138795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyértékü, időjárásnak és víznek ellenálló brikettek előállítására

2 138795. hogy a szenet önmagában ismert módon a száraz lepárlási hőfok alatti hőfokig hevít­jük, amelynél! a bitumenek és hasonlók fe'l­táródmak és megpuhulnak és ehhez csatla-5 kozóan víz vagy egyéb kötőanyagok hozzá­adása nélkül brikettezzük. A találmány szerinti eljárásnál ilymódon a hevítés révén feltárt anyagokat nemcsak impregnáíóanyagként használjuk vízzel és 10 időjárással szembeni jó ellenállás elérése végett, hanem ugyanakkor a brikettez.ő fo­lyamathoz képlékenyítő és kötőanyagként is. Ilymódon a munkamenet lényeges egyszerű­sítése mellett oly brikettet nyerünk, ^ mely-15 nek nemcsak jó mechanikai szilárdsága és víznek valamint időjárásnak jól ellenálló tulajdonsága van, hanem még az a lénye­ges előnye is van, hogy nagy fűtőérték mel­lett a tűzben nem esik szét és a szára'z 1e-20 párlásnál szilárd darabokban generátorok­ban felhasználható kokszot ad. A találmány további lényeges előnye, hogy az ilymódon készített brikett lepáríandó anyagké'nti fel­használásinál, a lepárlási folyamata rendkívül 25 gazdaságosan vihető keresztül. A taíálmány szerinti eljárás előnyösen olymódon foganatosítható, hogy a szenet lebegő állapotban tesszük ki a hevítésnek. Pl. lehet a szenet szabadesésben füstgázok 30 vagy effélék gázáramlásának kitenni, ezzel azt az előnyt érjük el, hogy a hevítés töké­letesen vezérelhető és valóban biztosítékunk van arra nézve, hogy minden egyes szén­részecske a szükséges hőhatásnak ki lesz 35 téve. Mindenesetre előnyös lehet továbbá a szenet a hevítés vagy esetleg a szárítás előtt is meghatározott finomságra, pl. 0.0-tól 1 mm nagyságúra előkészíteni. A hevítés alatt a finom szemcsék felüle-40 ten megjelennek a bitumenek, de a durváb­bak nem változnak, ekkor megszakítjuk a hevítést s a durvább részeket elvezetjük, így jóval a szokásos lepárlási hőfok alatt dolgozunk. 45 A talállmány szerinti eljárást továbbá úgy is foganatosíthatjuk, hogy a szenet a heví­tés után bizonyos határok között ismét le­hűtjük, miáltal elérjük, hogy a brikettezés­hez való hűtőberendezéseket csökkenteni 50 tudjuk. E lehűtési határok kb. ama pont fe­lett vannak, amelynél a hevítési folyamat­nál feltárt kötőanyagok illetve képlékenysé­get okozó lattyjagok megkeményednek. A találmány szerinti eljárás megengedi to-55 vábbá a brikettezendő anyag soványítását önmagában nehezen brikettezhető tüzelő­anyagok hozzákeverésével mint pl. koksz­szal, miáltal főleg a kokszhulladékok szá­mára gazdaságos felhasználási tehetőséget nyerünk. A koksz vagy kokszhulladék hoz- 60 záadásával végzett soványítás úgy is végre­hajtható, hogy az ilymódon nyert brikettnek, a szénnek vagy bitumen tartalma mellett is, (pl. háztartási tüzelési célokra) füstszegény elégése legyen. 65 A találmány szerinti eljárást a következő módon végezhetjük. A szenet a higroszkópikus víztartalom alatti víztartalomra vagy a teljes vízmen­tességig szárítjuk. Kapcsolatosan történik a 70 szén izzítása, pl. a szénnek füstgázokkai való átöblítése révén, oly hőfokra, amely •elegendő a brikettezendő anyagban He vő kö­tőanyagként vagy impregnálóanyagként a! kalmas anyagok megpuhítására. Kísérletek- 75 kel megállapítottuk, hogy ez a hőfok a szá­raz lepárlási hőfok alatt fekszik. A megpu­hult anyagok egyrészt mint képlékenyítő anyagok hatnak, másrészt a sajtolás hatá­sára kötőanyagként aktiválódnak, mimellett 80 a brikettben előálló, ia szemcsés részecské­ket burkoló, filmrendszer megakadályozza a nedvesség behatolását és ennekfolytán a brikett szétesését. A csatolt rajz példaképpen oly berende- 85 zést szemléltet, amelyben a megszárított szén izzítását a találmány szerinti eljárás mellett vége'zzük. A feltüntetett berendezés hengeres (iá) szitadobbál áll, amelyet a (b) tokban a (c) 90 tengellyel forgatunk. A szitadob kerületén a (d) lapátsorozat ven rögzítve. A tok egyik homlokoldalán az (e) szén bevezetése törté­nik és az (f) gázkiapcsolat és a< szemben fekvő oldalon a (g) szénkivezefc'e van elren- "5 dezve. A hengeres' köpeny felső része oldalt meg­szakított és (h) süvege van, amely az (i) cső révén a (j) porleválasztó készüléken át a gázt elvezető (k) ventilátorhoz van kap- 100 csol'via. Az (f) gáz bevezetésétől egy szabá­lyozó csappantyúval ellátott (1) vezeték az (i) szívócsőhöz vezet. Ez egy másik, ugyan­csak íojtócsappantyúval ellátott (m) vezeték révén a szitadob belsejével1 is össze van 105 kötve. A készülék működése a következő: Az (e)-nél belépő szén az (a) szitadobon át a (d) lapátkoszorúra esik, magasra eme­lődik és újból visszaesik a dob belsejébe. Ez no a folyamat mindaddig ismétlődik, míg a szén a (g) kivezetéshez éir. A szén tengely­irányú száiítása a dob belsejében a mere­dek széntöltő nyílás révén és a szitadob forgatásával történik. 115 A lapátkoszorú és a szitadob szabad ke-

Next

/
Thumbnails
Contents