazása ellenéré Is még mindig vetemedtek, nevezetesen a fácskák alatti ágyazóréteget alkotó kötőanyag, megszilárdulásakor, 40 bizonyos .mértékben meghajlott és bár csekély, de még sem megengedhető mértékben magával hajlította a fácskák csoportját is. Hogy ezt a hátrányt is elkerüljük, abból a további, a találmányhoz vezető felismerés-45 bői indultam ki, hogy a képlékeny és. .megmerevedő kötőanyagból álló alapréteg felülete, összefüggő folytonos sík felület helyett szintén széttagolandó. Ezt a találmány szerint úgy foganatosítjuk, hogy a fácskáknak, 50 .dlsó felületükön, kiugrásokat, pl. lécccskéknek alsó bordákat adunk, melyek között a kötőanyaggal kitöltendő 'csatornahálózat létesül. A bordák tehát a fcötőanyagréteg folytonosságát megbontják, úgy, hogy 55 hálószerű kötőanyagréteg létesül, mely így kisebb részekből tevődik össze, melyek már nem tudnak a vetemedést okozó feszítő erőt kifejteni. Hogy a bordák vagy kiugrások alsó felülete alatt se létesülhessen folytonos síkfelületű kötőanyagréteg, a talál- 60 .many értelmében az említett csatornákat kitöltő kötőanyag legfeljebb a kiugrások alsó határifelületéig ér. Más szóval a találmány szerinti, fadarabocskákból összeállított parkettatá'blakat a/; 65 jellemzi, hogy a fácskáknak, különösen iécecskéknek, alsó felületükön kiugrásai, pl. bordái vannak, melyek között csatornahálózat létesül, melyet hálószerűén szaggatott, képlékeny és megmerevedő kötőanyagból 70 álló réteg úgy tölt ki, hogy az legfeljebb a kiugrások alsó felületéig ér. A fácskáknak a kötőanyaggal való jobb összetartásához célszerű, ha a kiugrások fecskefarkaCakti keresztmetszetű bordákból állanak. 75 Egyébként világos, hogy lécecskéken kívül tetszőiéges más alakú fácskák és te'szőleges fanemekből álló darabocskák használhatók. Különösen figyelemreméltó, hogy abükkfát, noha sokkal olcsóbb, mini a 80 tölgyfa és kopásállósága iá tölgyfáéval azonos, eddigelé parkettanyagul még sem lehetett felhasználni, mert könnyen vetemedett, vagyis nem volt alakálló. A találmány azt a gazdasági, illetve nemzetgazdasági 85 szempontból fontos előnyt is nyújtja, hogy a bükkfa alkalmazásának eddigi hátrányait teljesen kiküszöböli. A vetemedésnek a találmány szerinti teljes meggát'lása, ill. a fácskáknak a képlékeny és megmerevedő 90 kötőanyaggal való egyesítésé, továbbá az eddigi parkettafáknál' vékonyabb fadarabok alkalmazását, tehát jelentős famegtakarítást valamint a szegezés megtakarítását, tehát lényeges munkamegtakarítást is lehe- 95 tővé tesz. Mindez gazdasági, ill. nemzet- . •gazdasági szempontból további fontos előnyt jelent. Megjegyzendő azonban, hogy a találmány szerinti parkettaltáblák kívánt esetben, pl. használatban lévő, de kicseré- 100 lendő parketták pótlására az eddigi padlóalzatra szegezhetők, de ez esetben is csak az egyes, előre elkészített tábláknak néhány szeggel való megerősítéséről, nem pedig az összes parkettaléceknek az eddigi módszer 105 szerinti, külön-külön leszegezéséről van szó. Egyébként a táblákat a találmány szerint az eddigi, nagy szerkezeti magasságú és költséges faszerkezetek helyett bármily szilárd alzatra, pl. Ibetonalzatra felrakott, 110 képlékeny és megmerevedő kötőanyagrétegbe ágyazhatjuk, mely ugyanazon kötőanyag is lehet, mellyel a táblák fáes'káit tartjuk .össze. Világos továbbá, hogy a táblák kötőanyagául az említett, vagyis, fűrészpor- 115 rai kevert Sorel-cement helyett, vagy azzal együtt más termoplasztikus kötőanyagot? is használhatók.