138826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-/2, 3-dihidroxi-2-propenilidén/-aminobenzoésavamidok előállítására

Megjelent 1948. évi november hó 2-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 138826. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — C-6031. ALAPSZÁM. Eljárás N-(2,3-dihidroxi-2-propenilidén)-aminobenzoésavamidok előállítására, American Cyanamid Company, New-York, mint Robert Bruce Angler vegyész new-yorki lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1946. évi augusztus hó 10. Amerikai elsőbbsége: 1945. évi november hó 29. A találmángy eljárás N-(2,3-dihidroxi~2-propilidén) -amjnobenzoésav-amidok, mint új vegyülejek előállítására. A találmány szerinti vegyületeket úgy 5 állítjuk elő, hogy reduktont vagy ennek tautomér jét aminobenzoesavamiddal kever-A reakciót az alábbi egyenlet szemlélteti: OH OH H • ' E . II I /—vCON H—C=C-C=0 + H2 N-< ^ R,. 10 OH OH H III H—C- C— 0=N R CON X ß' H20 ahol is R és R' hidrogén, avagy alifás vagy aromás gyök. A találmány szerinti vegyületek általában halvány sárgától vörös barnáig terjedő színű 15 kristályos anyagok, amelyek vízben és szer­ves oldószerekben nehezen, oldhatók. Néme­lyek biológiai hatású pl. növekedést elő­segítő vegyü'etek előállítására való kiindu­lási anyagként, mások pedig más szempont -20 ból hasznosak. A reaktánsok egyike, a redukíton (2,3-di­hidroxiakrilaldehid) ösmert vegyület és a vegyészeti irodalomban ismertetett módon állítható elő. A vegyület, valamint a kész 25 terméknek redulcton része tautomér alakban fordulhat elő. Á találmány, szerinti új vegyületeket a 30 35 fenti reakcióban aminolenzoésavamidból ki­indulva állíthatjuk elő. Ezen kiindulási anya­gok az orto-, méta-és paraaminobenzamidot és az aminobenzoésav más oly amidjait fog­lalják magukban, amelyekben az általános képlet R és/vagy R' hidrogén gyök, avagy alifás vagy aromás gyök, pl. etil, etanol, dodecii, etilhexil, benzil vagy fcnil lehet, vagy olyanok, amelyekben az R és R' gyö­kök együttesen zárt gyűrűt alkotnak. Az eljárásban kiindulási anyagul használ­ható aminobenzoésavamidok közül a leg­fontosabbak az aminosavak, főképpen a 40 glutámsav amidjai, pl. p-amjnobenzoil!gli­támsavamid és oly aminobenzoilaavamidok, amelyeknek egy vagy több peptid kapcso­latuk van, pl. p-aminobenzoil-glutamil-glu­támsav, p-amino-aminobenzoilglutamil-glu­támsav és olyanok, amelyekben a poÜpeptid egy vagy több aminosavból áll, pl. a p-ami­nobenzoilglutamilglici'lglutámsav. A p-amj­nobenzoésav és más aminosavak amidjai pl. glicil, aszparagin, Iteucin, alanin, izovalin és risztéin, szintén fontos kiindulási anyagok. Az aminosavak természetesek vagy szinte­tikusak lehetnek és d,l vagy dl alakban le­hetnek je en. Ezen aminosavamidoknak sza­bad karboxilgyökük van, úgyhogy sóikat 55 vagy észtereiket is használhatjuk. A ta'álmány szerinti vegyületeknek elő­állításánál a reaktánsokat rendesen oldó­szerben pl. vízben, etilalkoholban, acetonbn, benzolban, k'oroformban vagy ezek keveré kében oldhatjuk vagy szuszpendálhatjuk!, 45 50 60

Next

/
Thumbnails
Contents