138820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőzturbinák termikus hatásfokának javítására

138830. 3 Noha az eljárás leginkább megfelel ia nagyon alacsony nyomással működő turbináknál, azért használható vagy alkalmazható az alacsony nyomású, közép- vagy nagynyo-5 mású turbináknál is, noha a sorba kapcsolt kondenzátorok előnye oly mértékben csökken, amint a kezdeti nyomás nagyobbodik. A csatolt rajzok a találmány több példaképpeni kiviteli alakját vázlatosan mutatják. 10 Az 1. ábra az első kiviteli alakot tengelyirányban vett vázlatos metszetben mutatja. A ' 2. ábra hasonló metszet az 1. ábrának 15 megfelelő turbina egy részén át. A 3., 4. és 5. ábra különböző változatokat vázlatosan szemléltet. A 6. ábra az egyik lapátot végnézetben mutatja, amelynek belső kialakítása folyama-20 tos és nullától a maximumig terjedő reakció fokokat tartalmaz. A 7. ábra a 6. ábrán feltüntetett lapátot hátulról nézve szemlélteti. A . 8. és 9. ábra a 6. ábrán feltüntetett üapá-25 tok változatait belülről tekintve s'zemlél' tetik. Az 1. ábra szerinti vázlatnál az (1) turbinakerék a (2) tengelyre van ékellve és lapátjai három részre, tehát a (3), (4) éis (5) 30 részékre vannak osztva. Az (Ei), (E?) és (Es) elgőzölögtetők sorba vannak kapcsolva és mindegyik egy-egy gőzáramot létesít, amelyek hőmérséklete különböző és ezek a gőzáramok a lapátokon való áthaladásuk után 35 a (Gi), (C2

) illetve (C3) ugyancsak sorba kapcsolt kondenzátorokba jutnak. A 2. ábra szerinti kivitelnél, mely az ]. ábra szerinti működési elv megvalósítására allkalmas, a turbina lényegileg a (2) ten-40 gelyre ékelt központi (1) keréikből áll, mely a radiális lapátok sorozatát tartjía, amelyek a három (3), (4) és (5) részre vannak osztva és ezek a részeket a (6) és (7) közfalak választják el egymástól., A magábanvéve is-45 mert szerkezetű (8) kerékkoszorú löss'zeköti egymással', az (5) lapátokat a kerék kerületén. A (3), (4) és (5) lapátok mindegyike a keresztirányban áramló gőz hatása alá kerül és ez a gőz a (9), (10) éis (11) vezetőlapá-50 tokon át áramlik az ismert és sorba kapcsolt eígőzölögtetőkből, amelyeket a rajz nem szemléltet. Ezek a-z elgőzölögtetők három gőzáramot létesítenek, amelyek hőfoka és nyomása különböző és ezek a gőzáramok a 55 (12), (13) és (14) gőzvezetékeken át jutnak a vezető elosztó lapátokhoz. Ezek a vezetékek az elgőzölögtetőkhöz vannak kapcsolva olykép, hogy a gőzt a legnagyobb nyomáson a (3) rész lapátjaihoz és a legalacsonyabb nyomású gőzt az (5) rész lapátjaihoz juttat* 60 ják. A sorbakapcsolt és ismert szerkezetű kondenzátorok, amelyeket a rajz nem mutat, a (3), (4) és (5) lapátokhoz a (15), (lb) illetve (17) vezetékek útján kapcsolódnak. A legerősebb vákuumot szolgáltató konden 65 zátor a (17) vezeték útján az (5) lapátokból jövő gőzt veszi fel és az a kondenzátor, amelyiknél a legkisebb a vákuum, a (3) rész gőzét kapja a (15) vezetéken át. Ügy amint azt a fentiekben már mondót- 70 tuk és a 3. ábrán látható vázlatnak meg* felelően, a három sorbakapcsolt (Ei), (E2) és (E3) elgőzölögtetőt helyettesítheti egyetlen (E) elgőzöíögtető. Ebben az esetben a gőzáram a turbina bevezető olldalán egyetlen 75 áramló gőztömegből áll és a három (12), (13) és (14) bevezető vezeték helyett csak egy van, amely közösen táplálja a (9), (10) és (11) elosztólapátokat. A 4. és 5. ábra vázlatosan mutatja azt az 80 esetet, amelynél a (2) tengelyen több turbinakereket helyezünk el, amelyek sorban vagy párhuzamosan vannak gőzzel táplálva. A 4. ábra szerinti vázlatnál a megfelelő lapátkeresztmetszetek az egyes kenekekné' 85 sorban egymásután kapják a gőzt, illetve az (Ei), (E2) és (Es) eígőzölögtetőkből jövő gőz egymásután halad át a kerekeken, mire azután többfokozatú expanzió után a (Ci), (C2J és (C3) kondenzátorokba jut. 90 Az 5. ábra szerinti elrendezésnél az (Ei), (E2) és (E3

) dgőzöíögtetők közvetlenül 'táplálják mindegyik kerék egyes lapátjait, illetve lapátcsoportjait, tehát egy bizonyos gőzáram csak egy keréken hatol át ós azu- 95 tán a megfelelő kondenzátorba jut. A 2. ábra szerint feltételezzük az olyan lapátok alkalmazását, amelyek szélessége állandó az egyik lapáttól a másikig, de az egyes lapátok úgy is szerkeszthetők, hogy 100 szélességük csökken, vagy növekszik. Egy másik szerkezetet mutat a 6. és 7. ábra. Ennél a kivitelnél a lapátnak olyan alakja van, hogy szélessége hirtelen csökken és így a iapát lépcsőssé válik az egyik lapátcsoporttoi ios a másikig. A feltüntetett kivitelnél a lapát (18) belső alakja az egész hosszúságon állandó, de az (Li), (L2), (L3) szélességek a tengelytől a kerék kerülete felé csökkennek. Ilymódon a (19), (20) lépcsőzetes keskenyítések no keletkeznek, amelyekhez alkalma'zkodnák a helybenálló, gőzkivezető (21), (22), (23) vezetőlapátok. A hajtóllapátok szélességének csökkenése következtében a reakciófok fo-